< Jeremiás 2 >

1 És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
And the word of Jehovah came to me, saying,
2 Menj és hirdesd Jeruzsálem fülei hallatára, mondván: Így szól az Örökkévaló: Megemlékezem számodra ifjúkorod kegyéről, menyasszonykorod szeretetéről, hogy követtél engem a pusztában, be nem vetett földön.
Go and cry in the ears of Jerusalem, saying, Thus says Jehovah, I remember for thee the kindness of thy youth, the love of thine espousals, how thou went after me in the wilderness, in a land that was not sown.
3 Szentség Izrael az Örökkévalónak, termésének zsengéje, mind akik megeszik, bűnbe esnek, veszedelem jön rájuk, úgymond az Örökkévaló.
Israel was holiness to Jehovah, the first-fruits of his increase. All who devour him shall be held guilty. Evil shall come upon them, says Jehovah.
4 Halljátok az Örökkévaló igéjét, Jákob haza, és mind az Izrael házának nemzetségei.
Hear ye the word of Jehovah, O house of Jacob, and all the families of the house of Israel.
5 Így szól az Örökkévaló: mi jogtalanságot találtak bennem őseitek, hogy eltávolodtak tőlem és jártak a hiábavalóság után és hiábavalókká lettek?
Thus says Jehovah: What unrighteousness have your fathers found in me, that they have gone far from me, and have walked after vanity, and have become vain?
6 És nem mondták: Hol van az Örökkévaló, ki felhozott bennünket Egyiptom országából, ki bennünket vezetett a pusztában, sivatag és gödör földjén, szárazság és sötétség földjén, oly földön, melyen nem ment át senki és ahol ember nem lakott.
Nor did they say, Where is Jehovah who brought us up out of the land of Egypt, who led us through the wilderness, through a land of deserts and of pits, through a land of drought and of the shadow of death, through a land that none passed through, and where no man dwelt?
7 És elvittelek benneteket termőföld országába, hogy egyétek gyümölcsét és javát; de ti bejöttetek és megtisztátalanítottátok országomat, birtokomat pedig utálattá tettétek.
And I brought you into a plentiful land, to eat the fruit of it and the goodness of it. But when ye entered, ye defiled my land, and made my heritage an abomination.
8 A papok nem mondták, hol van az Örökkévaló, a tan kezelői nem ismertek engem, a pásztorok elpártoltak tőlem, és a próféták a Báalban prófétáltak és nem-használók után jártak.
The priests did not say, Where is Jehovah? And those who handle the law did not know me. The rulers also transgressed against me. And the prophets prophesied by Baal, and walked after things that do not profit.
9 Ezért egyre pörölök veletek, úgymond az Örökkévaló, és fiaitok fiaival is pörölök.
Therefore I will yet contend with you, says Jehovah, and I will contend with your son's sons.
10 Mert keljetek át a kittimbeliek szigeteire és lássátok, s Kédárba küldjetek és figyeljétek meg nagyon és lássátok, vajon történt-e ilyesmi?
For pass over to the isles of Kittim, and see, and send to Kedar, and consider diligently, and see if there has been such a thing.
11 Vajon cserélt-e nemzet istent – noha azok nem istenek – népem pedig felcserélte dicsőségét nem használóval!
Has a nation changed its gods, which yet are no gods? But my people have changed their glory for that which does not profit.
12 Iszonyodjatok amiatt egek, borzadjatok és irtózzatok nagyon, úgymond az Örökkévaló.
Be astonished, O ye heavens, at this, and be horribly afraid. Be ye very desolate, says Jehovah.
13 Mert két gonoszságot követett el a népem: engem elhagytak, élő víz forrását, hogy kutakat vájjanak ki maguknak, repedezett kutakat, melyek nem fogják a vizet.
For my people have committed two evils: They have forsaken me, the fountain of living waters, and hewed them out cisterns, broken cisterns, that can hold no water.
14 Rabszolga-e Izrael, avagy házban szülött-e, miért lett prédává?
Is Israel a servant? Is he a homebred one? Why has he become a prey?
15 Ráordítottak oroszlánok, hallatták hangjukat; országát pusztulássá tették, városai felgyújtattak, nincs lakójuk.
The young lions have roared upon him, and yelled, and they have made his land waste. His cities are burned up, without inhabitant.
16 Nóf és Tachpanchész fiai is zúzzák fejed tetejét.
The sons also of Memphis and Tahpanhes have broken the crown of thy head.
17 Nemde ezt az hozza rád, hogy elhagytad az Örökkévalót, Istenedet, midőn vezetőd volt az úton!
Have thou not procured this to thyself, in that thou have forsaken Jehovah thy God when he led thee by the way?
18 Most pedig mi dolgod van az Egyiptomba való úton, hogy a Síchór vizét igyad? És mi dolgod van az Assúrba való úton, hogy a folyam vizét igyad?
And now what have thou to do in the way to Egypt, to drink the waters of the Shihor? Or what have thou to do in the way to Assyria, to drink the waters of the River?
19 Megfenyít téged a gonoszságod és elpártolásaid megbüntetnek téged: tudd meg hát és lásd, hogy rossz és keserű az, hogy elhagytad az Örökkévalót, Istenedet, és nincs rajtad az én félelmem, úgymond az Úr, az Örökkévaló, a seregek ura.
Thine own wickedness shall correct thee, and thy backslidings shall reprove thee. Know therefore and see that it is an evil thing and a bitter, that thou have forsaken Jehovah thy God, and that my fear is not in thee, says the Lord, Jehovah of hosts.
20 Mert régtől fogva eltörted igádat, széttépted köteleidet és mondtad: nem szolgálok; mert minden magas dombon és minden zöldellő fa alatt leterülsz, te parázna!
For from old time I have broken thy yoke, and burst thy bonds. And thou said, I will not serve, for upon every high hill and under every green tree thou bowed thyself, playing the harlot.
21 Én pedig nemes venyigéül ültettelek, csupa igaz magot; és hogyan változtál át idegen szőlőtő vadhajtásaivá!
Yet I had planted thee a noble vine, wholly a right seed. How then have thou turned into the degenerate branches of a foreign vine to me?
22 Bizony, ha lúggal mosakodnál és tékozolnád magadra a szappant, folt előttem a te bűnöd, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
For though thou wash thee with lye, and take thee much soap, yet thine iniquity is marked before me, says the lord Jehovah.
23 Hogy mondhatod: nem tisztátalanodtam meg, a Báalok után nem jártam! Lásd utadat a völgyben, ismerd meg mit cselekedtél, gyors kancateve, mely összekuszálja útjait!
How can thou say, I am not defiled; I have not gone after the Baalim? See thy way in the valley. Know what thou have done, a swift dromedary traversing her ways,
24 Nőstény vadszamár, szokva a pusztához, lelke vágyában lihegett levegő után, kívánságát ki gátolja meg? Mind a keresői nem fáradnak el, az ő hónapjában megtalálják.
a wild donkey used to the wilderness, that sniffs up the wind in her desire. In her time of estrus who can turn her away? All those who seek her will not weary themselves. In her month they shall find her.
25 Óvd lábadat a meztelenségtől és torkodat a szomjúságtól! De azt mondtad: hiába, nem, mert szeretem az idegeneket és utánuk megyek.
Withhold thy foot from being unshod, and thy throat from thirst. But thou said, It is in vain. No, for I have loved strangers, and after them I will go.
26 Valamint megszégyenül a tolvaj, midőn rajtakapják. úgy vallott szégyent Izrael háza, ők, királyaik, nagyjaik, papjaik és prófétáik.
As the thief is shamed when he is found, so is the house of Israel shamed, they, their kings, their rulers, and their priests, and their prophets,
27 Azt mondják a fának: atyám vagy, és a kőnek: te szültél bennünket, mert háttal fordultak felém és nem arccal, de veszedelmük idején azt mondják kelj fel és segíts meg bennünket!
who say to a block of wood, Thou are my father, and to a stone, Thou have brought me forth. For they have turned their back to me, and not their face. But in the time of their trouble they will say, Arise, and save us.
28 Hol vannak hát isteneid, melyeket készítettél magadnak? Keljenek fel, vajon megsegítenek-e téged veszedelmed idején! Mert városaid száma szerint vannak a te isteneid, oh Jehúda.
But where are thy gods that thou have made thee? Let them arise, if they can save thee in the time of thy trouble. For according to the number of thy cities are thy gods, O Judah.
29 Miért pereltek ellenem? Mindnyájatok elpártoltatok tőlem, úgymond az Örökkévaló.
Why will ye contend with me? Ye have all transgressed against me, says Jehovah.
30 Hiába vertem fiaitokat, fenyítést nem fogadtak el, megemésztette kardotok prófétáitokat, mint pusztító oroszlán.
In vain I have smitten your sons. They received no correction. Your own sword has devoured your prophets like a destroying lion.
31 Nemzedék ti, lássátok az Örökkévaló igéjét! Vajon puszta voltam-e Izraelnek vagy sötétség országa; miért mondta népem: dacolunk, nem jövünk többé hozzád.
O generation, see ye the word of Jehovah. Have I been a wilderness to Israel, or a land of thick darkness? Why do my people say, We have broken loose. We will come no more to thee?
32 Vajon elfelejti-e a hajadon az ő díszét, a menyasszony az ő övét? Népem pedig elfelejtett engem számtalan napokon át.
Can a virgin forget her ornaments, or a bride her attire? Yet my people have forgotten me days without number.
33 De jól intézed utadat, hogy szerelmet keress ezért a rossz nőket is tanítottad útjaidra.
How thou trim thy way to seek love! Therefore even the wicked women thou have taught thy ways.
34 Ruháid szélén is találtatott megölt ártatlan szegényeknek vére, nem betörésen érted őket, hanem mind a helyeken!
Also in thy skirts is found the blood of the souls of the innocent poor. Thou did not find them breaking in. But it is because of all these things.
35 Azt mondtad: ártatlan vagyok, bizony elfordul tőlem haragja; íme én ítéletre szállok veled, mivelhogy azt mondod: nem vétkeztem.
Yet thou said, I am innocent. Surely his anger is turned away from me. Behold, I will enter into judgment with thee because thou say, I have not sinned.
36 Mit járkálsz oly nagyon megváltoztatva utadat? Egyiptom miatt is meg fogsz szégyenülni, amint megszégyenültél Assúr miatt.
Why do thou gad about so much to change thy way? Thou shall be ashamed of Egypt also, as thou were ashamed of Assyria.
37 Ettől is kimész kezeiddel fejed fölött: mert megvetette az Örökkévaló a te birodalmadat és nem fogsz velük boldogulni.
Thou shall also go forth from there with thy hands upon thy head. For Jehovah has rejected those in whom thou trust. And thou shall not prosper with them.

< Jeremiás 2 >