Jeremiás 36
1 És volt Jehójákím, Jósijáhú fiának, Jehúda királyának negyedik évében, lett ez az ige Jirmejáhúhoz az Örökkévalótól, mondván:
E higa mar angʼwen mar Jehoyakim wuod Josia ruodh Juda, wachni nobiro ne Jeremia koa ir Jehova Nyasaye:
2 Végy magadnak könyvtekercset és írd föl rá mindazon szavakat, amelyeket szóltam hozzád Izraelről és Jehúdáról, meg mind a nemzetekről, amely naptól fogva beszéltem hozzád, Jósijáhú napjaitól fogva mind e mai napig.
“Kaw kitabu kendo indikie weche duto ma asewacho kuom Israel gi Juda kod ogendini mamoko duto kochakore kinde mane achako wuoyo kodi e ndalo loch Josia nyaka sani.
3 Hátha meghallják a Jehúda házabeliek mindazt a rosszat, amit szándékozom rajtuk cselekedni, azért hogy megtérjenek kiki rossz útjáról és megbocsássam bűnüket és vétküket.
Sa moro ka jo-Juda owinjo kuom masichegi ma achano mar kelo kuomgi, to giduto ginilokre giwe yoregi mamono; eka anawenegi timbegi mamono kod richo mag-gi.”
4 És hívta Jirmejáhú Barúkhot, Néríja fiát; és fölírta Bárúkh Jirmejáhú hazájából mind az Örökkévaló szavait, amelyeket szólt hozzá, könyvtekercsbe.
Omiyo Jeremia noluongo Baruk wuod Neria, kendo Jeremia ne wachone to ondiko weche duto mane Jehova Nyasaye osewachone, Baruk nondikogi e kitabu.
5 És megparancsolta Jirmejáhú Bárúkhnak, mondván: Én el vagyok zárva, nem mehetek be az Örökkévaló házába,
Eka Jeremia nokone Baruk niya, “An otama; ok anyal dhi e hekalu mar Jehova Nyasaye.
6 Menj be tehát te és olvasd föl a tekercsből, melyet szájamból írtál, az Örökkévaló szavait a nép füle hallatára az Örökkévaló házában a böjt napján; s mind a Jehúdabeliek füle hallatára is, akik a városaikból bejöttek, olvasd föl azokat.
Omiyo in dhi e od Jehova Nyasaye chiengʼ lamo gi tweyo chiemo kendo isomne ji koa e kitabuni weche Jehova Nyasaye mane indiko sa mane awachoni to indiko. Somnegi ne jo-Juda duto ma biro koa e miechgi.
7 Hátha az Örökkévaló elé száll könyörgésük és megtérnek kiki gonosz útjáról, mert nagy a harag és a felindulás, melyet kimondott az Örökkévaló a nép felől.
Sa moro ginikel kwayogi e nyim Jehova Nyasaye, kendo giduto gilokre giwe yoregi mamono, nimar ich wangʼ gi mirima mikelone jogi gi Jehova Nyasaye duongʼ.”
8 És cselekedett Báruch Nérija fia mind aszerint, amint parancsolta neki Jirmejáhú próféta, hogy olvassa a könyvből az Örökkévaló szavait az Örökkévaló házában.
Baruk wuod Neria notimo gik moko duto mane Jeremia janabi onyise mondo otim; e hekalu mar Jehova Nyasaye nosomo weche Jehova Nyasaye koa e kitabu.
9 És volt Jehójákim, Jósijáhú fia, Jehúda királyának ötödik évében, a kilencedik hónapban, böjtre szólították az Örökkévaló elé az egész népet Jeruzsálemben és az egész népet, mely bejött Jehúda városaiból Jeruzsálembe.
E dwe mar ochiko e higa mar abich mar loch Jehoyakim wuod Josia ruodh Juda, kinde mar tweyo e nyim Jehova Nyasaye nolandne ji duto manie Jerusalem kod jogo mane obiro koa e dala mag Juda.
10 Akkor fölolvasta Báruch a könyvből Jirmejáhú szavait az Örökkévaló házában, Gemarjahú, Sáfán fiának, az írónak csarnokában, a felső udvarban, az Örökkévaló háza új kapujának bejáratánál az egész nép füle hallatára.
Kochakore e agola mar Gemaria wuod Shafan ma jagoro, mane nitiere e laru man malo e kar donjo mar Dhorangach Manyien mar hekalu, Baruk nosomone ji duto e hekalu mar Jehova Nyasaye weche Jeremia koa e kitabu.
11 Midőn meghallotta Mikhájehú, Gemárjáhú Sáfán fiának fia mind az Örökkévaló szavait a könyvből,
Ka Mikaya wuod Gemaria, ma wuod Shafan, nowinjo weche duto mag Jehova Nyasaye moa e kitabu,
12 elément a király házába, az írónak csarnokába, és íme ott ültek mind a nagyok Elisámá az író, Delájáhú, Semájáhú fia, Élnátán, Akhbór fia, Gemarjáhú, Sáfán fia, Czidkijáhú, Chananjáhú fia és mind a nagyok.
nodhi e agola mar jagoro mane ni e kar dak ruoth, kama ne jotelo nobetie: Elishama ma jagoro, Delaya wuod Shemaya, Elnathan wuod Akbor, Gemaria wuod Shafan, Zedekia wuod Hanania, kod jotelo mamoko duto.
13 És tudtukra adta Mikhájehú mind a szavakat, amelyeket hallott, midőn felolvasott Bárúkh a könyvből a nép füle hallatára.
Bangʼ ka Mikaya ne osenyisogi gik moko duto mane osewinjo ka Baruk somo ne ji koa e kitabu,
14 Ekkor küldték mind a nagyok Báruchhoz Jehúdít, Netanjáhú fiát, Selemjáhú fiát, húsi fiát, mondván: Azon tekercset, melyből felolvastál a nép füle hallatára, vedd kezedbe és jöjj el. És kezébe vette Bárúkh, Nérija fia a tekercset és elment hozzájuk.
jotelogi duto nooro Jehudi wuod Nethania, ma wuod Shelemia, wuod Kushi, mondo owach ne Baruk niya, “Kel kitabu ma isesomone ji kendo ibi.” Omiyo Baruk wuod Neria nodhi irgi gi kitabuno e lwete.
15 És szóltak hozzá: Ülj csak le és olvasd azt fel fülünk hallatára. És fölolvasott Bárúkh fülük hallatára.
Negiwachone, “Bed piny, kiyie, kendo isomnwago.” Omiyo Baruk nosomonegi.
16 És volt, midőn hallották mind a szavakat, rettegve tekintettek egyik a másikára; és szóltak Báruchhoz: Tudtára kell adnunk a királynak mind e szavakat.
Kane gi winjo wechegi duto, ne gingʼiyore giwegi ka giluor kendo giwachone Baruk niya, “Nyaka wanyis wechegi duto ne ruoth.”
17 Báruchtól pedig megkérdezték, mondván: Add kérlek tudtunkra. hogyan írtad föl mind a szavakat az ő szájából.
Eka negipenjo Baruk niya, “Nyiswane, ere kaka ne indiko gigi duto? Jeremia ema nosomoni eka indikogi koso?”
18 Mondta nekik Báruch: Szájával mondja el nekem mind e szavakat, én pedig fölírom a könyvbe tintával.
Baruk nodwoko niya, “En kamano, nowachona wechegi duto to nandikogi, kendo ne andiko gi wino e kitabu.”
19 És szóltak a nagyok Báruchhoz: Menj, rejtőzzél el, te és Jirmejáhú, hogy senki ne tudja, hol vagytok.
Eka jotelogo nonyiso Baruk, “In kaachiel gi Jeremia, dhiuru kendo upondi. Kik uwe ngʼato ngʼe kuma untie.”
20 Erre bementek a királyhoz az udvarba, a tekercset pedig őrizetben hagyták Elisámá írónak csarnokában, és elmondták a király füle hallatára mind a dolgokat.
Bangʼ kane giseketo kitabu ei od Elishama jagoro, negidhi ir ruoth e laru kendo giwachone gimoro amora.
21 Ekkor küldte a király Jehúdít, hogy elhozza a tekercset; és elhozta Elisámá írónak csarnokából; és felolvasta Jehúdí a király füle hallatára és mindazon nagyok füle hallatára, akik a király körül álltak.
Ruoth nooro Jehudi mondo okel kitabuno, kendo Jehudi nokele koa kode ei od Elishama jagoro kendo nosomene ruoth kod jotelo duto kochungʼ e bathe.
22 A király pedig a téli házban ült a kilencedik hónapban és előtte az üstben égett a, tűz.
Ne en dwe mar ochiko kendo ruoth nobet ei ot mar oyo mach e kinde mar chwiri.
23 És volt, amint fölolvasott Jehúdí három hasábot vagy négyet, elmetszette az író késével és beledobta, a tűzbe, mely az üstön volt, míg vége lett az egész tekercsnek az üstön levő tűzön.
Ka Jehudi nosesomo laini adek kata angʼwen mar kitabuno, ruoth nongʼadogi gi pala mabith kendo owitogi e kar hoyo mach, nyaka kitabuno duto nowangʼ e mach.
24 És nem rettegtek és nem szaggatták meg ruháikat, a király és mind a szolgái, akik hallották mind a szavakat.
Ruoth gi jogo duto mane en godo mane owinjo wechegi ne ok obedo gi luoro moro, kata lepgi ne ok giyiecho.
25 Elnátán ugyan és Delájáhú és Gemarjáhú kérték a királyt, hogy ne égesse el a tekercset, de nem hallgatott rájuk.
Kata obedo ni Elnathan, Delaya kod Gemaria nokwero ruoth mondo kik wangʼ kitabuno, to ne ok onyal winjogi.
26 És megparancsolta, a király Jerachmiélnek, a királyfinak és Szerájáhúnak, Azriél fiának és Sélemjáhúnak, Abdiél fiának, hogy hozzák el Bárúkhot az írót és Jirmejáhút a prófétát; de elrejtette őket az Örökkévaló.
Makmana, ruoth nomiyo Jeramel, ma wuod ruoth, Seraya wuod Azriel gi Shelemia wuod Abdil chik, mondo omak Baruk jandiko kod Jeremia janabi. To Jehova Nyasaye nosepandogi.
27 És lett az Örökkévaló igéje Jirmejáhúhoz, miután elégette a király a tekercset és a szavakat, melyeket Báruch Jirmejáhú szájából írt, mondván:
Bangʼ ka ruoth nosewangʼo kitabu mane otingʼo gik mane Baruk ondiko ka Jeremia somone, wach Jehova Nyasaye nobiro ne Jeremia:
28 Újból végy magadnak más tekercset és írd rá mind az előbbi szavakat, melyek az előbbi tekercsen voltak, amelyet elégetett Jehójákim, Jehúda királya.
“Kaw kitabu machielo kendo indikie weche duto mane ni e kitabu mokwongo-cha, mane Jehoyakim ruodh Juda owangʼo.
29 Jehójákímról, Jehúda királyáról pedig mondjad: Így szól az Örökkévaló: te elégetted ezt a tekercset, mondván: miért írtad rá, mondván: el fog jönni Bábel királya és elpusztítja ezt az országot és kiirt belőle embert és állatot!
Bende nyis Jehoyakim ruodh Juda ni, ‘Ma e gima Jehova Nyasaye wacho: Ne iwangʼo kitabucha kendo iwacho niya, “Angʼo momiyo ne indiko kuome ni ruodh Babulon enobi kendo keth pinyni kendo ogol ji kaachiel gi le kuome?”
30 Azért így szól az Örökkévaló Jehójákímról Jehúda királyáról: nem lesz tőle olyan, aki ül Dávid trónján és hullája odavetve lesz a hőségnek nappal és a fagynak éjjel.
Emomiyo, ma e gima Jehova Nyasaye wacho kuom Jehoyakim ruodh Juda: Ok nobed gi ngʼama bedo e kom duongʼ Daudi; ringre nowit oko kendo nomo oko ne liet mar odiechiengʼ kendo ne thoo mar otieno.
31 És megbüntetem rajta és magzatján és szolgáin a bűnüket, és elhozom rájuk és Jeruzsálem lakóira és Jehúda embereire mindazt a rosszat, amelyet szóltam felőlük, de ők nem hallgattak rá.
Anakume gi nyithinde kod jogo marite nikech timbegi maricho; anakel kuomgi kod jogo modak Jerusalem gi jo-Juda kit masira moro amora mane asechanonegi, nikech gitamore winja.’”
32 Jirmejáhú pedig más tekercset vett és odaadta Báruchnak, Nérijáhú fiának, az írónak és ráírta Jirmejáhú szájából azon könyvnek minden szavait, melyet Jehójákím, Jehúda királya a tűzben elégetett, és még hozzátétetett sok olyan szó, mint amazok.
Omiyo Jeremia nokawo kitabu machielo kendo omiye Baruk wuod Neria jandik muma, kendo kaka Jeremia ne ohulo, Baruk nondiko e kitabuno weche duto mar kitabu mane Jehoyakim ruodh Juda nosewangʼo e mach kendo weche mangʼeny machalre nomed kuomgi.
