< Jeremiás 37 >

1 Konjáhú, Jehójákím fia helyett királlyá lett Czidkijáhú, Jósijáhú fia, akit királlyá tett Nebúkadnecczár, Bábel királya Jehúda országában.
And Zedekiah son of Josiah reigned as king, instead of Coniah son of Jehoiakim, whom Nebuchadrezzar king of Babylon, made king, in the land of Judah.
2 És nem hallgatott sem ő, sem szolgái, sem az ország népe az Örökkévaló szavaira, amelyeket Jirmejáhú próféta által szólt.
But neither he, nor his servants, nor the people of the land had hearkened unto the words of Yahweh, which he had spoken through Jeremiah the prophet.
3 És küldte Czidkijáhú király Jehúkhált Selemja fiát és Czefanjáhút Máaszéja fiát, a papot, Jirmejáhú prófétához, mondván: Imádkozzál, kérlek, értünk az Örökkévalóhoz, Istenünkhöz.
And King Zedekiah sent Jehucal son of Shelemiah, and Zephaniah son of Maaseiah the priest unto Jeremiah the prophet saying, —Pray thou I beseech thee in our behalf, unto Yahweh, our God.
4 Jirmejáhú pedig bejárt és kijárt a nép között, és nem vetették őt a fogházba.
Now, Jeremiah, was coming in and going out in the midst of the people, for they had not put him into prison.
5 És Fáraó hadserege elindult Egyiptomból, és midőn meghallották a Jeruzsálemet ostromló kaldeusok az ő hírüket, elvonultak Jeruzsálem alól.
And the force of Pharaoh had come forth out of Egypt, —and, when the Chaldeans who were besieging Jerusalem heard the tidings of them, they went up from Jerusalem.
6 És lett az Örökkévaló igéje Jirmejáhú prófétához, mondván:
Then came the word of Yahweh unto Jeremiah the prophet, saying:
7 Így szól az Örökkévaló, Izrael Istene: Így szóljatok Jehúda királyához, aki hozzám küldött benneteket, hogy engem megkérdezzen: Íme Fáraó hadserege, mely segítségtekre indult el, visszatér országába, Egyiptomba;
Thus, saith Yahweh, God of Israel, Thus, shall ye say unto the king of Judah, who sent you unto me to enquire of me, —Lo! the force of Pharaoh which is coming out to you to help is about to return to its own land to Egypt;
8 és visszatérnek a kaldeusok és harcolnak e város ellen, majd elfoglalják és elégetik tűzzel.
Then will the Chaldeans come back, and fight against this city, —and capture it and burn it with fire.
9 Így szól az Örökkévaló: Ne ámítsátok magatokat, mondván: el fognak menni tőlünk a kaldeusok mert nem fognak elmenni.
Thus, saith Yahweh, —Let not your own souls, deceive you saying, The Chaldeans will, surely depart, from us! For they will not depart;
10 Mert ha megvernétek az ellenetek harcoló kaldeusok egész hadseregét, és megmaradnának közülük átszúrt emberek, kiki sátrában fölkelnének és tűzzel elégetnék ezt a várost.
For though ye had smitten all the force of the Chaldeans who are fighting with you and there had remained of them only desperately wounded men, yet, every man in his tent, should have arisen and burnt this city with fire.
11 És volt midőn a kaldeusok hadserege elvonult Jeruzsálem alól Fáraó hadserege miatt,
Now it came to pass, when the army of the Chaldeans, had gone up from Jerusalem, —because of the force of Pharaoh,
12 kiment Jirmejáhú Jeruzsálemből, hogy Benjámin földjére menjen, hogy kivegye onnan részét, a népnek közepette.
then went forth Jeremiah out of Jerusalem to go into the land of Benjamin, —to receive a portion from thence in the midst of the people.
13 Midőn ő Benjámin kapujában volt – ott pedig egy felügyeletes tiszt volt, neve Jiríja, Selemja, Chananja fiának fia – elfogta Jirmejáhú prófétát, mondván: a kaldeusokhoz akarsz átszökni!
And so it came to pass he being in the gate of Benjamin and there being there a ward-master whose name was Irijah son of Shelemiah son of Hananiah, that he seized Jeremiah the prophet, saying, Unto the Chaldeans, art thou falling away!
14 Mondta Jirmejáhú: Hazugság, nem akarok átszökni a kaldeusokhoz. De nem hallgatott rá; és megfogta Jiríja Jirmejáhút és bevitte őt a nagyokhoz.
Then said Jeremiah, False! I am not falling away unto the Chaldeans! Howbeit he hearkened not unto him, —so Irijah seized Jeremiah, and brought him in unto the princes.
15 És haragudtak a nagyok Jirmejáhúra és ütötték és börtönbe vetették, Jehónátán írónak házába, mert azt tették fogházzá.
Then were the princes wroth against Jeremiah, and smote him, —and put him in prison, in the house of Jonathan the scribe, for that, had they made the prison.
16 Így jutott Jirmejáhú a tömlöcbe és a boltozatokba; és ott maradt Jirmejáhú sok ideig.
When Jeremiah had entered into the dungeon-house and into the cells, and Jeremiah, had remained there many days,
17 És küldött Czidkijáhú király, elhozatta őt és kérdezte tőle a király a maga házában titokban és mondta: Van-e ige az Örökkévalótól? Mondta Jirmejáhú: Van.
then sent King Zedekiah—and fetched him, and the king asked him, in his own house secretly, and said, —Is there a word from Yahweh? And Jeremiah said, —There is, for (said he), Into the hand of the king of Babylon, shalt thou be delivered!
18 És mondta: Bábel királyának kezébe fogsz adatni. És szólt Jirmejáhú Czidkijáhú királyhoz: Mit vétettem neked és szolgáidnak és a népnek, hogy fogházba vetettetek engem?
And Jeremiah said unto King Zedekiah, —What sin have I committed against thee, or against thy servants or against this people, that ye have delivered me up into prison?
19 És hol vannak prófétáitok, akik prófétáltak nektek, mondván: nem jön Bábel királya ellenetek és az ország ellen.
Where, then are your prophets, who prophesied unto you saying, —The king of Babylon shall not come, against you nor against this land?
20 Most halljad csak, uram király, hadd jusson eléd könyörgésem és ne tégy vissza engem Jehónátán írónak házába, hogy ott meg ne haljak.
Now therefore, hear I beseech thee, O my lord the king, —Let my, supplication, I pray thee, fall prostrate before thee, and do not cause me to return unto the house of Jonathan the scribe, lest I die there!
21 És megparancsolta Czidkijahú király, és őrizetbe tették Jirmejáhút az őrség udvarába és adtak neki egy cipó kenyeret napjára a sütők utcájából, míg el nem fogy ott minden kenyér a városból. És maradt Jirmejáhú az őrség udvarában.
Then King Zedekiah gave command and they committed Jeremiah into the guard-court, and [said] that there should be given him a cake of bread daily, out of the baker’s street, until all the bread out of the city should be spent, So Jeremiah remained in the guard-court.

< Jeremiás 37 >