< Jób 10 >

1 Megundorodott lelkem életemtől, nekieresztem majd panaszomat, hadd beszélek lelkem keservében.
נקטה נפשי בחיי אעזבה עלי שיחי אדברה במר נפשי
2 Megmondom Istennek: Ne kárhoztass engem, tudasd velem, mi miatt pörölsz velem!
אמר אל-אלוה אל-תרשיעני הודיעני על מה-תריבני
3 Illik-e hozzád, hogy nyomorgatsz, hogy megveted kezeid szerzeményét, míg a gonoszok tanácsa fölött fényt árasztasz?
הטוב לך כי תעשק--כי-תמאס יגיע כפיך ועל-עצת רשעים הופעת
4 Testi szemeid vannak-e neked, avagy mint halandó lát, úgy látsz-e?
העיני בשר לך אם-כראות אנוש תראה
5 Mint halandó napjai, olyanok-e napjaid, avagy éveid, mint férfi napjai,
הכימי אנוש ימיך אם-שנותיך כימי גבר
6 hogy keresgéled bűnömet és vétkem után kutatsz,
כי-תבקש לעוני ולחטאתי תדרוש
7 noha tudod, hogy nem vagyok bűnös s nincs, ki kezedből menthet?
על-דעתך כי-לא ארשע ואין מידך מציל
8 Kezeid alakítottak engem és elkészítettek egyaránt köröskörül – és megsemmisítnél?
ידיך עצבוני ויעשוני יחד סביב ותבלעני
9 Gondolj csak rá, hogy mint agyagot készítettél te engem, s porba térítsz engem vissza?
זכר-נא כי-כחמר עשיתני ואל-עפר תשיבני
10 Nemde mint a tejet kiöntöttél engem s mint a sajtot összefolyattál;
הלא כחלב תתיכני וכגבנה תקפיאני
11 bőrbe és húsba öltöztettél és csontokkal meg inakkal átszőttél;
עור ובשר תלבישני ובעצמות וגידים תשככני
12 életet és szeretetet míveltél velem s gondviselésed megőrizte szellememet.
חיים וחסד עשית עמדי ופקדתך שמרה רוחי
13 De ezeket tartogattad szívedben, tudom, hogy ez volt benned:
ואלה צפנת בלבבך ידעתי כי-זאת עמך
14 ha vétkezem, megvigyázol engem és bűnöm alól föl nem mentesz.
אם-חטאתי ושמרתני ומעוני לא תנקני
15 Ha gonosz vagyok, jaj nekem; s ha igaz vagyok, föl nem emelhetem fejemet, jóllakva szégyennel és eltelve nyomorommal.
אם רשעתי אללי לי-- וצדקתי לא-אשא ראשי שבע קלון וראה עניי
16 S ha magasra emelkednék, mint fenevadra vadásznál rám, s ismételve csodálatosan bánnál velem;
ויגאה כשחל תצודני ותשב תתפלא-בי
17 megújítanád tanúidat ellenem, sokszor tanúsítanád haragodat velem szemben: egymást felváltó hadak ellenem!
תחדש עדיך נגדי ותרב כעשך עמדי חליפות וצבא עמי
18 S miért hoztál ki engem az anyaméhből? kimúltam volna s szem nem látna engem;
ולמה מרחם הצאתני אגוע ועין לא-תראני
19 mintha nem lettem volna, olyan volnék, a méhből a sírba vitettem volna.
כאשר לא-הייתי אהיה מבטן לקבר אובל
20 Nemde kevesek a napjaim, hagyj föl tehát; fordulj el tőlem, hogy földerülhessek egy keveset!
הלא-מעט ימי יחדל (וחדל) ישית (ושית) ממני ואבליגה מעט
21 Mielőtt elmennék, hogy ne térjek vissza, sötétségnek és vakhomálynak országába,
בטרם אלך ולא אשוב-- אל-ארץ חשך וצלמות
22 országba, mely borús mint a homály, vakhomály, rend nélkül s fénylik – mint homály.
ארץ עפתה כמו אפל--צלמות ולא סדרים ותפע כמו-אפל

< Jób 10 >