Jeremiás 20
1 És midőn hallotta Paschúr, Immér fia, a pap – ő pedig főfelügyelő volt az Örökkévaló házában – Jirmejáhút, amint prófétálja e szavakat,
Jeremiah ni hottelah lawk a dei e hah BAWIPA im e kahrawikung kacuepoung lah kaawm e Immer capa vaihma Pashhur ni a thai.
2 akkor megverte Paschúr Jirmejáhú prófétát és tette őt a Benjámin felső kapujában levő kalodába, mely az Örökkévaló házában volt.
Hottelah Pashhur ni profet Jeremiah hah a hem teh, BAWIPA im e Benjamin longkha atunglah kaawm e dawkvah, hlong a buet teh a paung.
3 Volt pedig másnap és Paschúr kieresztette Jirmejáhút a kalodából; ekkor szólt hozzá Jírmejáhú nem Paschúrnak nevezett el téged az Örökkévaló, hanem: Rémület köröskörül.
A tangtho vah Pashhur ni Jeremiah hah a rathap teh Jeremiah ni, BAWIPA ni na min teh Pashhur tet hoeh toe, Magormissabib telah ati toe atipouh.
4 Mert így szól az Örökkévaló: Íme én teszlek rémületté magadnak és mind a barátaidnak és elesnek ellenségeik kardja által, szemeid pedig látják; és egész Jehúdát Bábel királyának kezébe adom és számkivetésbe viszi őket Bábelbe és megöli a karddal.
Bangkongtetpawiteh, BAWIPA ni hettelah a dei, Khenhaw! nang hoi na huinaw pueng hanelah taki ka tho e lah na coung sak han. A tarannaw hah tahloi hoi a rawp awh vaiteh, na mit hoi na hmu han. Judah tami pueng hah Babilon kut dawk be ka poe han, ahnimouh ni Babilon vah san lah a hrawi awh vaiteh, tahloi hoi a thei awh han.
5 És majd odaadom a városnak egész gazdagságát és minden szerzeményét és minden drágaságát – és Jehúda királyainak kincseit mind adom ellenségeik kezébe, elprédálják és elviszik és Bábelbe hozzák.
Hothloilah, khopui tawntanae, tawk e lahoi a hmu awh e pueng, aphu kaawm e hno pueng, Judah siangpahrang râwnaw pueng hah a tarannaw kut dawk be ka poe han, ahnimouh ni a lawp awh vaiteh, a man awh han, Babilon vah a hrawi awh han.
6 Te pedig Paschúr és mind a házad lakói fogságba fogtok menni; Bábelbe fogsz jutni és ott fogsz meghalni és ott fogsz eltemettetni, te és mind a barátaid, akiknek hazugsággal prótétáltál.
Nang Pashhur na imthung kaawmnaw pueng hoi san lah be na toung awh han. Babilon vah na cei vaiteh, haw vah na due han. Haw vah nama hoi na huinaw hai laithoe kapâphonaw pueng hoi pakawp lah be na o awh han telah ati.
7 Rábeszéltél engem, oh Örökkévaló, és rábeszéltettem magamat, erőt vettél rajtam és győztél, nevetséggé lettem egésznap, mindnyája gúnyolódik rajtam.
BAWIPA nama ni na pasawt teh, ka tarawi toe. Nang teh kai hlak na tha a sai teh na tâ. Kanî a loum totouh panuilai lah na dei teh panuikhai e lah ka o.
8 Mert valahányszor beszélek, kiáltoznom kell, kiáltanom: erőszak és pusztítás! mert lett nekem az Örökkévaló igéje gyalázássá és csúfolássá egész napon.
Bangkongtetpawiteh, lawk ka dei navah, ka hram teh kâyuekâounnae, pacekpahleknae telah ouk ka hram. BAWIPA e lawk teh kai hanelah hnintangkuem pathoenae hoi panuikhai e lah ao.
9 És ha mondom: nem emlékezem meg róla és nem beszélek többé az ő nevében, akkor úgy van szívemben, mint égő tűz, csontjaimba zárva, úgy hogy meguntam elviselni és nem győzöm.
Ama teh ka toum mahoeh toe, a min lahoi lawk hai ka dei mahoeh toe, ka ti nakunghai, ka hru thung vah hmaisaan patetlah ka lungthin thung vah ouk ao. Kaawm khai thai hoeh niteh, ka khang thai roeroe hoeh.
10 Mert hallottam sokaknak rágalmazását, rémületet köröskörül: Jelentsétek meg, jelentsük őt fel! Minden meghitt emberem bukásomat lesi: talán rászedhető és legyőzhetjük, és bosszúnkat megvehetjük rajta!
Bangkongtetpawiteh, na panuikhai e naw hah ka thai. Avoivang hoi takinae ao. Raipot awh sei, raipot awh han, telah ati awh. Ka tâlaw nahanelah meng ka pawm e ka huikonaw ni, na pasawt thai yawkaw han, hottelah hoi tavai teh a lathueng vah pathung thai han telah ati awh.
11 De az Örökkévaló velem van mint hatalmas hős, ezért üldözőim megbotlanak és nem győznek; nagyon megszégyenültek, mert nem boldogultak, örökkétartó szégyennel, mely el nem felejtetik.
Hatei, BAWIPA teh athakaawme tami, takikathopounge patetlah kai koe ao. Kai na ka rektapnaw hah a bo awh vaiteh, na tâ awh mahoeh. Kayayeirai hoi ao awh han, a lamcawn mahoeh dawkvah, a yungyoe a min mathoenae teh pahnim e lah awm mahoeh.
12 De, Örökkévaló, a seregek ura, aki megvizsgálja az igazságost, látja a veséket és a szívet, hadd látom bosszúdat rajtuk, mert neked föltártam ügyemet.
Oe! ransahu BAWIPA, tamikalannaw ka tanouk e, lungthin hoi pouknae ka tapuet lah kahmawtkung, ahnimae lathueng vah na pathung e hah na hmu sak. Bangkongtetpawiteh, ka kong teh nama koe ka hruek toe.
13 Énekeljetek az Örökkévalónak, dicsérjétek az Örökkévalót, mert megmentette a szűkölködőnek lelkét a gonosztevők kezéből.
BAWIPA koevah la sak awh nateh, BAWIPA teh pholen awh. Bangkongtetpawiteh, yonae kasaknaw a kut dawk hoi kabawp a ngai e naw hringnae hah a rungngang pouh.
14 Átkozott a nap, amelyen születtem, a nap, amelyen szült engem anyám, ne legyen áldott!
Ka khenae hnin teh thoebo lah awm seh, anu ni na khenae hni teh yawhawinae lah awm hanh seh.
15 Átkozott az ember, ki hírt hozott atyámnak, mondván: fiúgyermek született neked – örvendeztetve megörvendeztette őt.
Apa koevah, capa na tawn telah lawk a phu teh, a lung kahawi sak e hah thoebo lah awm seh.
16 Legyen az az ember olyan, mint a városok, melyeket feldúlt az Örökkévaló és meg nem bánta; halljon jajkiáltást reggel és riadást délnek idején.
Ama teh BAWIPA ni pahren laipalah be raphoe e kho patetlah awm seh. Amom lah a pawlawknaw thai e lah awm seh. Kanîthun lah hramnae lawk thai naseh.
17 Hogy meg nem ölt az anyaméhtől fogva, hogy anyám lett volna sírom és méhe örökösen várandós!
Camoim thung vah na thei hoeh dawkvah, na thet pawiteh anu von teh kaie phuen lah awm vaiteh, camoim ni pou na von han ei,
18 Miért is jöttem ki az anyaméhből, hogy lássak szenvedést és bánatot és hogy szégyenben teljenek el napjaim?
Bang kecu dawk maw patang hoi lungmathoe hoi o hanelah kayayeirai dueng hoi ka hring thung a hninnaw hno hanelah camoim dawk hoi ka tâco telah ati.
