< Jeremiás 34 >
1 Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett az Örökkévalótól – Nebúkadnecczár, Bábel királya pedig és egész hadserege s az uralma alatt levő földnek minden királyságai és mind a népek harcoltak Jeruzsálem ellen és mind a városai ellen – mondván:
Het woord, dat tot Jeremia geschied is van den HEERE (als Nebukadrezar, koning van Babel, en zijn ganse heir, en alle koninkrijken der aarde, die onder de heerschappij zijner hand waren, en al de volken tegen Jeruzalem streden, en tegen al haar steden), zeggende:
2 Így szól az Örökkévaló, Izrael Istene: menj és szólj Czidkijáhúhoz, Jehúda királyához és mondd meg neki: így szól az Örökkévaló, íme én adom ezt a várost Bábel királyának kezébe és elégeti tűzzel.
Zo zegt de HEERE, de God Israels: Ga henen en spreek tot Zedekia, den koning van Juda, en zeg tot hem: Zo zegt de HEERE: Zie, Ik geef deze stad in de hand des konings van Babel, en hij zal ze met vuur verbranden.
3 Te pedig nem fogsz megmenekülni kezéből, hanem bizony elfognak téged és kezébe fogsz adatni és szemeid Bábel királyának szemeit fogják látni és szája a te száddal fog beszélni és Bábelbe fogsz jutni.
En gij zult van zijn hand niet ontkomen, maar zekerlijk gegrepen, en in zijn hand gegeven worden; en uw ogen zullen de ogen des konings van Babel zien, en zijn mond zal tot uw mond spreken, en gij zult te Babel komen.
4 Azonban halljad az Örökkévaló igéjét, Czidkijáhú, Jehúda királya! Így szól felőled az Örökkévaló: nem fogsz kard által meghalni.
Maar hoor des HEEREN woord, o Zedekia, koning van Juda! zo zegt de HEERE van u: Gij zult door het zwaard niet sterven.
5 Békében fogsz meghalni és amint máglyát égettek atyáid, az előbbi királyok számára, akik előtted voltak, úgy fognak számodra máglyát égetni, s így siratnak: jaj úr! Mert szót szóltam én, úgymond az Örökkévaló.
Gij zult sterven in vrede, en naar de brandingen van uw vaderen, de vorige koningen, die voor u geweest zijn, alzo zullen zij over u branden, en u beklagen, zeggende: Och heer! want Ik heb het woord gesproken, spreekt de HEERE.
6 És elmondta Jirmejáhú próféta Czidkijáhúnak, Jehúda királyának mind a szavakat Jeruzsálemben;
En de profeet Jeremia sprak al deze woorden tot Zedekia, den koning van Juda, te Jeruzalem.
7 Bábel királyának hadserege pedig harcolt Jeruzsálem ellen és Jehúdának mind a megmaradt városai ellen, Lákhís ellen és Azéka ellen, mert azok maradtak meg Jehúda városai közül mint erősített városok.
Als het heir des konings van Babel streed tegen Jeruzalem, en tegen al de overgeblevene steden van Juda, tegen Lachis en tegen Azeka; want deze, zijnde vaste steden, waren overgebleven onder de steden van Juda.
8 Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett az Örökkévalótól, miután Czidkijáhú király szövetséget kötött az egész néppel, mely Jeruzsálemben volt, hogy szabadságot hirdessenek nekik;
Het woord, dat tot Jeremia geschied is van den HEERE, nadat de koning Zedekia een verbond gemaakt had met het ganse volk, dat te Jeruzalem was, om vrijheid voor hen uit te roepen.
9 hogy szabadon bocsássa kiki szolgáját és kiki szolgálóját, a hébert és a héber nőt, hogy senki sem dolgoztasson velük, a Jehúdabelivel, testvérével.
Dat een iegelijk zijn knecht, en een iegelijk zijn maagd, zijnde een Hebreer of een Hebreinne, zou laten vrijgaan; zodat niemand zich van hen, van een Jood, zijn broeder, zou doen dienen.
10 És hallgattak erre mind a nagyok és az egész nép, akik a szövetségbe léptek, hogy szabadon bocsássa kiki szolgáját és kiki a szolgálóját, hogy többé azokkal ne dolgoztassanak hallgattak rá és elbocsátották.
Nu hoorden al de vorsten en al het volk, die het verbond hadden ingegaan, dat zij, een iegelijk zijn knecht, en een iegelijk zijn maagd zouden laten vrijgaan, zodat zij zich niet meer van hen zouden doen dienen; zij hoorden dan, en lieten hen gaan;
11 De azután újra visszahozták a szolgákat és szolgálókat, akiket szabadon bocsátottak; és kényszerítették őket szolgákul és szolgálókul.
Maar zij keerden daarna wederom, en deden de knechten en maagden wederkomen, die zij hadden laten vrijgaan, en zij brachten hen ten onder tot knechten en tot maagden.
12 Ekkor lett az Örökkévaló igéje Jirmejáhúhoz; mondván:
Daarom geschiedde des HEEREN woord tot Jeremia, van den HEERE, zeggende:
13 Így szól az Örökkévaló, Izrael Istene: Én szövetséget kötöttem őseitekkel, amely napon kivezettem őket Egyiptom országából, a szolgák hazából, mondván:
Zo zegt de HEERE, de God Israels: Ik heb een verbond gemaakt met uw vaderen, ten dage, als Ik hen uit Egypteland, uit het diensthuis uitvoerde, zeggende:
14 Hét év múltán bocsássátok el kiki héber testvérét, aki magát eladja neked, szolgáljon téged hat évig, aztán bocsásd szabadon magadtól; de nem hallgattak őseitek rám és nem hajlították fülüket.
Ten einde van zeven jaren zult gij laten gaan, een iegelijk zijn broeder, een Hebreer, die u zal verkocht zijn, en u zes jaren gediend heeft; gij zult hem dan van u laten vrijgaan; maar uw vaders hoorden niet naar Mij, en neigden hun oor niet.
15 És ti megtértetek a napon és cselekedtétek azt, ami helyes szemeimben, szabadságot hirdetve kiki felebarátjának, és szövetséget kötöttetek előttem azon házban, mely nevemről neveztetik.
Gijlieden nu waart heden wedergekeerd, en hadt gedaan, dat recht is in Mijn ogen, vrijheid uitroepende, een iegelijk voor zijn naaste; en gij hadt een verbond gemaakt voor Mijn aangezicht, in het huis, dat naar Mijn Naam genoemd is.
16 De újra megszentségtelenítettétek nevemet és visszahoztátok kiki szolgáját és kiki szolgálóját, akiket szabadon bocsátottatok magukra, és kényszerítettétek őket, hogy szolgákul és szolgálókul legyenek nektek.
Maar gij zijt weder omgekeerd, en hebt Mijn Naam ontheiligd, en doen wederkomen, een iegelijk zijn knecht, en een iegelijk zijn maagd, die gij hadt laten vrijgaan naar hun lust; en gij hebt hen ten ondergebracht, om ulieden te wezen tot knechten en tot maagden.
17 Azért így szól az Örökkévaló: Ti nem hallgattatok rám, hogy szabadságot hirdessetek kiki testvérének és kiki felebarátjának; íme én hirdetek nektek szabadságot, úgymond az Örökkévaló: a kardra, a dögvészre és az éhségre, és teszlek benneteket iszonyodássá mind a föld királyságainak.
Daarom zegt de HEERE alzo: Gijlieden hebt naar Mij niet gehoord, om vrijheid uit te roepen, een iegelijk voor zijn broeder, en een iegelijk voor zijn naaste; ziet, zo roep Ik uit tegen ulieden, spreekt de HEERE, een vrijheid ten zwaarde, ter pestilentie, en ten honger, en zal u overgeven ter beroering allen koninkrijken der aarde.
18 És adom azon férfiakat, akik megszegték szövetségemet, akik nem tartották meg a szövetség szavait, amelyet előttem kötöttek, a borjúval, amelyet ketté vágtak és általmentek darabjai között,
En Ik zal de mannen overgeven, die Mijn verbond hebben overtreden, die niet bevestigd hebben de woorden des verbonds, dat zij voor Mijn aangezicht gemaakt hadden, met het kalf, dat zij in tweeen hadden gehouwen, en waren tussen zijn stukken doorgegaan:
19 Jehúda nagyjait és Jeruzsálem nagyjait, az udvari tiszteket és a papokat és mind az ország népét, akik általmentek a borjú részei között
De vorsten van Juda, en de vorsten van Jeruzalem, de kamerlingen, en de priesteren, en al het volk des lands, die door de stukken des kalfs zijn doorgegaan.
20 adom őket ellenségeik kezébe és azoknak kezébe, akik életükre törnek, és hullájuk eledelül lesz az ég madarának és a föld vadjának.
Ja, Ik zal hen overgeven in de hand hunner vijanden, en in de hand dergenen, die hun ziel zoeken; en hun dode lichamen zullen het gevogelte des hemels en het gedierte der aarde tot spijze zijn.
21 És Czidkijáhút, Jehúda királyát és az ő nagyjait adni fogom ellenségeik kezébe és azok kezébe, akik életükre törnek és Bábel királya hadseregének kezébe, akik elvonultak tőletek.
Zelfs Zedekia, den koning van Juda, en zijn vorsten, zal Ik overgeven in de hand hunner vijanden, en in de hand dergenen, die hun ziel zoeken, te weten, in de hand van het heir des konings van Babel, die van ulieden nu zijn opgetogen.
22 Íme én parancsolom, úgymond az Örökkévaló, visszahozom őket, városhoz, harcolnak ellene, elfoglalják és elégetik tűzben, Jehúda városait pedig pusztasággá teszem, lakó nélkül.
Ziet, Ik zal bevel geven, spreekt de HEERE, en zal hen weder tot deze stad brengen, en zij zullen tegen haar strijden, en zullen ze innemen, en zullen ze met vuur verbranden; en Ik zal de steden van Juda stellen tot een verwoesting, dat er niemand in wone.