< Jeremiás 45 >
1 Az ige, amelyet szólt Jirmejáhú próféta, Bárúkhhoz, Néríja fiához, amikor könyvbe írta e szavakat, Jirmejáhú szájából, Jehójákim, Jósijáhú fiának, Jehúda királyának negyedik évében, mondván:
Riječ koju uputi Jeremija proroku Baruhu, sinu Nerijinu, dok je on te riječi iz usta Jeremijinih pisao u knjigu, četvrte godine Jojakima, sina Jošijina, kralja judejskoga:
2 Így szól az Örökkévaló, Izrael Istene, te felőled, Barúkh.
Ovako govori Jahve, Bog Izraelov, za tebe, Baruše:
3 Azt mondtad: oh jaj nekem, hogy hozzá tett az Örökkévaló bánatot a fájdalmamhoz; elfáradtam nyögésemben és nyugalmat nem találtam!
“Jer si rekao: 'Jao meni jer mi Jahve dodaje nevolju na nevolju. Sustadoh uzdišući i ne mogu naći mira!'
4 Így szólj hozzá: így szól az Örökkévaló: íme amit építettem, azt lerombolom, amit elplántáltam, azt kiszakítom, és az egész földet illeti ez;
Ovako govori Jahve: 'Evo, što sam sagradio, porušit ću, što sam zasadio, iščupat ću - po svoj zemlji!
5 és te kérsz magadnak nagy dolgokat, ne kérj, mert íme én veszedelmet hozok minden halandóra, úgymond az Örökkévaló, de adom neked zsákmányul a lelkedet mindazon helyeken, ahová mégy.
A ti tražiš za se čudesa! Ne traži toga! Jer, gle, svalit ću zlo na sve živo - riječ je Jahvina. A tebi ću kao plijen pokloniti život tvoj na svim mjestima kamo dođeš.'”