Jeremiás 37
1 Konjáhú, Jehójákím fia helyett királlyá lett Czidkijáhú, Jósijáhú fia, akit királlyá tett Nebúkadnecczár, Bábel királya Jehúda országában.
And Zedekiah the son of Josiah reigned as king, instead of Coniah the son of Jehoiakim, whom Nebuchadrezzar king of Babylon made king in the land of Judah.
2 És nem hallgatott sem ő, sem szolgái, sem az ország népe az Örökkévaló szavaira, amelyeket Jirmejáhú próféta által szólt.
But neither he, nor his servants, nor the people of the land, did hearken unto the words of the LORD, which he spake by the prophet Jeremiah.
3 És küldte Czidkijáhú király Jehúkhált Selemja fiát és Czefanjáhút Máaszéja fiát, a papot, Jirmejáhú prófétához, mondván: Imádkozzál, kérlek, értünk az Örökkévalóhoz, Istenünkhöz.
And Zedekiah the king sent Jehucal the son of Shelemiah, and Zephaniah the son of Maaseiah the priest, to the prophet Jeremiah, saying, Pray now unto the LORD our God for us.
4 Jirmejáhú pedig bejárt és kijárt a nép között, és nem vetették őt a fogházba.
Now Jeremiah came in and went out among the people: for they had not put him into prison.
5 És Fáraó hadserege elindult Egyiptomból, és midőn meghallották a Jeruzsálemet ostromló kaldeusok az ő hírüket, elvonultak Jeruzsálem alól.
And Pharaoh’s army was come forth out of Egypt: and when the Chaldeans that besieged Jerusalem heard tidings of them, they brake up from Jerusalem.
6 És lett az Örökkévaló igéje Jirmejáhú prófétához, mondván:
Then came the word of the LORD unto the prophet Jeremiah, saying,
7 Így szól az Örökkévaló, Izrael Istene: Így szóljatok Jehúda királyához, aki hozzám küldött benneteket, hogy engem megkérdezzen: Íme Fáraó hadserege, mely segítségtekre indult el, visszatér országába, Egyiptomba;
Thus saith the LORD, the God of Israel: Thus shall ye say to the king of Judah, that sent you unto me to inquire of me; Behold, Pharaoh’s army, which is come forth to help you, shall return to Egypt into their own land.
8 és visszatérnek a kaldeusok és harcolnak e város ellen, majd elfoglalják és elégetik tűzzel.
And the Chaldeans shall come again, and fight against this city; and they shall take it, and burn it with fire.
9 Így szól az Örökkévaló: Ne ámítsátok magatokat, mondván: el fognak menni tőlünk a kaldeusok mert nem fognak elmenni.
Thus saith the LORD: Deceive not yourselves, saying, The Chaldeans shall surely depart from us: for they shall not depart.
10 Mert ha megvernétek az ellenetek harcoló kaldeusok egész hadseregét, és megmaradnának közülük átszúrt emberek, kiki sátrában fölkelnének és tűzzel elégetnék ezt a várost.
For though ye had smitten the whole army of the Chaldeans that fight against you, and there remained but wounded men among them, yet should they rise up every man in his tent, and burn this city with fire.
11 És volt midőn a kaldeusok hadserege elvonult Jeruzsálem alól Fáraó hadserege miatt,
And it came to pass that when the army of the Chaldeans was broken up from Jerusalem for fear of Pharaoh’s army,
12 kiment Jirmejáhú Jeruzsálemből, hogy Benjámin földjére menjen, hogy kivegye onnan részét, a népnek közepette.
then Jeremiah went forth out of Jerusalem to go into the land of Benjamin, to receive his portion there, in the midst of the people.
13 Midőn ő Benjámin kapujában volt – ott pedig egy felügyeletes tiszt volt, neve Jiríja, Selemja, Chananja fiának fia – elfogta Jirmejáhú prófétát, mondván: a kaldeusokhoz akarsz átszökni!
And when he was in the gate of Benjamin, a captain of the ward was there, whose name was Irijah, the son of Shelemiah, the son of Hananiah; and he laid hold on Jeremiah the prophet, saying, Thou fallest away to the Chaldeans.
14 Mondta Jirmejáhú: Hazugság, nem akarok átszökni a kaldeusokhoz. De nem hallgatott rá; és megfogta Jiríja Jirmejáhút és bevitte őt a nagyokhoz.
Then said Jeremiah, It is false; I fall not away to the Chaldeans; but he hearkened not to him: so Irijah laid hold on Jeremiah, and brought him to the princes.
15 És haragudtak a nagyok Jirmejáhúra és ütötték és börtönbe vetették, Jehónátán írónak házába, mert azt tették fogházzá.
And the princes were wroth with Jeremiah, and smote him, and put him in prison in the house of Jonathan the scribe; for they had made that the prison.
16 Így jutott Jirmejáhú a tömlöcbe és a boltozatokba; és ott maradt Jirmejáhú sok ideig.
When Jeremiah was come into the dungeon house, and into the cells, and Jeremiah had remained there many days;
17 És küldött Czidkijáhú király, elhozatta őt és kérdezte tőle a király a maga házában titokban és mondta: Van-e ige az Örökkévalótól? Mondta Jirmejáhú: Van.
Then Zedekiah the king sent, and fetched him: and the king asked him secretly in his house, and said, Is there any word from the LORD? And Jeremiah said, There is. He said also, Thou shalt be delivered into the hand of the king of Babylon.
18 És mondta: Bábel királyának kezébe fogsz adatni. És szólt Jirmejáhú Czidkijáhú királyhoz: Mit vétettem neked és szolgáidnak és a népnek, hogy fogházba vetettetek engem?
Moreover Jeremiah said unto king Zedekiah, Wherein have I sinned against thee, or against thy servants, or against this people, that ye have put me in prison?
19 És hol vannak prófétáitok, akik prófétáltak nektek, mondván: nem jön Bábel királya ellenetek és az ország ellen.
Where now are your prophets which prophesied unto you, saying, The king of Babylon shall not come against you, nor against this land?
20 Most halljad csak, uram király, hadd jusson eléd könyörgésem és ne tégy vissza engem Jehónátán írónak házába, hogy ott meg ne haljak.
And now hear, I pray thee, O my lord the king: let my supplication, I pray thee, be accepted before thee; that thou cause me not to return to the house of Jonathan the scribe, lest I die there.
21 És megparancsolta Czidkijahú király, és őrizetbe tették Jirmejáhút az őrség udvarába és adtak neki egy cipó kenyeret napjára a sütők utcájából, míg el nem fogy ott minden kenyér a városból. És maradt Jirmejáhú az őrség udvarában.
Then Zedekiah the king commanded, and they committed Jeremiah into the court of the guard, and they gave him daily a loaf of bread out of the bakers’ street, until all the bread in the city was spent. Thus Jeremiah remained in the court of the guard.
