< Jeremiás 40 >

1 Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett az Örökkévalótól, miután őt elbocsátotta Nebúzaradán, a testőrök feje, Rámából, amikor vette őt, és ő bilincsre volt verve, Jeruzsálem és Jehúda számkivetettsége között, mely számkivetésbe vitetett Bábelbe.
Het woord, dat van den HEERE geschied is tot Jeremia, nadat Nebuzaradan, de overste der trawanten, hem had laten gaan van Rama; als hij hem had laten halen, daar hij met ketenen gebonden was in het midden aller gevangenen van Jeruzalem en Juda, die naar Babel gevankelijk werden weggevoerd.
2 Vette ugyanis a testőrök feje Jirmejáhút és szólt hozzá: Az Örökkévaló, a te Istened kimondta ezt a veszedelmet e hely felől;
Want de overste der trawanten liet Jeremia halen, en zeide tot hem: De HEERE, uw God, heeft dit kwaad over deze plaats gesproken.
3 el is hozta és cselekedett az Örökkévaló, miként megmondotta, mert vétkeztetek az Örökkévaló ellen és nem hallgattatok szavára; tehát történt veletek ez a dolog.
En de HEERE heeft het doen komen, en gedaan, gelijk als Hij gesproken had; want gijlieden hebt gezondigd tegen den HEERE, en Zijner stem niet gehoorzaamd; daarom is ulieden deze zaak geschied.
4 És most íme kioldoztalak ma a kezeden levő bilincsekből, ha jónak tetszik szemeidben, hogy eljöjj velem Bábelbe, jövel, és majd rád fordítom szememet, de ha rossznak tetszik szemeidben, hogy eljöjj velem Bábelbe, hadd abban; lásd, az egész ország előtted van, ahová jónak és helyesnek tetszik szemeidben, hogy elmenj, oda menj -
Nu dan, zie, ik heb u heden losgemaakt van de ketenen, die aan uw hand waren; indien het goed is in uw ogen met mij naar Babel te komen, zo kom, en ik zal mijn oog op u stellen; maar indien het kwaad is in uw ogen met mij naar Babel te komen, zo laat het; zie, het ganse land is voor uw aangezicht, waarhenen het goed en recht in uw ogen is te gaan, ga daar.
5 de még nem fordult meg – és térj vissza Gedaljához, Achíkám, Sáfán fia, fiához, akit Bábel királya Jehúda városai fölé rendelt és maradj vele a nép között, vagy bárhová helyesnek tetszik szemeidben, hogy menj, oda menj. És adott neki a testőrök nagyja eleséget és ajándékot és elbocsátotta.
En dewijl hij nog niet zal wederkeren, zo keer gij tot Gedalia, den zoon van Ahikam, den zoon van Safan, dien de koning van Babel over de steden van Juda gesteld heeft; en woon bij hem in het midden des volks; of overal, waar het in uw ogen recht is te gaan, ga er henen. En de overste der trawanten gaf hem reiskost en een geschenk, en liet hem gaan.
6 És odament Jirmejáhú Gedáljához, Achíkám fiához Miczpába; és maradt vele e nép között, mely az országban megmaradt.
Alzo kwam Jeremia tot Gedalia, den zoon van Ahikam, te Mizpa; en hij woonde bij hem in het midden des volks, die in het land waren overgelaten.
7 És hallották mind a hadsereg tisztjei, akik a mezőn voltak, ők meg embereik, hogy Bábel királya rendelte Gedaljáhút, Achíhám fiát az ország fölé és hogy rábízott férfiakat, asszonyokat és gyermekeket és pedig az ország szegényei közül, azok közül, kik nem vitettek számkivetésbe Bábelbe.
Toen nu alle oversten der heiren, die in het veld waren, zij en hun mannen, hoorden, dat de koning van Babel Gedalia, den zoon van Ahikam, over het land gesteld had, en dat hij aan hem bevolen had de mannen, en de vrouwen, en de kinderkens, en van de armsten des lands, van degenen, die niet naar Babel gevankelijk waren weggevoerd;
8 Akkor odamentek Gedaljához Miczpába: Jismaél, Netánjáhú fia, Jóchánán és Jónátán, Káréach fiai, Szerája, Tanchúmet fia, a Netófabeli Éfaj fiai és Jezanjáhú, a Máakhabeli fia, ők és embereik.
Zo kwamen zij tot Gedalia te Mizpa, namelijk, Ismael, de zoon van Nethanja, en Johanan en Jonathan, de zonen van Kareah, en Seraja, de zoon van Tanhumeth, en de zonen van Efai, den Netofathiet, en Jezanja, de zoon eens Maachathiets, zij en hun mannen.
9 És megesküdött Gedaljáhú, Achíkám, Sáfán fiának fia nekik és embereiknek, mondván: Ne féljetek szolgálni a kaldeusoknak; maradjatok az országban és szolgáljatok Bábel királyának és jó dolgotok lesz.
En Gedalia, de zoon van Ahikam, den zoon van Safan, zwoer hun en hun mannen, zeggende: Vreest niet van de Chaldeen te dienen; blijft in het land, en dient den koning van Babel, zo zal het u welgaan.
10 Én pedig, íme én Miczpában maradok, hogy álljak a kaldeusok előtt, akik hozzánk jönnek. Ti pedig gyűjtsetek be bort és gyümölcsöt és olajat és tegyétek edényeitekbe és lakjatok városaitokban, amelyeket elfoglaltatok.
En ziet, ik woon te Mizpa, om te staan voor het aangezicht der Chaldeen, die tot ons zullen komen; gijlieden dan verzamelt wijn, en zomervruchten, en olie, en doet ze in uw vaten, en woont in uw steden, die gij hebt ingenomen.
11 De mindazon Jehúdabeliek is, akik Móábban, Ammón fiai között és Edómban, és akik mind az országokban voltak, hallották, hogy Bábel királya maradékot adott Jehúdának és hogy föléjük rendelte Gedaljáhút, Achíkám, Sáfán fiának, a fiát;
Als ook al de Joden, die in Moab, en onder de kinderen Ammons, en in Edom, en die in al die landen waren, hoorden, dat de koning van Babel in Juda een overblijfsel gelaten had; en dat hij Gedalia, den zoon van Ahikam, den zoon van Safan, over hen gesteld had;
12 visszatértek tehát mind a Jehúdabeliek mindazon helyekből, ahová eltaszíttattak és eljöttek Jehúda országába Gedaljáhúhoz Miczpába és begyűjtöttek bort és gyümölcsöt nagyon sokat.
Zo keerden al de Joden weder uit al de plaatsen, waarhenen zij gedreven waren, en kwamen in het land van Juda tot Gedalia te Mizpa; en zij verzamelden zeer veel wijns en zomervruchten.
13 Jóchánán pedig, Káréach fia és mind a hadsereg tisztjei, kik a mezőn voltak, eljöttek Gedaljáhúhoz Miczpába,
Doch Johanan, de zoon van Kareah, en alle oversten der heiren, die in het veld waren, kwamen tot Gedalia te Mizpa;
14 és szóltak hozzá: vajon tudod-e, hogy Báelísz, Ammón fiainak királya, elküldötte Jismaélt, Netanja fiát, hogy agyonüssön téged? De nem hitt nekik Gedaljáhú, Achíkám fia.
En zeiden tot hem: Weet gij wel, dat Baalis, de koning der kinderen Ammons, Ismael, den zoon van Nethanja, uitgezonden heeft, om u aan het leven te slaan? Maar Gedalia, de zoon van Ahikam, geloofde hen niet.
15 Jóchanán pedig, Kárésch fia, titokban szólt Gedaljáhúhoz Miczpában, mondván: Hadd menjek csak, hogy megöljem Jismaélt; Netanja fiát és senki meg ne tudja; miért üssön agyon téged, hogy elszóródjanak mind a hozzád egybegyűlt Jehúdabeliek és elvesszen Jehúda maradéka?
Johanan nochtans, de zoon van Kareah, sprak tot Gedalia, in het verborgene, te Mizpa, zeggende: Laat mij toch henengaan, en Ismael, den zoon van Nethanja, slaan, en niemand zal het weten; waarom zou hij u aan het leven slaan, en gans Juda, die tot u vergaderd zijn, verstrooid worden, en het overblijfsel van Juda verloren gaan?
16 De Gedaljáhú, Achíkám fia azt mondta Jóchánánnak, Káréach fiának: Ne tedd ezt a dolgot, mert hazugságot beszélsz Jismaél felől.
Maar Gedalia, de zoon van Ahikam, zeide tot Johanan, den zoon van Kareah: Doe deze zaak niet, want gij spreekt vals van Ismael.

< Jeremiás 40 >