< Jeremiás 18 >

1 Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett az Örökkévalótól, mondván:
The word which came to Jeremiah from the LORD, saying,
2 Kelj föl és menj le a fazekasnak házába, és ott majd hallatom veled szavaimat.
Arise, and go down to the potter's house, and there I will cause thee to hear my words.
3 Lementem tehát a fazekasnak házába, és íme, ő munkát végzett a korongon.
Then I went down to the potter's house, and behold, he wrought a work on the wheels.
4 És amint elromlott az edény, melyet az agyagból készített, a fazekas kezében, ismét más edényt készített belőle, amint helyesnek tetszett a fazekas szemében, hogy készítse.
And the vessel that he made of clay was marred in the hand of the potter: so he made it again another vessel, as it seemed good to the potter to make [it].
5 És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
Then the word of the LORD came to me, saying,
6 Vajon mint ez a fazekas, nem tehetek-e veletek Izrael háza, úgymond az Örökkévaló. Íme mint az agyag a fazekas kezében, úgy vagytok ti az én kezemben, Izrael háza.
O house of Israel, cannot I do with you as this potter? saith the LORD. Behold, as the clay [is] in the potter's hand, so [are] ye in my hand, O house of Israel.
7 Egy pillanatban kimondom egy nemzetről és királyságról, hogy kiszakítom, lerontom és elpusztítom;
[At what] instant I shall speak concerning a nation, and concerning a kingdom, to pluck up, and to pull down, and to destroy [it];
8 de megtér gonoszságától ama nemzet, amelyről azt kimondtam: akkor meggondolom a veszedelmet, amelyet szándékoztam rajta véghezvinni.
If that nation against which I have pronounced, shall turn from their evil, I will repent of the evil that I thought to do to them.
9 Egy pillanatban pedig kimondom egy nemzetről és királyságról, hogy fölépítem és elplántálom;
And [at what] instant I shall speak concerning a nation, and concerning a kingdom, to build and to plant [it];
10 de teszi azt, ami rossz a szemeimben, nem hallgatva szavamra: akkor meggondolom a jót, amellyel akartam vele jót tenni.
If it shall do evil in my sight, that it obey not my voice, then I will repent of the good, with which I said I would benefit them.
11 Most tehát szólj csak Jehúda embereihez és Jeruzsálem lakóihoz, mondván: Így szól az Örökkévaló: íme én készítek ellenetek veszedelmet és kigondolok ellenetek gondolatot; térjetek csak meg ki-ki gonosz útjáról és javítsátok meg útjaitokat és cselekedeteiteket.
Now therefore come, speak to the men of Judah, and to the inhabitants of Jerusalem, saying, Thus saith the LORD; Behold, I frame evil against you, and devise a device against you: return ye now every one from his evil way, and make your ways and your doings good.
12 De ők mondták hiába, mert gondolataink után fogunk járni és kiki rossz szívének makacsságát fogjuk cselekedni.
And they said, There is no hope: but we will walk after our own devices, and we will every one do the imagination of his evil heart.
13 Azért így szól az Örökkévaló: Kérdezzétek csak a nemzetek közt: ki hallott ilyeneket? Nagyon borzadalmast cselekedett Izrael szüze.
Therefore thus saith the LORD; Ask ye now among the heathen, who hath heard such things: the virgin of Israel hath done a very horrible thing.
14 Vajon fölenged-e a mező sziklájáról a Libanon hava, avagy megszakadnak-e a bugyogó, buzogó, csergedező vizek,
Will [a man] leave the snow of Lebanon [which cometh] from the rock of the field? [or] shall the cold flowing waters that come from another place be forsaken?
15 ahogy engem elfelejtett az én népem, a semminek füstölögtetnek, megbotlatták őket útjaikon, ősrégi csapásokban, hogy járjanak ösvényeken, föl nem töltött úton;
Because my people hath forgotten me, they have burned incense to vanity, and they have caused them to stumble in their ways [from] the ancient paths, to walk in paths, [in] a way not cast up;
16 hogy országukat iszonyodássá tegyék, örökké tartó piszegéssé, bárki elmegy mellette, eliszonyodik és fejét csóválja.
To make their land desolate, [and] a perpetual hissing; every one that passeth by it shall be astonished, and wag his head.
17 Mint keleti széllel elszórom őket ellenség előtt, hátukat és nem arcukat fogom látni balsorsuk napján.
I will scatter them as with an east wind before the enemy; I will show them the back, and not the face, in the day of their calamity.
18 És mondták: Gyertek, gondoljunk ki Jirmejáhú ellen gondolatokat, mert nem vész el tan a paptól, sem tanács a bölcstől, sem ige a prófétától; gyertek, verjük meg a nyelvvel és ne figyeljünk semmi szavára.
Then said they, Come, and let us devise devices against Jeremiah; for the law shall not perish from the priest, nor counsel from the wise, nor the word from the prophet. Come, and let us smite him with the tongue, and let us not give heed to any of his words.
19 Figyelj rám, oh Örökkévaló és halld meg a velem pörlők szavát.
Give heed to me, O LORD, and hearken to the voice of them that contend with me.
20 Vajon fizetnek-e a jóért rosszat, hogy vermet ástak életemnek! Emlékezzél, mint álltam előtted, hogy jót beszéljek felőlük, hogy elfordítsam tőlük haragodat.
Shall evil be recompensed for good? for they have digged a pit for my soul. Remember that I stood before thee to speak good for them, [and] to turn away thy wrath from them.
21 Azért add át fiaikat az éhségnek és hányd őket a kard hatalmába, hogy asszonyaik gyermektelenek és özvegyek legyenek és férfiaik a halál megöltjei legyenek, ifjaik a kard levertjei a harcban.
Therefore deliver their children to the famine, and pour out their [blood] by the force of the sword; and let their wives be bereaved of their children, and [be] widows; and let their men be put to death; [let] their young men [be] slain by the sword in battle.
22 Hallassék jajkiáltás házaikból, midőn hirtelen hozol rájuk csapatot, mert vermet ástak, hogy engem megfogjanak és tőröket rejtettek el lábaimnak.
Let a cry be heard from their houses, when thou shalt bring a troop suddenly upon them: for they have digged a pit to take me, and hid snares for my feet.
23 Te pedig, Örökkévaló, ismered minden halálos tanácsukat ellenem, ne adj enyhítést bűnükért és vétküket előled ne töröld el, megbotlatottak legyenek előtted, haragod idején bánj el velük.
Yet, LORD, thou knowest all their counsel against me to slay [me]: forgive not their iniquity, neither blot out their sin from thy sight, but let them be overthrown before thee; deal [thus] with them in the time of thy anger.

< Jeremiás 18 >