Jeremiás 48
1 Móábról. Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene: Jaj Nebó fölött, mert elpusztíttatott, szégyent vallott, bevétetett Kirjátájim, szégyent vallott Miszgáb és megrettent.
| לְמוֹאָ֡ב כֹּֽה־אָמַר֩ יְהוָ֨ה צְבָא֜וֹת אֱלֹהֵ֣י יִשְׂרָאֵ֗ל ה֤וֹי אֶל־נְבוֹ֙ כִּ֣י שֻׁדָּ֔דָה הֹבִ֥ישָׁה נִלְכְּדָ֖ה קִרְיָתָ֑יִם הֹבִ֥ישָׁה הַמִּשְׂגָּ֖ב וָחָֽתָּה׃ |
2 Nincs többé Móáb dicsősége, Chosbónban rosszat gondoltak ki ellene: gyertek, irtsuk ki, hogy ne legyen nemzet, te Madmén is megsemmisülsz, utánad megy a kard.
| אֵ֣ין עוֹד֮ תְּהִלַּ֣ת מוֹאָב֒ בְּחֶשְׁבּ֗וֹן חָשְׁב֤וּ עָלֶ֙יהָ֙ רָעָ֔ה לְכ֖וּ וְנַכְרִיתֶ֣נָּה מִגּ֑וֹי גַּם־מַדְמֵ֣ן תִּדֹּ֔מִּי אַחֲרַ֖יִךְ תֵּ֥לֶךְ חָֽרֶב׃ |
3 Hallatszik kiáltás Chórónájimból, pusztulás és nagy romlás.
| ק֥וֹל צְעָקָ֖ה מֵחֹֽרוֹנָ֑יִם שֹׁ֖ד וָשֶׁ֥בֶר גָּדֽוֹל׃ |
4 Megtöretett Móáb, jajkiáltást hallattak a kicsinyei.
| נִשְׁבְּרָ֖ה מוֹאָ֑ב הִשְׁמִ֥יעוּ זְּעָקָ֖ה צעוריה׃ |
5 Mert Lúchít hágóján sírással sírva mennek föl, mert Chórónájim lejtőjén szorongva vészkiáltást hallottak.
| כִּ֚י מַעֲלֵ֣ה הלחות בִּבְכִ֖י יַֽעֲלֶה־בֶּ֑כִי כִּ֚י בְּמוֹרַ֣ד חוֹרֹנַ֔יִם צָרֵ֥י צַֽעֲקַת־שֶׁ֖בֶר שָׁמֵֽעוּ׃ |
6 Fussatok, mentsétek meg lelketeket; olyanok lesztek; mint a boróka a sivatagban.
| נֻ֖סוּ מַלְּט֣וּ נַפְשְׁכֶ֑ם וְתִֽהְיֶ֕ינָה כַּעֲרוֹעֵ֖ר בַּמִּדְבָּֽר׃ |
7 Mert mivel bíztál műveidben és kincseidben, téged is meghódítnak; számkivetésbe költözik Kemós, papjai és nagyjai egyetemben.
| כִּ֠י יַ֣עַן בִּטְחֵ֤ךְ בְּמַעֲשַׂ֙יִךְ֙ וּבְא֣וֹצְרוֹתַ֔יִךְ גַּם־אַ֖תְּ תִּלָּכֵ֑דִי וְיָצָ֤א כמיש בַּגּוֹלָ֔ה כֹּהֲנָ֥יו וְשָׂרָ֖יו יחד׃ |
8 És jön pusztító minden városra, egy város sem menekül meg: elvész a völgy és megsemmisül a rónaság, ahogy mondta az Örökkévaló.
| וְיָבֹ֨א שֹׁדֵ֜ד אֶל־כָּל־עִ֗יר וְעִיר֙ לֹ֣א תִמָּלֵ֔ט וְאָבַ֥ד הָעֵ֖מֶק וְנִשְׁמַ֣ד הַמִּישֹׁ֑ר אֲשֶׁ֖ר אָמַ֥ר יְהוָֽה׃ |
9 Adjatok szárnyat Móábnak, hogy elszállva elköltözzék; városai pusztulássá lesznek, nincs bennük lakó.
| תְּנוּ־צִ֣יץ לְמוֹאָ֔ב כִּ֥י נָצֹ֖א תֵּצֵ֑א וְעָרֶ֙יהָ֙ לְשַׁמָּ֣ה תִֽהְיֶ֔ינָה מֵאֵ֥ין יוֹשֵׁ֖ב בָּהֵֽן׃ |
10 Átkozott, ki az Örökkévaló munkáját henyén végzi, és átkozott, ki vértől visszatartja kardját!
| אָר֗וּר עֹשֶׂ֛ה מְלֶ֥אכֶת יְהוָ֖ה רְמִיָּ֑ה וְאָר֕וּר מֹנֵ֥עַ חַרְבּ֖וֹ מִדָּֽם׃ |
11 Gondtalan volt Móáb ifjúkorától fogva és nyugodt a seprűje fölött, nem ürítették ki edényből edénybe és számkivetésbe nem ment; azért megmaradt benne az íze, és illatja el nem változott.
| שַׁאֲנַ֨ן מוֹאָ֜ב מִנְּעוּרָ֗יו וְשֹׁקֵ֥ט הוּא֙ אֶל־שְׁמָרָ֔יו וְלֹֽא־הוּרַ֤ק מִכְּלִי֙ אֶל־כֶּ֔לִי וּבַגּוֹלָ֖ה לֹ֣א הָלָ֑ךְ עַל־כֵּ֗ן עָמַ֤ד טַעְמוֹ֙ בּ֔וֹ וְרֵיח֖וֹ לֹ֥א נָמָֽר׃ ס |
12 Azért íme napok jönnek, úgymond az Örökkévaló, és bocsátok rá felborítókat, hogy felborítsák: edényeit kiürítik és összezúzzák korsóikat.
| לָכֵ֞ן הִנֵּ֖ה־יָמִ֤ים בָּאִים֙ נְאֻם־יְהוָ֔ה וְשִׁלַּחְתִּי־ל֥וֹ צֹעִ֖ים וְצֵעֻ֑הוּ וְכֵלָ֣יו יָרִ֔יקוּ וְנִבְלֵיהֶ֖ם יְנַפֵּֽצוּ׃ |
13 És megszégyenül Móáb Kemós miatt, amint megszégyenült Izrael háza Bét-Él, az ő bizodalmuk miatt.
| וּבֹ֥שׁ מוֹאָ֖ב מִכְּמ֑וֹשׁ כַּאֲשֶׁר־בֹּ֙שׁוּ֙ בֵּ֣ית יִשְׂרָאֵ֔ל מִבֵּ֥ית אֵ֖ל מִבְטֶחָֽם׃ |
14 Hogyan mondhatjátok: hősök vagyunk és derék emberek a harcra!
| אֵ֚יךְ תֹּֽאמְר֔וּ גִּבּוֹרִ֖ים אֲנָ֑חְנוּ וְאַנְשֵׁי־חַ֖יִל לַמִּלְחָמָֽה׃ |
15 Elpusztíttatott Móáb, városait megszállták és ifjainak java ledőlt mészárlásra, úgymond a király, Örökkévaló, seregek ura az ő neve.
| שֻׁדַּ֤ד מוֹאָב֙ וְעָרֶ֣יהָ עָלָ֔ה וּמִבְחַ֥ר בַּֽחוּרָ֖יו יָרְד֣וּ לַטָּ֑בַח נְאֻ֨ם־הַמֶּ֔לֶךְ יְהוָ֥ה צְבָא֖וֹת שְׁמֽוֹ׃ |
16 Közel van Móáb balsorsa, hogy bekövetkezzék, és veszedelme siet nagyon.
| קָר֥וֹב אֵיד־מוֹאָ֖ב לָב֑וֹא וְרָ֣עָת֔וֹ מִהֲרָ֖ה מְאֹֽד׃ |
17 Sajnálkozzatok rajta mind a körülötte levők és mind, akik nevét ismerik; mondjátok: mint töretett le a hatalmas bot, a díszes pálca!
| נֻ֤דוּ לוֹ֙ כָּל־סְבִיבָ֔יו וְכֹ֖ל יֹדְעֵ֣י שְׁמ֑וֹ אִמְר֗וּ אֵיכָ֤ה נִשְׁבַּר֙ מַטֵּה־עֹ֔ז מַקֵּ֖ל תִּפְאָרָֽה׃ |
18 Szállj le a dicsőségről és ülj szomjúságban Díbón leányának lakója, mert Móáb pusztítója szállt rád, elrontotta erősségeidet.
| רְדִ֤י מִכָּבוֹד֙ ישבי בַצָּמָ֔א יֹשֶׁ֖בֶת בַּת־דִּיב֑וֹן כִּֽי־שֹׁדֵ֤ד מוֹאָב֙ עָ֣לָה בָ֔ךְ שִׁחֵ֖ת מִבְצָרָֽיִךְ׃ |
19 Az útra állj és tekints szét, Aróér lakója, kérdezd a futamodót és menekülőt, mondd meg: mi történt?
| אֶל־דֶּ֛רֶךְ עִמְדִ֥י וְצַפִּ֖י יוֹשֶׁ֣בֶת עֲרוֹעֵ֑ר שַׁאֲלִי־נָ֣ס וְנִמְלָ֔טָה אִמְרִ֖י מַה־נִּֽהְיָֽתָה׃ |
20 Szégyent vallott Móáb, bizony megrettent, jajgassatok és kiáltsatok; jelentsétek az Arnónnál, hogy Móáb elpusztíttatott.
| הֹבִ֥ישׁ מוֹאָ֛ב כִּֽי־חַ֖תָּה הילילי ׀ וזעקי הַגִּ֣ידוּ בְאַרְנ֔וֹן כִּ֥י שֻׁדַּ֖ד מוֹאָֽב׃ |
21 És ítélet jött a rónaság földjére: Chólónra, Jahczára és Méfáatra;
| וּמִשְׁפָּ֥ט בָּ֖א אֶל־אֶ֣רֶץ הַמִּישֹׁ֑ר אֶל־חֹל֥וֹן וְאֶל־יַ֖הְצָה וְעַל־מופעת׃ |
22 Díbónra, Nebóra és Bét-Diblátájimra:
| וְעַל־דִּיב֣וֹן וְעַל־נְב֔וֹ וְעַל־בֵּ֖ית דִּבְלָתָֽיִם׃ |
23 Kirjátájimra, Bét Gámúlra és Bét-Meónra;
| וְעַ֧ל קִרְיָתַ֛יִם וְעַל־בֵּ֥ית גָּמ֖וּל וְעַל־בֵּ֥ית מְעֽוֹן׃ |
24 Keríjótra és Boczrára, meg mind a Móáb országának városaira, a távoliakra és a közeliekre.
| וְעַל־קְרִיּ֖וֹת וְעַל־בָּצְרָ֑ה וְעַ֗ל כָּל־עָרֵי֙ אֶ֣רֶץ מוֹאָ֔ב הָרְחֹק֖וֹת וְהַקְּרֹבֽוֹת׃ |
25 Levágatott Móáb szarva és karja eltöretett, úgymond az Örökkévaló.
| נִגְדְּעָה֙ קֶ֣רֶן מוֹאָ֔ב וּזְרֹע֖וֹ נִשְׁבָּ֑רָה נְאֻ֖ם יְהוָֽה׃ |
26 részegítsétek meg, mert fennhéjázott az Örökkévaló ellen, hogy odacsapjon Móáb az ő okádásába és ő is nevetséggé legyen.
| הַשְׁכִּירֻ֕הוּ כִּ֥י עַל־יְהוָ֖ה הִגְדִּ֑יל וְסָפַ֤ק מוֹאָב֙ בְּקִיא֔וֹ וְהָיָ֥ה לִשְׂחֹ֖ק גַּם־הֽוּא׃ |
27 Avagy nem nenevetségül volt-e neked Izrael, vajon tolvajok között érték-e rajt, hogy valahányszor beszéded volt róla, fejet csóváltál?
| וְאִ֣ם ׀ ל֣וֹא הַשְּׂחֹ֗ק הָיָ֤ה לְךָ֙ יִשְׂרָאֵ֔ל אִם־בְּגַנָּבִ֖ים נמצאה כִּֽי־מִדֵּ֧י דְבָרֶ֥יךָ בּ֖וֹ תִּתְנוֹדָֽד׃ |
28 Hagyjátok el a városokat és tartózkodjatok a sziklában, Móáb lakói; és legyetek mint a galamb, mely az örvény szélének oldalain fészkel.
| עִזְב֤וּ עָרִים֙ וְשִׁכְנ֣וּ בַּסֶּ֔לַע יֹשְׁבֵ֖י מוֹאָ֑ב וִֽהְי֣וּ כְיוֹנָ֔ה תְּקַנֵּ֖ן בְּעֶבְרֵ֥י פִי־פָֽחַת׃ |
29 Hallottuk Móáb gőgjét, nagyon gőgös, büszkeségét, gőgjét, gőgösségét és szívének fennhéjázását.
| שָׁמַ֥עְנוּ גְאוֹן־מוֹאָ֖ב גֵּאֶ֣ה מְאֹ֑ד גָּבְה֧וֹ וּגְאוֹנ֛וֹ וְגַאֲוָת֖וֹ וְרֻ֥ם לִבּֽוֹ׃ |
30 Én ismerem, úgymond az Örökkévaló, dölyfösségét, az alaptalant, kérkedését s a mi alaptalant műveltek.
| אֲנִ֤י יָדַ֙עְתִּי֙ נְאֻם־יְהוָ֔ה עֶבְרָת֖וֹ וְלֹא־כֵ֑ן בַּדָּ֖יו לֹא־כֵ֥ן עָשֽׂוּ׃ |
31 Ezért jajgatok Móáb miatt, és egész Móábért kiáltok; Kir-Chéresz emberei miatt nyögnek.
| עַל־כֵּן֙ עַל־מוֹאָ֣ב אֲיֵלִ֔יל וּלְמוֹאָ֥ב כֻּלֹּ֖ה אֶזְעָ֑ק אֶל־אַנְשֵׁ֥י קִֽיר־חֶ֖רֶשׂ יֶהְגֶּֽה׃ |
32 Jáezér siratásánál jobban siratlak téged, Szibma szőlőtője! Indáid túlmentek a tengeren, Jáezér tengeréig értek; gyümölcsszedésedre és szüretedre a pusztító esett rá.
| מִבְּכִ֨י יַעְזֵ֤ר אֶבְכֶּה־לָּךְ֙ הַגֶּ֣פֶן שִׂבְמָ֔ה נְטִֽישֹׁתַ֙יִךְ֙ עָ֣בְרוּ יָ֔ם עַ֛ד יָ֥ם יַעְזֵ֖ר נָגָ֑עוּ עַל־קֵיצֵ֥ךְ וְעַל־בְּצִירֵ֖ךְ שֹׁדֵ֥ד נָפָֽל׃ |
33 Elvétetik öröm és ujjongás a termőföldről és Móáb országától, bort a présházakban megszüntettem, nem sajtolnak kurjantással; a kurjantás nem kurjantás.
| וְנֶאֶסְפָ֨ה שִׂמְחָ֥ה וָגִ֛יל מִכַּרְמֶ֖ל וּמֵאֶ֣רֶץ מוֹאָ֑ב וְיַ֙יִן֙ מִיקָבִ֣ים הִשְׁבַּ֔תִּי לֹֽא־יִדְרֹ֣ךְ הֵידָ֔ד הֵידָ֖ד לֹ֥א הֵידָֽד׃ |
34 A kiáltozó Chesbóntól Eleáléig, Jáhaczig hallatták hangjukat, Czóártól Chórónájimig, Eglat-Selísíjáig, mert Nimrim vizei is puszta helyekké lesznek.
| מִזַּעֲקַ֨ת חֶשְׁבּ֜וֹן עַד־אֶלְעָלֵ֗ה עַד־יַ֙הַץ֙ נָתְנ֣וּ קוֹלָ֔ם מִצֹּ֙עַר֙ עַד־חֹ֣רֹנַ֔יִם עֶגְלַ֖ת שְׁלִֽשִׁיָּ֑ה כִּ֚י גַּם־מֵ֣י נִמְרִ֔ים לִמְשַׁמּ֖וֹת יִהְיֽוּ׃ |
35 És megszüntetek Móábnak, úgymond az Örökkévaló, olyat, aki magaslatra megy föl és istenének füstölögtet.
| וְהִשְׁבַּתִּ֥י לְמוֹאָ֖ב נְאֻם־יְהוָ֑ה מַעֲלֶ֣ה בָמָ֔ה וּמַקְטִ֖יר לֵאלֹהָֽיו׃ |
36 Azért fuvolaként búg a szívem Móábért, és szívem Chéresz emberei miatt fuvolaként búg, mivelhogy a vagyon, melyet szereztek, elveszett.
| עַל־כֵּ֞ן לִבִּ֤י לְמוֹאָב֙ כַּחֲלִלִ֣ים יֶהֱמֶ֔ה וְלִבִּי֙ אֶל־אַנְשֵׁ֣י קִֽיר־חֶ֔רֶשׂ כַּחֲלִילִ֖ים יֶהֱמֶ֑ה עַל־כֵּ֛ן יִתְרַ֥ת עָשָׂ֖ה אָבָֽדוּ׃ |
37 Mert minden fejen kopaszság és minden szakáll levágva, minden kezén vagdalások és a derékon zsák.
| כִּ֤י כָל־רֹאשׁ֙ קָרְחָ֔ה וְכָל־זָקָ֖ן גְּרֻעָ֑ה עַ֤ל כָּל־יָדַ֙יִם֙ גְּדֻדֹ֔ת וְעַל־מָתְנַ֖יִם שָֽׂק׃ |
38 Mind a Móáb háztetőin és piacain csupa gyászolás; mert összetörtem Móábot, mint edényt, melyet nem kedvelnek, úgymond az Örökkévaló.
| עַ֣ל כָּל־גַּגּ֥וֹת מוֹאָ֛ב וּבִרְחֹבֹתֶ֖יהָ כֻּלֹּ֣ה מִסְפֵּ֑ד כִּֽי־שָׁבַ֣רְתִּי אֶת־מוֹאָ֗ב כִּכְלִ֛י אֵֽין־חֵ֥פֶץ בּ֖וֹ נְאֻם־יְהוָֽה׃ |
39 Mint rettent meg! Jajgassatok! Mint fordított Móáb hátat megszégyenülten! Így lesz nevetséggé Móáb és rettegéssé mind a körülötte levőknek.
| אֵ֥יךְ חַ֙תָּה֙ הֵילִ֔ילוּ אֵ֛יךְ הִפְנָה־עֹ֥רֶף מוֹאָ֖ב בּ֑וֹשׁ וְהָיָ֥ה מוֹאָ֛ב לִשְׂחֹ֥ק וְלִמְחִתָּ֖ה לְכָל־סְבִיבָֽיו׃ ס |
40 Mert így szól az Örökkévaló: Íme sasként fog repülni és kiterjeszti szárnyait Móábra.
| כִּי־כֹה֙ אָמַ֣ר יְהוָ֔ה הִנֵּ֥ה כַנֶּ֖שֶׁר יִדְאֶ֑ה וּפָרַ֥שׂ כְּנָפָ֖יו אֶל־מוֹאָֽב׃ |
41 Bevétetett Keríót és a várak elfoglaltattak; s Móáb hőseinek szíve azon napon olyan lesz, mint a vajúdó asszony szíve.
| נִלְכְּדָה֙ הַקְּרִיּ֔וֹת וְהַמְּצָד֖וֹת נִתְפָּ֑שָׂה וְֽ֠הָיָה לֵ֞ב גִּבּוֹרֵ֤י מוֹאָב֙ בַּיּ֣וֹם הַה֔וּא כְּלֵ֖ב אִשָּׁ֥ה מְצֵרָֽה׃ |
42 És kiírtatik Móáb, hogy nép ne legyen, mert fennhéjázott az Örökkévaló ellen.
| וְנִשְׁמַ֥ד מוֹאָ֖ב מֵעָ֑ם כִּ֥י עַל־יְהוָ֖ה הִגְדִּֽיל׃ |
43 Remegés, örvény és tőr ellened Móáb lakója, úgymond az Örökkévaló.
| פַּ֥חַד וָפַ֖חַת וָפָ֑ח עָלֶ֛יךָ יוֹשֵׁ֥ב מוֹאָ֖ב נְאֻם־יְהוָֽה׃ |
44 Aki futamodik a remegés miatt, az örvénybe esik és aki feljön az örvényből, megfogatik a tőrben, mert hozom rá, Móábra, büntetésük évét, úgymond az Örökkévaló.
| הניס מִפְּנֵ֤י הַפַּ֙חַד֙ יִפֹּ֣ל אֶל־הַפַּ֔חַת וְהָֽעֹלֶה֙ מִן־הַפַּ֔חַת יִלָּכֵ֖ד בַּפָּ֑ח כִּֽי־אָבִ֨יא אֵלֶ֧יהָ אֶל־מוֹאָ֛ב שְׁנַ֥ת פְּקֻדָּתָ֖ם נְאֻם־יְהוָֽה׃ |
45 Chesbón árnyékában megálltak erőtlenül a futamodók, mert tűz ment ki Chesbónból és láng Szíchón városából és megemésztette Móáb szélét és a zajongás fiainak fejetetejét.
| בְּצֵ֥ל חֶשְׁבּ֛וֹן עָמְד֖וּ מִכֹּ֣חַ נָסִ֑ים כִּֽי־אֵ֞שׁ יָצָ֣א מֵחֶשְׁבּ֗וֹן וְלֶֽהָבָה֙ מִבֵּ֣ין סִיח֔וֹן וַתֹּ֙אכַל֙ פְּאַ֣ת מוֹאָ֔ב וְקָדְקֹ֖ד בְּנֵ֥י שָׁאֽוֹן׃ |
46 Jaj neked Móab, elveszett Kemós népe, mert elvitettek fiaid a fogságba, leányaid rabságba.
| אוֹי־לְךָ֣ מוֹאָ֔ב אָבַ֖ד עַם־כְּמ֑וֹשׁ כִּֽי־לֻקְּח֤וּ בָנֶ֙יךָ֙ בַּשֶּׁ֔בִי וּבְנֹתֶ֖יךָ בַּשִּׁבְיָֽה׃ |
47 De visszahozom Móáb foglyait a napok végén, úgymond az Örökkévaló. Idáig Móáb ítélete.
| וְשַׁבְתִּ֧י שְׁבוּת־מוֹאָ֛ב בְּאַחֲרִ֥ית הַיָּמִ֖ים נְאֻם־יְהוָ֑ה עַד־הֵ֖נָּה מִשְׁפַּ֥ט מוֹאָֽב׃ ס |
