Jeremiás 9
1 Vajha fejem víz volna és szemem könnyek forrása, hogy siratnám nappal és éjjel népem leányának megöltjeit!
Yaye, mad wiya bed ka soko mar pi kendo pi wangʼa mol ka aora! Dwaywak odiechiengʼ kod otieno nikech nek mar joga.
2 Vajha volna számomra, a pusztában utasok szállása, hogy elhagynám népemet és elmennék tőlük, mert mindnyájan házasságtörők, hűtlenkedők gyülekezete.
Yaye, mad ne abed gi kar nindo michulo ne jowuoth e piny ongoro, mondo omi awe joga kendo adhi mabor kodgi; nimar giduto gin jochode, kanyakla mar joma onge adiera.
3 Kifeszítették nyelvüket, az ő íjukat, hazugságra, nem hűségért hatalmaskodtak az országban, mert rosszaságtól rosszaságra indultak és engem nem ismernek, úgymond az Örökkévaló.
“Giketo lewgi moikore ka atungʼ, mondo gidirgo miriambo; to dhigi maber e piny ok nikech giwacho adiera. Gitimo richo bangʼ moro ka moro; ok gidewa.” Jehova Nyasaye ema owacho.
4 Kiki barátjától óvakodjatok és még testvérben se bízzatok, mert minden testvér csalva csal és minden barát rágalmazva jár.
“Beduru motangʼ gosiepeu; kik uket genou kuom oweteu. Nimar oweteu duto jo-miriambo, kendo osiep moro amora jakwoth.
5 Kiki felebarátját ámítja és igazat nem beszélnek, nyelvüket tanították hazugságot beszélni, ferdén cselekedni fáradoztak.
Osiep wuondo osiep, kendo onge ngʼama wacho adiera. Gisepuonjo lewgi wacho miriambo; kendo gisedonjo matut e richo ma ok ginyal wuokie.
6 Lakozásod csalárdság közepette van, csalárdságból vonakodnak megismerni engem, úgymond az Örökkévaló.
Idak e kind jo-miriambo; e wuondruokgino gisedagi yie kuoma.” Jehova Nyasaye ema owacho.
7 Azért így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Íme én megolvasztom őket, hogy megvizsgáljam, mert mi másképpen cselekedhetném népem leánya miatt?
Emomiyo ma e gima Jehova Nyasaye Maratego wacho: “Ne, abiro pwodhogi kendo temogi, nimar en angʼo machielo manyalo timo, nikech richo mar joga?
8 Sebző nyíl az ő nyelvük, kiki csalárdságot beszél, szájával békét beszél felebarátjával, de belsejében lest hány neki.
Lewgi en asere man-gi kwiri; owacho miriambo. Gi dhoge owuoyo mamuol ne jabathe, to e chunye oketone obadho.”
9 Vajon ezekért ne büntessem-e meg őket, úgymond az Örökkévaló, avagy oly nemzeten, mint ez, ne álljon-e bosszút lelkem?
Jehova Nyasaye wacho niya, “Donge dakumgi ne ma? Donge dachul kuor ne oganda ma kama?”
10 A hegyek fölött hangoztatok sírást és jajgatást és a puszta tanyái fölött gyászdalt, mert elpusztultak, úgy, hogy ember ott nem jár, és nem hallják a nyájnak hangját; az ég madarától a vadig, elköltöztek, tovamentek.
Abiro ywak kendo dengo ne gode bende anaywag lege motwo, mosedongʼ nono, kendo onge gima wuothoe, bende ywak mar jamni ok winjie. Winy mafuyo e kor polo oseringo, kendo le osedhi.
11 És teszem Jeruzsálemet kőhalmokká, sakálok tanyájává, és Jehúda városait teszem pusztasággá, lakó nélkül.
“Anami Jerusalem obed gunda, kama ondiegi ema odakie; kendo anaketh mier mag Juda mondo ngʼato kik dag kanyo.”
12 Ki a bölcs férfiú, hogy megértse ezt és amit szólt hozzá az Örökkévaló szája, hogy jelentse: mi miatt veszett el az ország, pusztult el, mint a sivatag, úgy hogy nem járnak ott?
En ngʼa mariek manyalo winjo tiend ma? En ngʼa mosetiegi gi Jehova Nyasaye kendo nyalo lero tiende? Angʼo momiyo piny osekethi modongʼ nono ka kama otwo maonge ngʼama nyalo luwo?
13 Mondta az Örökkévaló: Mert elhagyták tanomat, melyet eléjük tettem, nem hallgattak szavamra és nem jártak aszerint:
Jehova Nyasaye nowacho niya, “Nikech gisejwangʼo chikna, mane amiyogi; omiyo ok giseluora kata luwo chikna.
14 és jártak szívük makacssága szerint és a Báalok után, melyekre tanították őseik.
To giseluwo mana timbegi mag wich teko; bende giseluwo bangʼ Baal, mana kaka wuonegi nopuonjogi.”
15 Azért így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene: Íme én enni adok a népnek ürmöt és inni adok nekik méregvizet.
Emomiyo, ma e gima Jehova Nyasaye Maratego ma Nyasach Israel, wacho: “Ne, anami jogi cham chiemo makech kendo modh pi sum.
16 Szétszórom őket a nemzetek között, amelyeket nem ismertek sem ők, sem őseik és utánuk bocsátom a kardot, míg meg nem semmisítettem őket.
Anakegi e dier ogendini ma gin kata wuonegi ok ongʼeyo, kendo analawgi gi ligangla manyaka atiekgi.”
17 Így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Gondoljátok meg és hívjátok el a siratónőket, hadd jöjjenek, és a bölcs nőkhöz küldjetek, hadd jöjjenek el.
Ma e gima Jehova Nyasaye Maratego wacho: “Parane! Luonguru mon madengo mondo obi; to moloyo mago man-gi lony mamalo e ywak.
18 Siessenek és hangoztassanak fölöttünk jajgatást, hogy szemeink szétáradjanak könnyektől és szempilláink folyjanak víztől.
Giret piyo mondo gidengnwa, nyaka wengewa pongʼ gi pi wangʼ ma oo kendo pi wangʼwa mol ma luokwa.
19 Mert jajgatás hangja hallatszott Cziónból: hogyan pusztultunk el! Nagyon megszégyenültünk, mert elhagytuk az országot, mert kivetettek bennünket hajlékaink.
Koko mar dengo iwinjo koa Sayun: ‘Mano kaka otiekowa! Mano kaka wichkuot marwa duongʼ! Nyaka waa e pinywa nikech utewa osemuki.’”
20 Mert halljátok, asszonyok, az Örökkévaló igéjét, és vegye be fületek szájának igéjét: tanítsátok leányaitokat jajgatásra és egyik asszony a másikát gyászdalra.
Koro, yaye mon, winjuru wach Jehova Nyasaye; yawuru itu ne weche mawuok e dhoge. Puonjuru nyiu dengo; puonjreuru ywak uwegi.
21 Mert fölszállt a halál ablakainkba, bejött palotáinkba, hogy kiirtson gyermeket az utcáról, ifjakat a piacokról
Tho oseidho gie dirisni magwa kendo osedonjo kuondewa mochiel motegno gohinga; osengʼado nyithindo oko e yore kendo rowere e kuonde budho mag galamoro.
22 – beszélj, így szól az Örökkévaló – és esni fog az ember hullája, mint a trágya a mező színén, s mint a kéve az arató mögött, és nincs ki összeszedi.
Wach niya, “Ma e gima Jehova Nyasaye owacho: “‘Ringre joma otho nopie ka owuoyo e pap alanga, kaka cham mokaa gi jakeyo, maonge ngʼama nyalo chokogi.’”
23 Így szól az Örökkévaló: Ne dicsekedjék a bölcs az ő bölcsességével és ne dicsekedjék a vitéz az ő vitézségével, ne dicsekedjék a gazdag az ő gazdagságával,
Ma e gima Jehova Nyasaye wacho: “Kik ngʼama riek sungre gi riekone kata ngʼama tek sungre gi tekone, kata ngʼama omewo sungre gi mwandu mage,
24 hanem azzal dicsekedjék, aki dicsekszik: hogy belátó és hogy megismer engem, hogy én, az Örökkévaló, szeretetet, jogot és igazságot művelek a földön, mert ezekben van kedvem, úgymond az Örökkévaló.
to ngʼat ma sungore mondo osungre kama: ni ongʼeya, kendo owinja, ni An e Jehova Nyasaye, matimo ngʼwono, kendo mangʼado bura mar adier, kendo matimo gik makare e piny, nikech magi ema amorgo,” Jehova Nyasaye ema owacho.
25 Íme napok jönnek, úgymond az Örökkévaló, és megbüntetek minden körülmetéltet a körülmetéletlenséggel együtt:
Jehova Nyasaye wacho niya, “Ndalo biro ma anakumie joma oter nyangu e ringruok kende
26 Egyiptomot, Jehúdát, Edómot, Ammón fiait és Móábot, és mind a levágott hajszélűeket, kik a pusztában laknak, mert mind a nemzetek körülmetéletlenek, Izrael egész háza pedig körülmetéletlen szívű.
kaka Misri, Juda, Edom, Amon, Moab gi jogo duto modak kuonde motimo ongoro man maboyo. Nimar ogendinigi duto ok oter nyangu adier, kendo kata od Israel duto bende ok oter nyangu e chunygi.”
