< Ézsaiás 62 >
1 Ción kedvéért nem hallgatok és Jeruzsálem kedvéért nem nyugszom, míg föl nem kel mint a fény az igazsága és segítsége mint az égő fáklya.
Keiman Zion kangailut jeh’a, keima thip beh’a ka’umlou hel ding, kalungin Jerusalen alungvil jing jeh’a kathip beh louhel ding ahi. Keiman chonphatna chu kho hungvah doh tobanga ahung vahlhah masangsea, amanu(Jerusalem) dinga hi tang louva katao jing ding ahi.
2 És nemzetek látják igazságodat és mind a királyok dicsőségedet; elneveznek téged új névvel, melyet az Örökkévaló szája határoz meg.
Chitin-namtinin nachonphatna mu’uvintin, vannoi vaipipo ho jong chu na loupina avet ngam lou dingu ahi. Chule nangma hi Pakai kamsung tah in minthah napeh ding ahi.
3 És lesz díszes koszorú az Örökkévaló kezében és királyi süveg Istened tenyerében.
Pakaiyin nangma khutnin natuh intin, mi jousen amutheina dinga -Pathen khutna loupina lallukhuh na khuhpeh ding ahi.
4 Nem mondanak téged többé elhagyottnak és országodat nem mondják többé pusztaságnak, hanem téged így neveznek: Kedvem benne, és országodat férjezettnek; mert kedve van az Örökkévalónak tebenned, országod pedig férjnél lesz.
‘Dalhah Khopi’ahilouleh ‘Gamdaigam’ tia nakikou kit talou hel ding ahi. Minthah naput ding chu: “Pathen Lunglhaina Tah” chule “Pathen Mounu” kiti ding ahitai, ajeh iham itileh Pakai chu nachunga along lhaijin, chule a mounu tia naseipeh ding ahi.
5 Mert amint az ifjú elvesz hajadont, elvesznek téged fiaid; és amint örvend a vőlegény a menyasszonynak, örvend neked Istened.
Vo Jerusalem, khangthah chun aji adeilhennu komma akipehlut tobanga chu- nachateu amaho mong mong nangma heng’a hung kipelut dingu ahi. Chutengleh, moulangin mounu chunga akipa thanop tobanga chu, Pakai chu nachunga hungkipah thanom ding ahi.
6 Falaidra, Jeruzsálem, rendeltem őröket, egésznap és egész éjjel soha nem hallgatnak; akik az Örökkévalót emlékeztetitek, ne legyen nyugtotok!
Vo Jerusalem, Keiman khongah ho chu nakulpi banghoa kapan satsah in ahi; amaho hi sunle jana taojom jing ding ahiuve.
7 És ne adjatok neki nyugtot, míg meg nem szilárdítja és nem teszi Jeruzsálemet dicsőséggé a földön.
Jerusalem chu leiset kithang atpi thei ahunghi kahsen, Pakaiyin anatoh abulhit molso kahsen, Pakai chu kicholdo sah hih hel’uvin.
8 Megesküdött az Örökkévaló a jobbjára és hatalmas karjára: Nem adom többé gabonádat eledelül ellenségeidnek és nem isszák külföldiek mustodat, amellyel fáradoztál;
Pakai chu Athahatna Jerusalem henga hung kihah sella: “Keiman nangho melmate khutna avella kapehdoh kit tah lou hel ding nahiuve, ati. Gamdang mi na gamga hou le na lengpi twi hou lamang dinga gal nabol khum dinguva hungkon kit talou hel ding ahiuve.
9 hanem begyűjtői fogják enni és dicsérik az Örökkévalót; és beszedői fogják inni szent udvaraimban.
Louva tohga na kimu dingu, nanghon hichu naneh’uva Pathen na vahchoi dingu ahi. Hou’In mai lama nangma hotah in naheh lhah’u lengpi-twi chu nadon dingu ahitai.
10 Vonuljatok, vonuljatok át a kapukon, törjétek a népnek útját, töltsétek föl, töltsétek föl a pályát, tisztítsátok meg a kőtől, emeljetek zászlót a népek felé!
Kelkot pam lama gapotdoh’uvin! Kamite ahungkile kitna dinguvin lamlhongpi gongtoh’uvin! Lamlen chu sunam’uvin, songpi ho loidoh un, chitin-namtin nin ahinvet dinguvin ponlap khai sangun.
11 Íme az Örökkévaló hallatta a föld végéig: Mondjátok Czión leányának, íme üdvöd jön, íme jutalma vele van és munkabére őelőtte.
Pakaiyin hiche thuhi gamtina asoldohtai: Israel nam mite seipeh’uvin, Veuvin, na Huhhingpu chu ahunge. Ven, tohman kichoi tothon Ama ahunge.
12 És nevezik őket szent népnek, az Örökkévaló megváltottjainak, téged pedig neveznek fölkeresettnek, el nem hagyott városnak.
Amaho chu, “Athenga Mite”le “Thisanna Pakaiyin Achohdohsa Mite”kiti ding ahiuve. Chule Jerusalem hi “Dei umtah Mun” le “Khopi Kinungsun kit talou ding” kiti ding ahitai.