< Jeremiás 20 >
1 És midőn hallotta Paschúr, Immér fia, a pap – ő pedig főfelügyelő volt az Örökkévaló házában – Jirmejáhút, amint prófétálja e szavakat,
Now Pashur the son of Immer the priest, who was also chief governor in the house of the LORD, heard that Jeremiah prophesied these things.
2 akkor megverte Paschúr Jirmejáhú prófétát és tette őt a Benjámin felső kapujában levő kalodába, mely az Örökkévaló házában volt.
Then Pashur stroke Jeremiah the prophet, and put him in the stocks that were in the high gate of Benjamin, which was by the house of the LORD.
3 Volt pedig másnap és Paschúr kieresztette Jirmejáhút a kalodából; ekkor szólt hozzá Jírmejáhú nem Paschúrnak nevezett el téged az Örökkévaló, hanem: Rémület köröskörül.
And it came to pass on the next day, that Pashur brought forth Jeremiah out of the stocks. Then said Jeremiah unto him, The LORD has not called your name Pashur, but Magormissabib.
4 Mert így szól az Örökkévaló: Íme én teszlek rémületté magadnak és mind a barátaidnak és elesnek ellenségeik kardja által, szemeid pedig látják; és egész Jehúdát Bábel királyának kezébe adom és számkivetésbe viszi őket Bábelbe és megöli a karddal.
For thus says the LORD, Behold, I will make you a terror to yourself, and to all your friends: and they shall fall by the sword of their enemies, and your eyes shall behold it: and I will give all Judah into the hand of the king of Babylon, and he shall carry them captive into Babylon, and shall slay them with the sword.
5 És majd odaadom a városnak egész gazdagságát és minden szerzeményét és minden drágaságát – és Jehúda királyainak kincseit mind adom ellenségeik kezébe, elprédálják és elviszik és Bábelbe hozzák.
Moreover I will deliver all the strength of this city, and all the labours thereof, and all the precious things thereof, and all the treasures of the kings of Judah will I give into the hand of their enemies, which shall spoil them, and take them, and carry them to Babylon.
6 Te pedig Paschúr és mind a házad lakói fogságba fogtok menni; Bábelbe fogsz jutni és ott fogsz meghalni és ott fogsz eltemettetni, te és mind a barátaid, akiknek hazugsággal prótétáltál.
And you, Pashur, and all that dwell in your house shall go into captivity: and you shall come to Babylon, and there you shall die, and shall be buried there, you, and all your friends, to whom you have prophesied lies.
7 Rábeszéltél engem, oh Örökkévaló, és rábeszéltettem magamat, erőt vettél rajtam és győztél, nevetséggé lettem egésznap, mindnyája gúnyolódik rajtam.
O LORD, you have deceived me, and I was deceived; you are stronger than I, and have prevailed: I am in derision daily, every one mocks me.
8 Mert valahányszor beszélek, kiáltoznom kell, kiáltanom: erőszak és pusztítás! mert lett nekem az Örökkévaló igéje gyalázássá és csúfolássá egész napon.
For since I spoke, I cried out, I cried violence and spoil; because the word of the LORD was made a reproach unto me, and a derision, daily.
9 És ha mondom: nem emlékezem meg róla és nem beszélek többé az ő nevében, akkor úgy van szívemben, mint égő tűz, csontjaimba zárva, úgy hogy meguntam elviselni és nem győzöm.
Then I said, I will not make mention of him, nor speak any more in his name. But his word was in mine heart as a burning fire shut up in my bones, and I was weary with forbearing, and I could not stay.
10 Mert hallottam sokaknak rágalmazását, rémületet köröskörül: Jelentsétek meg, jelentsük őt fel! Minden meghitt emberem bukásomat lesi: talán rászedhető és legyőzhetjük, és bosszúnkat megvehetjük rajta!
For I heard the defaming of many, fear on every side. Report, say they, and we will report it. All my familiars watched for my halting, saying, Possibly he will be enticed, and we shall prevail against him, and we shall take our revenge on him.
11 De az Örökkévaló velem van mint hatalmas hős, ezért üldözőim megbotlanak és nem győznek; nagyon megszégyenültek, mert nem boldogultak, örökkétartó szégyennel, mely el nem felejtetik.
But the LORD is with me as a mighty terrible one: therefore my persecutors shall stumble, and they shall not prevail: they shall be greatly ashamed; for they shall not prosper: their everlasting confusion shall never be forgotten.
12 De, Örökkévaló, a seregek ura, aki megvizsgálja az igazságost, látja a veséket és a szívet, hadd látom bosszúdat rajtuk, mert neked föltártam ügyemet.
But, O LORD of hosts, that try the righteous, and see the reins and the heart, let me see your vengeance on them: for unto you have I opened my cause.
13 Énekeljetek az Örökkévalónak, dicsérjétek az Örökkévalót, mert megmentette a szűkölködőnek lelkét a gonosztevők kezéből.
Sing unto the LORD, praise all of you the LORD: for he has delivered the soul of the poor from the hand of evildoers.
14 Átkozott a nap, amelyen születtem, a nap, amelyen szült engem anyám, ne legyen áldott!
Cursed be the day wherein I was born: let not the day wherein my mother bare me be blessed.
15 Átkozott az ember, ki hírt hozott atyámnak, mondván: fiúgyermek született neked – örvendeztetve megörvendeztette őt.
Cursed be the man who brought tidings to my father, saying, A male child is born unto you; making him very glad.
16 Legyen az az ember olyan, mint a városok, melyeket feldúlt az Örökkévaló és meg nem bánta; halljon jajkiáltást reggel és riadást délnek idején.
And let that man be as the cities which the LORD overthrew, and repented not: and let him hear the cry in the morning, and the shouting at noontide;
17 Hogy meg nem ölt az anyaméhtől fogva, hogy anyám lett volna sírom és méhe örökösen várandós!
Because he slew me not from the womb; or that my mother might have been my grave, and her womb to be always great with me.
18 Miért is jöttem ki az anyaméhből, hogy lássak szenvedést és bánatot és hogy szégyenben teljenek el napjaim?
Wherefore came I forth out of the womb to see labour and sorrow, that my days should be consumed with shame?