< Jeremiás 37 >

1 Konjáhú, Jehójákím fia helyett királlyá lett Czidkijáhú, Jósijáhú fia, akit királlyá tett Nebúkadnecczár, Bábel királya Jehúda országában.
And king Zedekiah the son of Josiah reigned instead of Coniah the son of Jehoiakim, whom Nebuchadrezzar king of Babylon made king in the land of Judah.
2 És nem hallgatott sem ő, sem szolgái, sem az ország népe az Örökkévaló szavaira, amelyeket Jirmejáhú próféta által szólt.
But neither he, nor his servants, nor the people of the land, hearkened to the words of the LORD, which he spoke by the prophet Jeremiah.
3 És küldte Czidkijáhú király Jehúkhált Selemja fiát és Czefanjáhút Máaszéja fiát, a papot, Jirmejáhú prófétához, mondván: Imádkozzál, kérlek, értünk az Örökkévalóhoz, Istenünkhöz.
And Zedekiah the king sent Jehucal the son of Shelemiah and Zephaniah the son of Maaseiah the priest to the prophet Jeremiah, saying, Pray now to the LORD our God for us.
4 Jirmejáhú pedig bejárt és kijárt a nép között, és nem vetették őt a fogházba.
Now Jeremiah came in and went out among the people: for they had not put him into prison.
5 És Fáraó hadserege elindult Egyiptomból, és midőn meghallották a Jeruzsálemet ostromló kaldeusok az ő hírüket, elvonultak Jeruzsálem alól.
Then Pharaoh's army had come from Egypt: and when the Chaldeans that besieged Jerusalem heard tidings of them, they departed from Jerusalem.
6 És lett az Örökkévaló igéje Jirmejáhú prófétához, mondván:
Then came the word of the LORD to the prophet Jeremiah, saying,
7 Így szól az Örökkévaló, Izrael Istene: Így szóljatok Jehúda királyához, aki hozzám küldött benneteket, hogy engem megkérdezzen: Íme Fáraó hadserege, mely segítségtekre indult el, visszatér országába, Egyiptomba;
Thus saith the LORD, the God of Israel; Thus shall ye say to the king of Judah, that sent you to me to inquire of me; Behold, Pharaoh's army, which hath come forth to help you, shall return to Egypt into their own land.
8 és visszatérnek a kaldeusok és harcolnak e város ellen, majd elfoglalják és elégetik tűzzel.
And the Chaldeans shall come again, and fight against this city, and take it, and burn it with fire.
9 Így szól az Örökkévaló: Ne ámítsátok magatokat, mondván: el fognak menni tőlünk a kaldeusok mert nem fognak elmenni.
Thus saith the LORD; Deceive not yourselves, saying, The Chaldeans will surely depart from us: for they will not depart.
10 Mert ha megvernétek az ellenetek harcoló kaldeusok egész hadseregét, és megmaradnának közülük átszúrt emberek, kiki sátrában fölkelnének és tűzzel elégetnék ezt a várost.
For though ye had smitten the whole army of the Chaldeans that fight against you, and there remained [but] wounded men among them, [yet] would they rise up every man in his tent, and burn this city with fire.
11 És volt midőn a kaldeusok hadserege elvonult Jeruzsálem alól Fáraó hadserege miatt,
And it came to pass, that when the army of the Chaldeans was broken up from Jerusalem for fear of Pharaoh's army,
12 kiment Jirmejáhú Jeruzsálemből, hogy Benjámin földjére menjen, hogy kivegye onnan részét, a népnek közepette.
Then Jeremiah went out of Jerusalem to go into the land of Benjamin, to separate himself thence in the midst of the people.
13 Midőn ő Benjámin kapujában volt – ott pedig egy felügyeletes tiszt volt, neve Jiríja, Selemja, Chananja fiának fia – elfogta Jirmejáhú prófétát, mondván: a kaldeusokhoz akarsz átszökni!
And when he was in the gate of Benjamin, a captain of the ward [was] there, whose name [was] Irijah, the son of Shelemiah, the son of Hananiah; and he took Jeremiah the prophet, saying, Thou fallest away to the Chaldeans.
14 Mondta Jirmejáhú: Hazugság, nem akarok átszökni a kaldeusokhoz. De nem hallgatott rá; és megfogta Jiríja Jirmejáhút és bevitte őt a nagyokhoz.
Then said Jeremiah, [It is] false; I fall not away to the Chaldeans. But he hearkened not to him: so Irijah took Jeremiah, and brought him to the princes.
15 És haragudtak a nagyok Jirmejáhúra és ütötték és börtönbe vetették, Jehónátán írónak házába, mert azt tették fogházzá.
Wherefore the princes were wroth with Jeremiah, and beat him, and put him in prison in the house of Jonathan the scribe: for they had made that the prison.
16 Így jutott Jirmejáhú a tömlöcbe és a boltozatokba; és ott maradt Jirmejáhú sok ideig.
When Jeremiah had entered into the dungeon, and into the cabins, and Jeremiah had remained there many days;
17 És küldött Czidkijáhú király, elhozatta őt és kérdezte tőle a király a maga házában titokban és mondta: Van-e ige az Örökkévalótól? Mondta Jirmejáhú: Van.
Then Zedekiah the king sent, and took him out: and the king asked him secretly in his house, and said, Is there [any] word from the LORD? And Jeremiah said, There is: for, said he, thou shalt be delivered into the hand of the king of Babylon.
18 És mondta: Bábel királyának kezébe fogsz adatni. És szólt Jirmejáhú Czidkijáhú királyhoz: Mit vétettem neked és szolgáidnak és a népnek, hogy fogházba vetettetek engem?
Moreover Jeremiah said to king Zedekiah, In what have I offended against thee, or against thy servants, or against this people, that ye have put me in prison?
19 És hol vannak prófétáitok, akik prófétáltak nektek, mondván: nem jön Bábel királya ellenetek és az ország ellen.
Where [are] now your prophets who prophesied to you, saying, The king of Babylon shall not come against you, nor against this land?
20 Most halljad csak, uram király, hadd jusson eléd könyörgésem és ne tégy vissza engem Jehónátán írónak házába, hogy ott meg ne haljak.
Therefore hear now, I pray thee, O my lord the king: let my supplication, I pray thee, be accepted before thee; that thou cause me not to return to the house of Jonathan the scribe, lest I die there.
21 És megparancsolta Czidkijahú király, és őrizetbe tették Jirmejáhút az őrség udvarába és adtak neki egy cipó kenyeret napjára a sütők utcájából, míg el nem fogy ott minden kenyér a városból. És maradt Jirmejáhú az őrség udvarában.
Then Zedekiah the king commanded that they should commit Jeremiah into the court of the prison, and that they should give him daily a piece of bread out of the baker's street, until all the bread in the city should be consumed. Thus Jeremiah remained in the court of the prison.

< Jeremiás 37 >