Jeremiás 11

1 Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett az Örökkévalótól, mondván:

Det Ord, som kom til Jeremias fra HERREN:

2 Halljátok a szövetség szavait és beszéljetek Jehúda embereihez és Jeruzsálem lakóihoz.

Hør denne Pagts Ord og tal til Judas Mænd og Jerusalems Borgere

3 Szólj hozzájuk: Így szól az Örökkévaló, Izrael Istene; átkozott a férfi, aki nem hallgat a szövetség szavaira,

og sig: Saa siger HERREN, Israels Gud: Forbandet være den, der ikke hører denne Pagts Ord,

4 melyeket parancsoltam őseiteknek, amely napon kivezettem őket Egyiptom országából, a vaskohóból, mondván: hallgassatok szavamra és tegyétek meg azokat, mind aszerint, amit parancsolok nektek, hogy népül legyetek nekem, és én leszek nektek Istenül.

som jeg bød eders Fædre holde, dengang jeg førte dem ud af Ægypten, af Jernovnen, idet jeg sagde: »Hør min Røst og gør alt, hvad jeg paalægger eder, saa skal I være mit Folk, og jeg vil være eders Gud

5 Azért hogy fenntartsam az esküt, amelyet esküdtem őseiteknek, hogy adok nekik tejjel és mézzel folyó országot, mint az van e mai napon. Feleltem és mondtam: Ámen, Örökkévaló.

og holde den Ed, jeg tilsvor eders Fædre om at give dem et Land, der flyder med Mælk og Honning, som det nu er sket!« Og jeg svarede: »Amen, HERRE!«

6 És szólt hozzám az Örökkévaló: Hirdesd mind e szavakat Jehúda városaiban és Jeruzsálem utcáin, mondván: halljátok e szövetség szavait és tegyétek meg azokat.

Og HERREN sagde til mig: Udraab alle disse Ord i Judas Byer og paa Jerusalems Gader: Hør denne Pagts Ord og hold dem!

7 Mert intve intettem őseiteket, amely napon fölvezettem őket Egyiptom országából mind e mai napig, reggelenként intve, mondván: hallgassatok szavamra.

Thi jeg besvor eders Fædre, dengang jeg førte dem ud af Ægypten, ja til den Dag i Dag, aarle og silde: »Hør min Røst!«

8 De nem hallgattak és nem hajlították fülüket és jártak kiki gonosz szívük makacssága szerint és elhoztam rájuk mind e szövetség szavait, melyekről parancsoltam, hogy megtegyék, de nem tették meg.

Men de hørte ikke og bøjede ikke deres Øre, men fulgte alle deres onde Hjertes Stivsind. Derfor bragte jeg over dem alle denne Pagts Ord, som jeg havde paalagt dem at holde, men som de ikke holdt.

9 Szólt hozzám az Örökkévaló: Összeesküvés találtatik Jehúda emberei és Jeruzsálem lakói között;

Og HERREN sagde til mig: Der er fundet en Sammensværgelse blandt Judas Mænd og Jerusalems Borgere;

10 visszatértek őseik régi bűneihez, akik vonakodtak hallgatni szavaimra, és ők maguk más istenek után jártak, hogy szolgálják azokat; megszegték Izrael háza és Jehúda háza szövetségemet, melyet kötöttem őseikkel.

de er vendt tilbage til deres Forfædres Misgerninger, de, som vægrede sig ved at høre mine Ord og holdt sig til fremmede Guder og dyrkede dem; Israels Hus og Judas Hus har brudt den Pagt, jeg sluttede med deres Fædre.

11 Azért így szól az Örökkévaló: Íme hozok rájuk veszedelmet, amelyből nem bírnak kiszabadulni; kiáltani fognak hozzám, de nem hallgatok rájuk.

Derfor, saa siger HERREN: Se, jeg sender en Ulykke over dem, som de ikke kan slippe fra; og naar de da raaber til mig, vil jeg ikke høre dem.

12 Elmennek majd Jehúda városai és Jeruzsálem lakói és kiáltanak az istenekhez, melyeknek ők füstölögtetnek, de segíteni nem segítenek nekik veszedelmük idején.

Da skal Judas Byer og Jerusalems Borgere gaa hen og raabe til de Guder, de tænder Offerild for; men de kan ikke frelse dem i Nødens Stund.

13 Mert városaid száma szerint vannak a te isteneid, Jehúda, és Jeruzsálem utcáinak száma, szerint állítottatok oltárokat a szégyennek, oltárokat, hogy füstölögtessetek a Báalnak.

Thi mange som dine Byer er dine Guder, Juda, og mange som Gaderne i Jerusalem er Altrene, I har rejst for Skændselen, Altrene til at tænde Offerild for Ba'al.

14 Te pedig ne imádkozzál a népért és ne emelj értük könyörgést és imát; mert nem hallom, midőn kiáltanak hozzám veszedelmük miatt.

Men du maa ikke gaa i Forbøn for dette Folk eller frembære Klage og Bøn for det; thi jeg hører ikke, naar de raaber til mig i Nødens Stund.

15 Mi dolga van kedvesemnek az én házamban? Elkövetvén a sokféle galádságot, hát a szent hús mozdítsa el rólad, hogy akkor gonoszságodban ujjonghass?

Hvad vil min elskede i mit Hus, hun, som øved Svig? Kan Fedt og helligt Kød borttage din Ondskab, eller kan du reddes ved sligt?

16 Zöldellő olajfának, formás gyümölcsével szépnek nevezett el téged az Örökkévaló, nagy tombolásnak zaja mellett tüzet gyújtott rá és letörnek az ágai.

»Et grønt Oliventræ, skønt at skue«, saa kaldte HERREN dit Navn. Under voldsom Buldren og Bragen afsved Ilden dets Løv og brændte dets Grene.

17 És az Örökkévaló, a seregek ura, aki téged ültetett, veszedelmet mondott ki rólad Izrael házának és Jehúda házának gonoszsága miatt, amelyet elkövettek, hogy bosszantsanak, füstölögtetve a Báalnak.

Hærskarers HERRE, som plantede dig, truer dig med Ulykke til Straf for det onde, Israels Hus og Judas Hus gjorde for at krænke mig, idet de tændte Offerild for Ba'al.

18 Az Örökkévaló tudatta velem és én tudom; akkor láttattad velem cselekedeteiket.

HERREN lod mig det vide, derfor ved jeg det; da lod du mig se deres Gerninger.

19 Én pedig olyan voltam mint a kezes bárány, mely vágásra vitetik, és nem tudtam, hogy ellenem terveket gondoltak ki: rontsuk meg a fát gyümölcsével együtt és vágjuk ki az élők országából, hogy neve ne említtessék többé.

Og jeg var som et taalsomt Lam, der føres til Slagtning. Jeg vidste ej af, at de tænkte paa Rænker imod mig: »Lad os ødelægge Træet i Blomst, udrydde ham af de levendes Land, saa hans Navn ej ihukommes mer.«

20 Oh Örökkévaló, seregek ura, igazságos bíró, vesék és szívnek vizsgálója, hadd lássam bosszúdat rajtuk, mert neked tártam fel ügyemet.

Hærskarers HERRE, retfærdige Dommer, som prøver Nyrer og Hjerte, lad mig skue din Hævn paa dem, thi paa dig har jeg væltet min Sag.

21 Azért így szól az Örökkévaló Anátót embereiről, akik életedre törnek, mondván: ne prófétálj az Örökkévaló nevében, hogy meg ne halj kezünk által,

Derfor, saa siger HERREN om Mændene i Anatot, som staar mig efter Livet og siger: »Du maa ikke profetere i HERRENS Navn; ellers skal du dø for vor Haand« —

22 ezért így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Íme, én megbüntetem őket: az ifjak kard által fognak meghalni, fiaik és leányaik éhség által fognak meghalni.

derfor, saa siger Hærskarers HERRE: Se, jeg, vil hjemsøge dem; deres unge Mænd skal dø for Sværd, deres Sønner og Døtre af Hunger;

23 És maradék nem lesz közülük; mert veszedelmet hozok Anátót embereire, büntetésük évét.

der skal ikke levnes dem nogen Rest, thi jeg sender Ulykke over Mændene i Anatot, naar Aaret, de skal hjemsøges, kommer.