< Jeremiás 24 >
1 Láttatta velem az Örökkévaló, és íme, két kosár füge, odaállítva az Örökkévaló temploma előtt, miután számkivetette Nebúkadnecczár, Bábel királya, Jekhonjáhút, Jehójákim fiát, Jehúda királyát és Jehúda nagyjait és a kovácsokat és lakatosokat Jeruzsálemből és elvitte Bábelbe.
Babilon siangpahrang Nebukhadnezar ni, Judah siangpahrang Jekoniah, Jehoiakim capa, Judah kahrawikung, kutsakthoumnaw hoi sumdeithoumnaw hoi Jerusalem hoi Babilon lah a ceikhai awh hnukkhu, BAWIPA ni a pâtue teh, khenhaw! thaibunglung paw bom kahni touh heh BAWIPA e bawkim e hmalah a pâhung awh.
2 Az egyik kosár igen jó füge, mint korán érő füge, a másik kosár pedig igen rossz füge, amely nem ehető rosszasága miatt.
A bom buet touh dawk thaibunglung paw kahawipoung e, thaibunglung paw ka hmin pasuek e patet e hah ao. A bom alouk lae dawk teh, thaibunglung paw kahawihoehe ca hanelah kamcu hoeh totouh kahawihoehe hah ao.
3 És szólt hozzám az Örökkévaló: Mit látsz Jirmejáhú? Mondtam: fügét; a jó füge igen jó, a rossz pedig igen rossz, úgyhogy nem ehető rosszasága miatt.
BAWIPA ni kai koevah, bangne na hmu, Jeremiah telah ati. Kai ni thaibunglung paw kahawipoung e hoi kahawihoehe cakawi hoeh e telah ka ti.
4 És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
BAWIPA e lawk hah kai koe a pha teh,
5 Így szól az Örökkévaló, Izrael Istene: Miként megismerik e jó fügét; úgy fogom megismerni Jehúda számkivetettjeit, akiket elküldtem e helyről Kaszdím országába, a jóra;
BAWIPA Isarel Cathut ni hettelah a dei, san ka toung e Judahnaw, Khaldean ram dawk ahawi awh nahanelah ka patoun e naw hah hete kahawi e thaibunglung paw patetlah ka khet han.
6 rájuk fordítom szememet a jóra és visszahozom őket ez országba; felépítem őket és nem rombolom le, elplántálom őket és nem szakítom ki.
Bangkongtetpawiteh, ahawi awh nahan ahnimae lathueng ka mit ka hruek vaiteh, hete ram dawk na bankhai awh han, ahnimouh ka pathung vaiteh, ka raphoe mahoeh toe, ka ung vaiteh, ka phawng mahoeh toe.
7 És szívet adok nekik, hogy megismerjenek engem, hogy én vagyok az Örökkévaló és lesznek nekem népül, én pedig leszek, Istenül nekik; midőn majd visszatérnek hozzám egész szívükből.
BAWIPA lah ka o thainae panuethainae lungthin hah ka poe han. Ka tami lah ao awh vaiteh, ahnimae Cathut lah ka o han. Bangkongtetpawiteh, a lungthin abuemlahoi kai koe bout a ban awh han.
8 És amilyen a rossz füge, mely nem ehető rosszasága miatt – bizony így szól az Örökkévaló, úgy teszem Czidkijáhút, Jehúda királyát és nagyjait és Jeruzsálem maradékát, azokat, kik megmaradtak ez országban és akik Egyiptom országában laknak –
BAWIPA ni hettelah a dei, thaibunglung paw kahawihoeh e, ca han kamcu hoeh totouh kahawihoehe patetlah Judah siangpahrang Zedekiah hoi kahrawikungnaw hoi Jerusalem e kacawirae hete ram dawk kaawmnaw hoi Izip dawk kho ka sak e hah ka hnamthun takhai roeroe han.
9 teszem őket iszonyattá, veszedelemmé, mind a föld királyságainak, gyalázattá és példabeszéddé, gúnnyá és átokká mindazon helyeken, ahová eltaszítom őket.
Ka rucat poung lahoi talai uknaeram tangkuem dawk dudam hane ka hreknae ram pueng koe pahnawt, pacekpahlek, yue han hoi thoebo e lah ao nahanlah ka poe han.
10 És rájuk bocsátom a kardot, az éhséget és a dögvészt, míg el nem tűntek a földről, melyet adtam nekik és őseiknek.
Amamouh hoi a mintoenaw koevah, ka poe e ram thung hoi a thup awh totouh, ahnimouh koe tahloi, takang, hoi lacik ka patoun han telah BAWIPA ni ati.