Jeremiás 5
1 Járjatok szerte-széjjel Jeruzsálem utcáin és lássátok csak és tudjátok, és keressetek piacain, vajon találtok-e valakit, van-e, aki jogosságot cselekszik, hűséget keres és megbocsátok neki.
[Pǝrwǝrdigar]: — Yerusalemning rǝstǝ-koqilirida uyan-buyan aylinip yügürünglar, obdan kɵrüp biliwelinglar; mǝydanliridin izdǝp kɵrünglar; adalǝt bilǝn ix kɵridiƣan, wǝdisidǝ turuxⱪa intilidiƣan birla adǝmni tapsanglar, xunda mǝn bu [xǝⱨǝrni] kǝqürimǝn!
2 És ha azt mondják: él az Örökkévaló, bizony hazugul esküsznek.
Gǝrqǝ ular: «Pǝrwǝrdigarning ⱨayati bilǝn!» dǝp ⱪǝsǝm iqkǝn bolsimu, ular yalƣandin sɵzlǝydu, [dedi].
3 Örökkévaló, szemeid nemde hűségre tekintenek? Verted őket, de nem fájlalták, enyésztetted őket – vonakodtak elfogadni oktatást; erősebbé tették arcukat a sziklánál, vonakodtak megtérni.
— I Pǝrwǝrdigar, kɵzüng adalǝt-bitǝrǝplikni izdǝp yüridu ǝmǝsmu? Sǝn bularni urdung, lekin ular azablanmaydu; Sǝn ularni nabut ⱪilip tügǝxtürdüng, lekin ular tǝrbiyǝ ⱪobul ⱪilixni rǝt ⱪilip kǝldi; ular yüzlirini taxtin ⱪattiⱪ ⱪildi, ular yolidin yenixni rǝt ⱪilidu»
4 És én azt mondtam, csak szegények azok, oktalankodnak, mert nem ismerik az Örökkévaló útját, Istenük törvényét.
— mǝn: «Xübⱨisizki, bundaⱪ ⱪilƣanlar pǝⱪǝt namratlar, ular nadanlar; qünki ular Pǝrwǝrdigarning yolini, Hudasining ⱨɵküm-kɵrsǝtmilirini bilmǝydu» — dedim.
5 Hadd megyek el a nagyokhoz, hadd beszélek velük, mert ők ismerik az Örökkévaló útját, Istenük törvényét; ámde ők egyaránt eltörték a jármot, szétszakították a köteleket.
— «Mǝn mɵtiwǝrlǝrning yeniƣa berip ularƣa sɵzlǝymǝn; qünki ular Pǝrwǝrdigarning yolini, Hudasining ⱨɵküm-kɵrsǝtmilirini bilidu». Biraⱪ ularmu boyunturuⱪni üzül-kesil buzup, rixtilirini üzüp taxliƣan.
6 Azért öli őket oroszlán az erdőből, a sivatagok farkasa pusztítja, őket, párduc leselkedik városaikra, bárki kimegy azokból, széttépetik, mert számosak lettek bűntetteik, hatalmasak elpártolásaik.
— Xunga ormandin qiⱪⱪan bir xir ularni ɵltüridu, bayawandin qiⱪⱪan bir bɵrǝ ularni wǝyran ⱪilidu; yilpiz xǝⱨǝrlǝrgǝ ⱪarap paylaydu; xǝⱨǝrlǝrdin qiⱪⱪan ⱨǝrbiri titma-titma ⱪilinidu; qünki ularning asiyliⱪliri kɵpiyip, wapasizliⱪliri awuydu.
7 Ugyan miért bocsássak meg neked? Gyermekeid elhagytak engem és nem-istenekre esküdtek, jóllakattam őket, de ők házasságot törtek és parázna nő házában csődültek össze.
Mǝn zadi nemigǝ asasǝn seni kǝqürimǝn? Sening baliliring Mǝndin waz keqip, Huda ǝmǝslǝrgǝ ⱪǝsǝm iqmǝktǝ; Mǝn ⱨǝmmǝ ⱨajǝtliridin qiⱪⱪan bolsammu, lekin ular zinahorluⱪ ⱪilip, paⱨixilǝrning ɵyigǝ top-top bolup mengiwatidu.
8 Jól táplált lovak ők reggelenként, kiki felebarátja feleségére nyerítenek.
Ular sǝmrigǝn ixⱪwaz ayƣirlar, ular ⱨǝrbiri ɵz yeⱪinining ayaliƣa ⱨǝwǝs ⱪilip kixnǝwatidu.
9 Vajon ezeket ne büntessem-e meg, úgymond az Örökkévaló, avagy ilyen nemzeten ne álljon bosszút a lelkem?
Bu ixlar tüpǝylidin ularni jazalimay ⱪoyamdim? — dǝydu Pǝrwǝrdigar, — Mening jenim muxundaⱪ bir ǝldin ⱪisas almay ⱪoyamdu?
10 Menjetek föl falaira és rontsatok, de végpusztítást ne tegyetek, távolítsátok el hajtásait, mert nem az Örökkévalóé azok.
Uning üzüm qünǝkliridin ɵtüp, tallirini wǝyran ⱪilinglar; lekin ularni pütünlǝy nabut ⱪilmanglar; xahlirini ⱪirip taxlanglar, qünki ular Pǝrwǝrdigarƣa tǝwǝ ǝmǝstur;
11 Mert hűtlenkedve hűtlenkedtek irántam Izrael háza és Jehúda háza, úgymond az Örökkévaló.
qünki Israil jǝmǝti wǝ Yǝⱨuda jǝmǝti Manga mutlǝⱪ wapasizliⱪ ⱪildi, — dǝydu Pǝrwǝrdigar.
12 Megtagadták az Örökkévalót és mondták: nem ő az, és nem fog ránkjönni a veszedelem és kardot és éhséget nem fogunk látni;
Ular: «U ⱨeqnemǝ ⱪilmaydu! Bizgǝ ⱨeq apǝt qüxmǝydu; nǝ ⱪiliq nǝ ⱪǝⱨǝtqilikni kɵrmǝymiz!» — dǝp Pǝrwǝrdigardin tenip kǝtti.
13 a próféták pedig széllé lesznek és az ige nincs bennük: így történjék velük!
Pǝyƣǝmbǝrlǝr bolsa pǝⱪǝt bir xamaldin ibarǝt bolidu, halas; [Pǝrwǝrdigarning] sɵz-kalami ularda yoⱪtur; ularning sɵzliri ɵz bexiƣa yansun!
14 Ezért így szól az Örökkévaló, a seregek Istene: minthogy szóltátok e szót, íme szavaimat a te szádban tűzzé teszem és ezt a népet fává, hogy megeméssze őket.
Xunga Pǝrwǝrdigar, samawi ⱪoxunlarning Sǝrdari bolƣan Huda manga mundaⱪ dǝydu: — Bu hǝlⱪ muxu sɵzni ⱪilƣini üqün, mana, Mǝn aƣzingƣa salƣan sɵzlirimni ot, bu hǝlⱪni otun ⱪilimǝnki, ot ularni kɵydürüp taxlaydu.
15 Íme én hozok rátok népet távolról, oh Izrael háza, úgymond az Örökkévaló; kemény nép az, őskortól való nép az, nép, melynek nem ismered nyelvét és nem érted, mit beszél.
— Mana, Mǝn yiraⱪtin bir ǝlni elip kelimǝn, i Israil jǝmǝti, — dǝydu Pǝrwǝrdigar, — U küqlük bir ǝl, ⱪǝdimiy bir ǝl, tilini sǝn bilmǝydiƣan wǝ gǝplirini sǝn ⱨeq qüxǝnmǝydiƣan bir ǝl bolidu;
16 Tegze olyan, mint a nyitott sír, mindnyájan hősök.
ularning oⱪdeni yoƣan eqilƣan bir gɵrdur; ularning ⱨǝmmisi batur palwanlardur.
17 És megeszi termésedet és kenyeredet, melyet ennének fiaid és leányaid, megeszi juhaidat és ökreidet, megeszi szőlődet és fügefádat; szétrombolja erősített városaidat, amelyekben bízol, a karddal.
Ular ⱨosulingni wǝ neningni yǝp ketidu, oƣul-ⱪizliringni yǝp ketidu, kala-ⱪoy padiliringni yǝp ketidu, üzüm talliringni wǝ ǝnjur dǝrǝhliringni yǝp ketidu; ular sǝn tayanƣan mustǝⱨkǝm xǝⱨǝrliringni ⱪiliq bilǝn wǝyran ⱪilidu.
18 De azokban a napokban is, úgymond az Örökkévaló, nem teszek rajtatok végpusztítást.
Ⱨalbuki, — dǝydu Pǝrwǝrdigar, — xu künlǝrdimu silǝrni pütünlǝy tügǝxtürmǝymǝn.
19 És lesz, ha, azt mondjátok, mi miatt tette velünk az Örökkévaló, a mi Istenünk mindezeket – akkor szólj hozzájuk: Amint ti elhagytatok engem és szolgáltatok idegen isteneket országotokban, úgy fogtok szolgálni idegeneket oly országban, mely nem a tietek.
Xu qaƣda [hǝlⱪing]: «Pǝrwǝrdigar Hudayimiz nemixⱪa muxu ixlarning ⱨǝmmisini beximizƣa qüxürgǝn?» — dǝp sorisa, ǝmdi sǝn [Yǝrǝmiya] ularƣa: «Silǝr Mǝndin yüz ɵrüp, ɵz zemininglarda yat ilaⱨlarning ⱪulluⱪida bolƣininglardǝk, silǝr ɵz wǝtininglar bolmiƣan bir zeminda yat bolƣanlarning ⱪulluⱪida bolisilǝr» — degin.
20 Hirdessétek ezt Jákob házában és hallassátok Jehúdában, mondván:
— Yaⱪupning jǝmǝtidǝ xuni jakarliƣinki wǝ Yǝⱨuda arisida xuni elan ⱪilƣinki,
21 Halljátok csak ezt, dőre, ész nélküli nép, akiknek szemük van és nem látnak, fülük van és nem hallanak.
«Buni anglanglar, i nadan wǝ ǝⱪli yoⱪ, kɵzi turup kɵrmǝydiƣan, ⱪuliⱪi turup anglimaydiƣan bir hǝlⱪ: —
22 Vajon engem nem féltek-e, úgymond az Örökkévaló, avagy tőlem nem reszkettek-e, aki fövenyt tettem határul a tengernek örök törvényül, hogy meg ne szegje; megmozognak, de nem bírnak, és zúgnak hullámai, de nem szegik meg.
Mǝndin ⱪorⱪmamsilǝr? — dǝydu Pǝrwǝrdigar, — Dengiz süyi üqün saⱨilni mǝnggülük qǝklimǝ ⱪilip, «Bu yǝrdin ɵtmǝ» dǝp bekitkǝn Mening aldimda tǝwrimǝmsilǝr? Mana, dolⱪunliri ɵrkǝxligini bilǝn ular saⱨil üstidin ⱨeq ƣǝlibǝ ⱪilmaydu; xawⱪunliƣini bilǝn bu qǝktin ⱨǝrgiz ⱨalⱪip ɵtǝlmǝydu.
23 De e népnek makacs és engedetlen szíve volt, elszakadtak és elmentek.
Lekin bu hǝlⱪning jaⱨil wǝ asiyliⱪ kɵngli bardur; ular yoldin qiⱪip ɵz beximqiliⱪ ⱪilip kǝtti.
24 És nem mondták szívükben: féljük csak az Örökkévalót, Istenünket, ki esőt ad, őszi esőt és tavaszi esőt a maga idején, az aratás megszabott heteit megőrzi nekünk.
Ular kɵnglidǝ: «Ɵz waⱪtida yamƣurlarni, yǝni awwalⱪi ⱨǝm keyinki yamƣurlarni Bǝrgüqi, bizgǝ ⱨosul pǝslini bekitip aman-esǝn Saⱪliƣuqi Pǝrwǝrdigar Hudayimizdin ǝyminǝyli» degǝnni ⱨeq demǝydu.
25 Bűneitek elhajlították ezeket, és vétkeitek megvonták tőletek a jót.
Silǝrning ⱪǝbiⱨlikliringlar muxu ixlarni silǝrgǝ nesip ⱪilmiƣan; silǝrning gunaⱨliringlar silǝrdin bǝrikǝtni mǝⱨrum ⱪilƣan.
26 Mert találtatnak népemben gonoszok, fürkésznek, mint ahogy leguggolnak a madarászok; fölállítottak csapdát, hogy embereket fogjanak.
Qünki hǝlⱪim arisida rǝzillǝr bardur; ular pistirmida yatⱪan ⱪiltaⱪqilardǝk paylap yüridu; ular tuzaⱪ selip, adǝmlǝrni tutuwalidu.
27 Mint madárral teli kalitka, úgy telvék házaik csalárdsággal; azért nőttek és gazdagodtak meg.
Tutⱪan ⱪuxlarƣa tolƣan ⱪǝpǝstǝk, ularning ɵyliri aldamqiliⱪtin erixkǝn mallar bilǝn tolƣan; ular xu yol bilǝn büyük ⱨǝm bay bolup kǝtti.
28 Megkövéredtek, megfényesedtek, túl is csaptak a gonosz beszédek, törvényt nem tesznek, törvényt az árvának, az árva igazságát, hogy boldoguljanak, és a. szűkölködőknek nem szolgáltattak jogot.
Ular sǝmrip, parⱪirap kǝtti; bǝrⱨǝⱪ, ular rǝzil ixlarni ⱪilixⱪa maⱨir bolup kǝtti; ular ɵz mǝnpǝǝtini kɵzlǝp hǝⱪlǝrning dǝwasini, yetim-yesirlǝrning dǝwasini sorimaydu; namratlarning ⱨoⱪuⱪini ⱪoƣdaydiƣan ⱨɵkümni ular qiⱪarmaydu.
29 Vajon ezeket ne büntessem-e meg, úgymond az Örökkévaló, avagy ily nemzeten ne álljon bosszút lelkem?
Bu ixlar tüpǝylidin ularni jazalimay ⱪoyamdim?! — dǝydu Pǝrwǝrdigar, — Mening jenim muxundaⱪ bir ǝldin ⱪisas almay ⱪoyamdu?
30 Iszonyúság és borzasztóság történt az országban.
Zeminda intayin ⱪorⱪunqluⱪ wǝ yirginqliⱪ bir ix sadir ⱪilinƣanki —
31 A próféták hazugan prófétáltak és a papok uralkodnak mellettük és népem szereti így, de mit tesztek majd a végén?
Pǝyƣǝmbǝrlǝr yalƣan-sahta bexarǝtlǝrni bǝrmǝktǝ; kaⱨinlar bolsa ɵz ⱨoⱪuⱪ dairisini kengǝytip ⱨɵkümranliⱪ ⱪilmaⱪta; Mening hǝlⱪimmu bu ixlarni yaⱪturidu. Lekin bularning aⱪiwitidǝ ⱪandaⱪ ⱪilisilǝr?
