Jeremiás 11

1 Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett az Örökkévalótól, mondván:

Ty tsara nivotrak’ am’ Iirmeà, boak’am’ Iehovà, manao ty hoe:

2 Halljátok a szövetség szavait és beszéljetek Jehúda embereihez és Jeruzsálem lakóihoz.

Janjiño ty tsara’ ty fañina toy, naho mitaroña am’ ondati’ Iehodào, naho amo mpimone’ Ierosalaimeo;

3 Szólj hozzájuk: Így szól az Örökkévaló, Izrael Istene; átkozott a férfi, aki nem hallgat a szövetség szavaira,

vaho ano ty hoe: Hoe t’Iehovà, t’i Andrianañahare’ Israele: Fatse t’ indaty tsy mañaoñe o tsara’ ty fañina toio,

4 melyeket parancsoltam őseiteknek, amely napon kivezettem őket Egyiptom országából, a vaskohóból, mondván: hallgassatok szavamra és tegyétek meg azokat, mind aszerint, amit parancsolok nektek, hogy népül legyetek nekem, és én leszek nektek Istenül.

I nandiliako an-droae’ areo amy andro nampiengako an-tane Mitsraime boak’ an-toñam-biy, ami’ty hoe: Haoño ty feoko, naho anò ze hene andiliako; soa te h’ondatiko nahareo, vaho ho Andrianañahare’ areo iraho;

5 Azért hogy fenntartsam az esküt, amelyet esküdtem őseiteknek, hogy adok nekik tejjel és mézzel folyó országot, mint az van e mai napon. Feleltem és mondtam: Ámen, Örökkévaló.

hampijadoñeko i fañina natoloko an-droae’ areoy, homeako iareo ty tane orikorehen-dronono naho tantele, ie o henaneo. Le hoe iraho, Amena, ry Iehovà.

6 És szólt hozzám az Örökkévaló: Hirdesd mind e szavakat Jehúda városaiban és Jeruzsálem utcáin, mondván: halljátok e szövetség szavait és tegyétek meg azokat.

Le hoe t’Iehovà amako: Hene tseizo amo rova’ Iehodào naho amo lala’ Ierosalaimeo o tsara zao, ty hoe: Mijanjiña o tsara’ i fañinaio, vaho ano!

7 Mert intve intettem őseiteket, amely napon fölvezettem őket Egyiptom országából mind e mai napig, reggelenként intve, mondván: hallgassatok szavamra.

Fa hinatahatako soa o roae’ areoo amy andro nañakarako iareo an-tane’ Mitsraimey, pak’ androany, boa-maraindray te mitolom- pitaroñe ama’ areo ty hoe: Haoño ty feoko.

8 De nem hallgattak és nem hajlították fülüket és jártak kiki gonosz szívük makacssága szerint és elhoztam rájuk mind e szövetség szavait, melyekről parancsoltam, hogy megtegyék, de nem tették meg.

F’ie nañajife avao iereo, tsy nanokilan-dravembia, songa nitsontike ami’ty fanjeharan-tro’e raty; aa le fonga nafetsako am’ iereo o tsara’ ty fañina toio, i nandiliako hanoeñey, f’ie tsy nipaoke.

9 Szólt hozzám az Örökkévaló: Összeesküvés találtatik Jehúda emberei és Jeruzsálem lakói között;

Le hoe t’Iehovà amako: Zoeñe am’ondati’ Iehodao, naho amo mpimone’Ierosalaimeo ty kinia.

10 visszatértek őseik régi bűneihez, akik vonakodtak hallgatni szavaimra, és ők maguk más istenek után jártak, hogy szolgálják azokat; megszegték Izrael háza és Jehúda háza szövetségemet, melyet kötöttem őseikkel.

Ie nibalike mb’amo hakeon-droae’ iareoo avao, ami’ty tsy fañaoñañe o volakoo; vaho nienga hañorike ‘ndrahare ila’e hitoroñe iareo; songa nivalike amy fañina nanoeko aman-droae’ey ty anjomba’ Israele naho ty anjomba’ Iehodà.

11 Azért így szól az Örökkévaló: Íme hozok rájuk veszedelmet, amelyből nem bírnak kiszabadulni; kiáltani fognak hozzám, de nem hallgatok rájuk.

Aa le hoe t’Iehovà: Ingo handesako ty raty tsy hahafipoliorañe; aa ndra t’ie hikaikaik’ ahy Izaho tsy hañaoñe.

12 Elmennek majd Jehúda városai és Jeruzsálem lakói és kiáltanak az istenekhez, melyeknek ők füstölögtetnek, de segíteni nem segítenek nekik veszedelmük idején.

Ie amy zao hiheo mb’eo o rova’ Iehodào naho o mpimone’ Ierosalaimeo hikoikoike amo ‘ndrahare ila’e fañenga’ iareoo; f’ie toe tsy haharombake amy san-kasotriañey.

13 Mert városaid száma szerint vannak a te isteneid, Jehúda, és Jeruzsálem utcáinak száma, szerint állítottatok oltárokat a szégyennek, oltárokat, hogy füstölögtessetek a Báalnak.

Fa mira ami’ty ia’ o rova’oo o ‘ndrahare’ areoo, ry Iehodà; vaho mifandrae ami’ty ia’ o lalañe e Ierosalaimeo o kitrely natroa’ areo amy raha tivaio, o kitrely fisoroña’ areo amy Baaleo.

14 Te pedig ne imádkozzál a népért és ne emelj értük könyörgést és imát; mert nem hallom, midőn kiáltanak hozzám veszedelmük miatt.

Aa le ko mihalaly ho a’ ondaty retoa, naho ko añonjona’o soloho; fa tsy hitsanon-draho amy andro ikaikaiha’ iareo te malovilovy.

15 Mi dolga van kedvesemnek az én házamban? Elkövetvén a sokféle galádságot, hát a szent hús mozdítsa el rólad, hogy akkor gonoszságodban ujjonghass?

Ino ty anoe’ i kokoakoy an-kivohoko ao, kanao nanoa’e hakarapiloañe amy màroy? ie tsy sazo azo i henam-pisoroña’o miavakey? Amy te mampirebek’azo ty manao hatsivokarañe.

16 Zöldellő olajfának, formás gyümölcsével szépnek nevezett el téged az Örökkévaló, nagy tombolásnak zaja mellett tüzet gyújtott rá és letörnek az ágai.

Tinoño’ Iehovà ty hoe ty añara’o, Hatae olive mandrevake, fanjaka am-boa’e, soa vintañe. Am-pikorahan-kotakotake t’ie namiañe afo ama’e, vaho fonga pinozapozake o tsampa’eo.

17 És az Örökkévaló, a seregek ura, aki téged ültetett, veszedelmet mondott ki rólad Izrael házának és Jehúda házának gonoszsága miatt, amelyet elkövettek, hogy bosszantsanak, füstölögtetve a Báalnak.

Iehovà’ i Màroy, i nañetsa azoy ty namatse hekoheko ama’o, ty amy hatsivokara’ ty kiboho’ Israeley, naho ty kivoho’ Iehodày, ie fa nifetsak’ama’ iareo ami’ty fanigiha’ iareo ahy amy fisoroña’ iareo amy Baaley.

18 Az Örökkévaló tudatta velem és én tudom; akkor láttattad velem cselekedeteiket.

Tinolo’ Iehovà hilala ama’e iraho, vaho nirendreko; naboa’o amako ty sata’ iareo.

19 Én pedig olyan voltam mint a kezes bárány, mely vágásra vitetik, és nem tudtam, hogy ellenem terveket gondoltak ki: rontsuk meg a fát gyümölcsével együtt és vágjuk ki az élők országából, hogy neve ne említtessék többé.

Fe nihoe anak’añondry nitrotrotrotro iraho te nitantalieñe mb’eo ho lentañe; le tsy napotako t’ie nikilily ahy, ami’ty hoe: Antao hamira i hataey rekets’ o voa ama’eo; ie haitoan-tika an-tanen-kaveloñe, tsy ho tiahy ka ty añara’e.

20 Oh Örökkévaló, seregek ura, igazságos bíró, vesék és szívnek vizsgálója, hadd lássam bosszúdat rajtuk, mert neked tártam fel ügyemet.

O ry Iehovà’ i Màroy, ry mpizaka an-katò, ry mpitsoke ova naho troke, ehe te ho treako ty hañondroha’o am’ iareo; Ihe ro niborahako ty toreoko.

21 Azért így szól az Örökkévaló Anátót embereiről, akik életedre törnek, mondván: ne prófétálj az Örökkévaló nevében, hogy meg ne halj kezünk által,

Aa le hoe t’Iehovà ty am’ondaty nte- Anatote mipay ty fiai’o, manao ty hoe: Ko mitoky ami’ty tahina’ Iehovà tsy mone hivetrak’ am-pità’ay.

22 ezért így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Íme, én megbüntetem őket: az ifjak kard által fognak meghalni, fiaik és leányaik éhség által fognak meghalni.

le hoe t’Iehovà’ i Màroy: Toe ho liloveko: hampikoromahem-pibara’ o ajalahio, hampivetrahe’ ty kerè o ana-dahy naho anak’ampela’ iareoo;

23 És maradék nem lesz közülük; mert veszedelmet hozok Anátót embereire, büntetésük évét.

Toe tsy hapoke sehanga’e, fa hametsahako hankàñe amo nte-Anatoteo: ty taom-pitilihañe iareo.