Jeremiás 32
1 Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett az Örökkévalótól Czidkijáhú, Jehúda királyának tizedik évében, az Nebúkanecczárnak tizennyolcadik éve.
Judah lengpa Zedekiah lengchan kal, kum som le get lhin kum chule Babylon lengpa Nebuchadnezzar lengchan kal, kum 18 lhin kum chun, Pakai thusei Jeremiah heng ahung lhung in hitin aseiye.
2 Akkor pedig Bábel királyának hadserege ostromolta Jeruzsálemet és Jirmejáhú próféta be volt zárva az őrség udvarában, mely Jehúda királyának házában volt,
Hichepet chun, Babylon lengpa sepai ten, Jerusalem khopi atoupha pet’u ahin, Jeremiah themgao pachu Judah leng inpi sung’a ahenpet u ahi.
3 ahová bezáratta őt Czidkijáhú, Jehúda királya, mondván: miért prófétálsz te, azt mondván: így szól az Örökkévaló, íme én ezt, a várost Bábel királyának kezébe adom, hogy elfoglalja;
Zedekiah lengpan, Jeremiah themgao chu, songkul'a ahen’a, thudoh aneichu; Ibol’a nang in gaothu nasei le’a, hitobang gaothu hi naseiham? Pakaiyin aseiye, Hichi khopi hi keiman Babylon lengpa khut a kapehdoh ahitai, aman ahinlah jeng ding ahi.
4 és Czidkijáhú, Jehúda királya nem menekül meg a kaldeusok kezéből, hanem adatni fog Bábel királyának kezébe és szája beszélni fog az ő szájával és szemei látni fogják az ő szemeit:
Zedekiah lengpa chu jamdoh louding, Babylon lengpa khut a luttei ding ahi. Chuleh aman Babylon lengpa akimaitopi tei ding ahi.
5 és Bábelbe viszi majd Czidkijáhút és ott lesz, míg nem gondolok rá, úgymond az Örökkévaló: ha harcolni fogtok a kaldeusokkal, nem fogtok boldogulni.
Babylon lengpan, Zedekiah lengpa chu, Babylon gam’a akailut ding, chukom’a chu ama umding, keiman ama kagavil kahsea umding ahi, tin Pakaiyin aseiye. Hijeh chun, nanghon Babylon douna gal bol jongleu chun, najolou diu ahi, ati.
6 És szólt Jirmejáhú: Lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
Chuin Pakaiyin hitin aseiye,
7 íme Chanámél, Sallúm nagybátyádnak fia, jön hozzád, mondván: vedd meg mezőmet, mely Anátótban van, mert tied a kiváltás joga, hogy megvegyed.
Na pangah pa Shallem chapa, Hanamel chu nakom’a hung ding, ‘Anathoth mun’a um kalou khu, midang kapehdoh masang a, nangman kichoh tan kahung ti ahi. Ajeh chu, dan dungjui a alhat nading thaneina chu nang’a um ahi, nang in kichoh tan, ahung ti ding ahi.
8 És jött hozzám Chanánél, nagybátyám fia, az Örökkévaló igéje szerint, az őrség udvarába és szólt hozzám: Vedd meg, kérlek, mezőmet, mely Anátótban, Benjámin országában van, mert tied az öröklés joga és tied a kiváltás, vedd meg magadnak. És megtudtam, hogy az Örökkévaló igéje az.
Pakaiyin kaheng’a asei bang chun, ka pangah pa chapa Hanamel chu, kaheng’a ahung in, kakihenna songkul’a chun, hitin aseiye: “Benjamin gamsung’a Anathoth mun’a um kalou munkhu kichohtan, dan dungjuija, akilhat ding thaneina nanei ahi. Hijeh chun, midang khut a kapeh masang in, nang momg mong in kichoh tan, ahung ti. Hichun, Pakaiyin kaheng’a thu asei chu kahin hedohtai.
9 Megvettem tehát Chanáméltől nagybátyám fiától a mezőt, mely Anátótban van és lemértem neki az ezüstöt, hét sékelt és tíz ezüstöt.
Hichun, keiman Hanamel loumun chu kachotai. Louman chu dangka Shekel somle sagi ahi.
10 És fölírtam levélbe és lepecsételtem és állítottam tanukat és mérlegen lemértem az ezüstöt.
Hichun, kichohna lekha chu, keiman kikhut henna kabol in, melchihna kanam khumin, ahetoh ho umpet in, sumchu atena-ah katepeh in, kapetai.
11 Erre vettem a vétellevelet, a lepecsételtet – a parancsolat és törvények szerint – és a nyitottat;
Chuin Mohor kinam khum, lou-kichohna lekha, akichohdan aning-akah kijih na lekha jong chu kalan,
12 És adtam a vétellevelet Bárúkhnak, Nérija Machszéja fia fiának Chanámél rokonom szeme láttára, és a tanuk szeme láttára, kik aláírták a vétellevelet, mind a Jehúdabeliek szeme láttára, akik az őrség udvarában ültek.
Hiche lekha teni chu, keiman Nerieh chapa Baruch, Masheiah tupa chu kapetai. Hichehi, Hanamel angsung leh ahetoh sakhi bolho angsung ah chuleh chukom a um Judah angsung tah’a, keiman kapedoh ahi.
13 És megparancsoltam Bárúkhnak szemeik láttára, mondván:
Hichun keiman miho angsung achun, Baruch chu hitin thu kaseipeh in,
14 Így szól az Örökkévaló, a seregek ura. Izrael Istene, vedd a leveleket, ezt a vétellevelet: mind a lepecsételtet, mind a nyitott levelet és tedd azokat cserépedénybe, hogy sok ideig elálljanak.
Hatchungnung Pakai, Israel Pathen in, hitin aseiye: Hiche lou-kichohna lekha teni hi, kumsotpi umthei nadingin, leibel sung khat’a koitup in ati, katipeh in ahi.
15 Mert így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene: Még fognak venni házakat és mezőket és szőlőket ebben az országban.
Ijeh inem itileh, Hatchungnung Pakai, Israel Pathen in aseiye: Nikhat teng, mihon hiche gamhi ahinlo kitdiu, in holeh loumun ho, chuleh lengpilei ho, ahin kichoh diu ahi, ati.
16 És imádkoztam az Örökkévalóhoz, miután átadtam a vétellevelet Bárúkhnak, Neríja fiának, mondván:
Chuin, lou-kichohna lekha hochu Nerieh chapa Baruch khut’a kapehdoh phat in, keima Pakai heng’a katao in hitin kati:
17 Jaj, Uram, Örökkévaló! Íme te alkottad az eget és a földet nagy erőddel és kinyújtott karoddal, nem lehetetlen neked semmi sem;
Vo, Hatchungnung Pakai! Nangman vamthamjol le leiset hi, naban thahat namanchah’a nasemdoh ahin, nang ding in imacha ahahsa aumpoi.
18 aki kegyelmet cselekszik ezrediziglen és megfizeti az atyák bűnét, gyermekeik ölébe ő utánuk, a nagy és hatalmas Isten, Örökkévaló, seregek ura az ő neve;
Nangman, nalungsetna longlou chu, mihem asang sang ho namusah jin; chuleh langkhat a nangman mipate chonset na gachu achate khang a nalethuh jin ahi. Nangma loupitah, thaneitah chule Hatchungnung Pakai Pathen nahi.
19 nagy tanácsú és hatalmas cselekvésű, te akinek szemei nyitvák az ember fiainak mind az útjaira, hogy adják kikinek útjai szerint és cselekedeteinek gyümölcse szerint.
Chihna jouse hungkon doh na nahin, thil nasatah tah leh bolmo kidangho nabol’e. chuleh nangman mihemte chon-lamlhah abon'in navelhi jingin, Atoh dungjuija achan diuva lomin na lethuh jin ahi.
20 Aki tettél jeleket és csodákat Egyiptom országában mind a mai napig, Izraelen is, az embereken is és szereztél magadnak nevet, mint ez van e mai napon;
Nangman Egypt gamsung’a thil kidang tampi na nabol in, hiche hochu tuni geiyin mihon ageldoh jing uve. Hitobang bolmo kidang ho chu, Israel lah a chule namtin vaipi lah’a jong nabol jing in, nangman naming nakthansah tai, tuni geiyin.
21 és kivezetted népedet Izraelt Egyiptom országából, jelekkel és csodákkal meg erős kézzel és kinyújtott karral és nagy félelmetességgel;
Nangman, Egypt gamsung’a bolmo kidang tampi nabol in, nakhut tah in naban thahat mangchan, chuleh miho ding’a tijat umtah in name Israelte, Egypt akon in nahin puidoh e.
22 és adtad nekik ez országot, melyről megesküdtél őseiknek, hogy nekik adod, tejjel és mézzel folyó országot;
Nangman amaho chu, apu apateu natepih bang chun, hiche gam leiset, khoiju le Bongnoi lonna gamhi, namite napetai.
23 és jöttek és elfoglalták, de nem hallgattak szavadra és tanod szerint nem jártak, mind azt amit parancsoltál nekik, hogy megtegyék, nem tették és megtörténtetted velük ezt az egész veszedelmet:
Chuin kapu kapateu vin, hiche gamhi alouvin aching tauve. Ahinla amahon nasei angaipouvin, nahil bang in achonpouve. Hijeh’a chu nangman amaho chung’a hiche manthahna hi nalhunsah ahitai.
24 íme a töltések a városig értek, annak elfoglalására és a város az ellene harcoló kaldeusok kezébe adatik kard, éhség és dögvész által, és amit kimondtál, megtörtént, íme te látod;
Vetan, khopi lonvuh ding in galmiten, kulpi bang kimvel’a pansatna sangtah tah ahintol lut uvin, ahindel khum tauve. Tua hiche khopi hi, gal leh kel jeh’a, natna hise hojeh’a chuleh tijatna jeh’a, Babylon te khut’a lutdingah ati. Ijakai hi, nangman naseisa bang in alhungsoh tai.
25 pedig te azt mondtad nekem, oh Uram, Örökkévaló: vedd meg a mezőt ezüstön és állíts tanukat, holott a város a kaldeusok kezébe adatik!
Hijongleh, Vo Hatchungnung Pakai, hiche khopi hi Babylon te khut’a lutding koncha ahivang in, nangman keijeh a “Sakhi ding mikihol inlang, loumun hi nangman kichoh in, tia einasol chu, nangma nahi, kati,” ati.
26 És lett az Örökkévaló igéje Jirmejáhúhoz, mondván:
Chujouvin, Jeremiah henga Pakaiyin hitin aseiye,
27 Íme én vagyok az Örökkévaló, minden halandónak Istene, vajon nekem lehetetlen-e bármi is?
Vetan, keima hi Pakai, leiset chunga cheng mihing jouse Pathen chu kahi. Keidinga ipi ahahsa um'em?
28 Azért így szól az Örökkévaló: Íme én a várost a kaldeusok kezébe adom és Nebúkadnecczár, Bábel királyának kezébe, hogy elfoglalja.
Hichun Pakaiyin hitin aseiye, Keiman hiche khopihi, Babylon lengpa Nebuchadnezzar khut’a kapeh ding, chule aman ahin lahding ahitai.
29 És jönnek majd a kaldeusok, kik e város ellen harcolnak és tűzzel gyújtják fel e várost és elégetik, meg a házakat, amelyeknek tetőin füstölögtettek a Báalnak és öntőáldozatokat öntöttek más isteneknek, azért hogy bosszantsanak engem.
Khopi polam’a pansa Babylon techu, asunga hunglut uva, khopi hi meiya ahalvam diu ahi. Chule keima phinna-a baal dinga gim namtwi kihal naleh doilim semthu ho chibai kibohna in jouse, abon’a kihalvam ding ahi.
30 Mert Izrael fiai és Jehúda fiai csakis azt szokták tenni, ami rossz szemeimben, ifjúkoruktól fogva, mert Izrael fiai csak bosszantanak engem kezeik művével, úgymond az Örökkévaló.
Ajeh chu, Israel leh Juda miten, aneolaiyuva pat in, thilse jeng abol uvin, keima eiphindoh tauve, tin Pakaiyin aseiye.
31 Mert haragomra és felindulásomra volt nekem e város azon naptól fogva, amelyen építették, egészen e mai napig, úgy, hogy eltávolítom színem elől,
Hiche khopi kisahdoh til’a pat tuni geiyin, amahon apha abol pouve. Kalunghanna leh kamah ngenbou aboluvin, hijeh’a chu, hiche khopi hi, keiman kamitmu’a kon’a katolmang ding ahi.
32 Izrael fiainak és Jehúda fiainak minden rosszasága miatt, amit tettek bosszantásomra, ők, királyaik, nagyjaik, papjaik és prófétáik, meg Jehúda emberei és Jeruzsálem lakói.
Israel leh Judah chonsetna, Jerusalem mite, lengpa leh achapateu, thempu holeh themgao ho, achonsetnau chun, keima eiphin doh’a chle eilunghansah ahitai.
33 Háttal fordultak felém és nem arccal, pedig tanítottam őket, reggelenként tanítva, de ők nem hallgattak rá, hogy elfogadtak volna oktatást.
Hiche mitehin einungsun’uvin, keima heng lam’ah hung kihei dingjong ago pouve. Keiman amaho kahil hil vang'in, amahon ngai nahsah in aneipouvin, kathuhil hojong kilahlut ding agel pouve.
34 Elhelyezték undokságaikat azon házban, amely az én nevemről neveztetik, hogy azt megtisztátalanítsák.
Amahon, keima insung tah’a jong, thet umtah doilim ho atungdoh uvin, nasatah in asuboh taove.
35 És építették a Báal magaslatait a Ben-Hinnóm völgyében, hogy átvezessék fiaikat és leányaikat a Molokhnak, amit nem parancsoltam nekik és nem jutott eszembe, hogy ez utálatosságot cselekedjék, azért hogy vétekre indítsák Jehúdát.
Amahon, Ben Hinnom phaicham’a chun, doilim houna, Baal maicham tampi asemdoh un, achapateu leh achanu teuchu Molech heng’a, kilhaina thilto in atohdoh uvin ahi. Hitobang chonset gitlou nahi, keiman kalunggil’a kavop khahlou chule blding thupeh’a jong kanei khahlou hel ahi; Hiche hin Juda chu chonsetna’a alhahlut sah ahitai, ati.
36 Most tehát azért így szól az Örökkévaló, Izrael Istene, a városról, melyről azt mondjátok: Bábel királyának kezébe adatott kard, éhség és dögvész által:
Tun, nanghon hiche khopi hi, gal jeh, keljeh, chuleh natna hise jeh’a, Babylon lengpa khut’a kipedoh ahi. Atiuve. Ahin, keima, Pakai, Israel Pathen in kasei hi ipi ham, ngai uvin, ati.
37 Íme én összegyűjtöm őket mindazon országokból, ahová eltaszítottam őket haragomban, felindulásomban és nagy haragvásban; és visszahozom őket e helyre és lakoztatom őket biztonságban.
Vetan, kalunghan behseh jeh’a, kathethang na gam ho’a kon’a keiman ama hohi, kahin lepui kit diu ahi. Keiman amaho chu hiche khopi ahi, kahin lepuilut kit’a, amaho lungmong’a kachensah ding ahiu’ve.
38 És lesznek nekem népül, én pedig leszek nekik istenül.
Chuti’a chu, amaho kamite hiuva, chule keima amaho Pathen kahi ding ahi.
39 Adok nekik egy szívet és egy utat, hogy féljenek engem minden időben, hogy jó dolguk legyen nekik és gyermekeiknek utánuk.
Amaho chu, keiman lungthim khatseh leh lampi khatseh bou, keima eijabol theina diuva chule amaholeh ason apah’u phatchom nading’a, kapeh ahitai.
40 És kötök velük örök szövetséget, mely szerint nem fordulok el tőlük, hogy velük jót tegyek, félelmemet pedig szívükbe adom, hogy ne térjenek el tőlem.
Chuleh keiman tonsot geiya ding’a, amahotoh kitepna khat kasem ding, keiman amaho ding’a thilpha kabol kangahlou hel ding ahi. Chuleh amaho jong kei’a kon’a avel’a kahei manglou nadiuva, alungsung uva keima ginna lungchang kahoipeh ding ahiuve.
41 És majd örvendek rajtuk, hogy jót tegyek velük, és elplántálom őket ez országban igazán, egész szívemmel és egész lelkemmel.
Chuleh amaho ding thilpha kabolpeh’a kon’a, keima kakipa jing ding, kalungthim pumpi’a kitah tah’a amaho ding’a thilpha tampi kabolpeh’a, hiche gamsung hi avel’a thingphung kiphut bang’a kahulut kit ding ahiuve, ati.
42 Mert így szól az Örökkévaló: Valamint ráhoztam e népre mind e nagy veszedelmet, úgy rájuk hozom mind a jót, amit kimondok felőlük.
Pakaiyin hitin aseiye, Keiman hiche mite chung’a hamsetna tampi kalhut khumden bang’a chu, keiman amaho chung’a thilpha tampi katepeh bang’a kabolpeh kit ding ahi.
43 És mező vétetik ebben az országban, amelyről azt mondjátok: pusztaság az, ember és állat nélkül, a kaldeusok kezébe adatott.
Nangbon, ‘Hiche gamsunghi, Babylonte khut’a kapeh doh’a, mihem holeh sahem hojong abon’a mangthei soh’a, chuleh gamsunghi ahomkeu’a kimohjam’a hitam? Tia naseyu hiche gamsung’a loumun hojouse chu kichodo kit ding ahiuve.
44 Mezőket pénzen fognak venni, levélbe írva, megpecsételve és tanukat állítva Benjámin földjén és Jeruzsálem környékein, meg Jehúda városaiban, a hegység varosaiban, az alföld városaiban és a Délvidék városaiban, mert vissza fogom hozni foglyaikat, úgymond az Örökkévaló.
Benjamin gamsung’a Jerusalem khopi leh akimvel’a, Judah khopi jouse’a, chule thinglhang gamsung jouse’a chule Negev gamsung’a kon’a, loumun ho jouse avel’a kichodoh kit ding, hiche kichohna lekha kijih’a chu, ahetoh miho jaona’a, kikhut henna leh Mohor kinamdetna umcheh ding ahi. Ajeh chu, keiman amaho chung’a hamphatna tincheng kapeh ding ahitai, tin Pakaiyin aseiye.
