Ézsaiás 48
1 Halljátok ezt, Jákob háza, ti az Izrael nevén nevezettek és akik Jehúda vizeiből származtak; akik esküsznek az Örökkévaló nevére és Izrael Istenét emlegetik – nem igazságban és nem jogosságban.
Hear ye this, O house of Jacob, who are called by the name of Israel, and have come forth out of the waters of Judah, who swear by the name of the LORD, and make mention of the God of Israel, [but] not in truth, nor in righteousness.
2 Mert a szent városról neveztettek és Izrael Istenére támaszkodtak; Örökkévaló, seregek ura az ő neve!
For they call themselves of the holy city, and stay themselves upon the God of Israel; The LORD of hosts [is] his name.
3 Az előbbieket régente hirdettem, számból kijöttek és hallattam; hirtelen megcselekedtem és bekövetkeztek.
I have declared the former things from the beginning; and they went forth from my mouth, and I showed them; I did [them] suddenly, and they came to pass.
4 Mivel tudtam, hogy kemény vagy és vas-ín a nyakad, homlokod pedig érc.
Because I knew that thou [art] obstinate, and thy neck [is] an iron sinew, and thy brow brass;
5 Hirdettem tehát neked régente, mielőtt bekövetkeznék, hallattam veled; nehogy azt mondd: bálványom cselekedte azokat, faragott képem és öntött képem rendelte el.
I have even from the beginning declared [it] to thee; before it came to pass I showed [it] thee: lest thou shouldst say, My idol hath done them, and my graven image, and my molten image, hath commanded them.
6 Hallottad, nézd mindannyit, és ti, nemde hirdetni fogjátok; hallattam veled új dolgokat mostantól fogva, rejtetteket s amiket nem tudsz.
Thou hast heard, see all this; and will not ye declare [it]? I have showed ye new things from this time, even hidden things, and thou didst not know them.
7 Most létesültek és nem régente és e nap előtt nem hallottad, ne hogy azt mondd: hiszen tudtam.
They are created now, and not from the beginning; even before the day when thou heardst them not; lest thou shouldst say, Behold, I knew them.
8 Se nem hallottál, se nem tudtál róla, sem régente nem volt nyitva a füled, mert tudtam, hogy hűtlenül hűtlen vagy és anyaméhtől fogva elpártolónak neveztek téged.
Yes, thou heardst not; yes, thou knewest not; yes, from that time [that] thy ear was not opened: for I knew that thou wouldst deal very treacherously, and wast called a transgressor from the womb.
9 Nevem kedvéért türtőztetem haragomat és dicsőségemért megfékezem miattad, hogy ki ne irtsalak.
For my name's sake will I defer my anger, and for my praise will I refrain for thee, that I cut thee not off.
10 Íme megolvasztottalak, de nem ezüstképen, megvizsgáltalak a nyomorúság kohójában.
Behold, I have refined thee, but not with silver; I have chosen thee in the furnace of affliction.
11 A magam kedvéért, a magam kedvéért teszem, mert hogyan szentségteleníttetnék meg, és dicsőségemet másnak nem adom.
For my own sake, [even] for my own sake, will I do [it]: for how should [my name] be profaned? and I will not give my glory to another.
12 Hallgass rám, Jákob és Izrael én hivatottam: én vagyok az, én az első, én az utolsó is.
Hearken to me, O Jacob and Israel, my called; I [am] he; I [am] the first, I also [am] the last.
13 Ugyancsak kezem alapította a földet és jobbom mérte ki az eget, megszólítom őket, előállnak egyetemben.
My hand also hath laid the foundation of the earth, and my right hand hath spanned the heavens: [when] I call to them, they stand up together.
14 Gyülekezzetek mindnyájan és halljátok! Ki hirdette közülük ezeket: akit az Örökkévaló szeret, végezni fogja akaratát Bábelen és hatalmát Kaszdímon.
All ye, assemble yourselves and hear; who among them hath declared these [things]? The LORD hath loved him: he will do his pleasure on Babylon, and his arm [shall be on] the Chaldeans.
15 Én, én beszéltem, el is hívtam, elhoztam őt és szerencsés lesz az útján.
I, [even] I, have spoken, yes, I have called him: I have brought him, and he shall make his way prosperous.
16 Közeledjetek hozzám, halljátok ezt: kezdettől fogva nem titokban beszéltem; amióta van, ott vagyok én! – És most az Úr, az Örökkévaló küldött engem meg szellemét.
Come ye near to me, hear ye this; I have not spoken in secret from the beginning; from the time that it was, there [am] I: and now the LORD God, and his Spirit, hath sent me.
17 Így szól az Örökkévaló, megváltód, Izrael szentje: Én, az Örökkévaló, a te Istened, tanítlak téged hasznodra, vezetlek az úton, amelyen járj.
Thus saith the LORD, thy Redeemer, the Holy One of Israel; I [am] the LORD thy God, who teacheth thee to profit, who leadeth thee by the way [that] thou shouldst go.
18 Vajha figyeltél volna parancsolataimra, olyan volna mint a folyam jóléted és igazságod mint a tenger hullámai;
O that thou hadst hearkened to my commandments! then had thy peace been as a river, and thy righteousness as the waves of the sea:
19 olyan volna mint a föveny magzatod és tested sarjadékai mint annak szemecskéi, nem irtatik ki és nem pusztíttatik ki neve én előlem.
Thy seed also had been as the sand, and the offspring of thy bowels like its gravel; his name should not have been cut off nor destroyed from before me.
20 Menjetek ki Bábelből, szökjetek Kaszdímból, ujjongás hangjával hirdessétek, hallassátok ezt, vigyétek ki a föld végéig; mondjátok: Megváltotta az Örökkévaló az ő szolgáját, Jákobot;
Go ye forth from Babylon, flee ye from the Chaldeans, with a voice of singing declare ye, tell this, utter it [even] to the end of the earth; say ye, The LORD hath redeemed his servant Jacob.
21 és nem szomjaztak mikor pusztaságokban vezette őket, vizeket a sziklából ömlesztett nekik: hasított sziklát és folytak vizek.
And they thirsted not, [when] he led them through the deserts: he caused the waters to flow out of the rock for them: he cleaved the rock also, and the waters gushed out.
22 Nincs béke, úgymond az Örökkévaló, a gonoszok számára!
[There is] no peace, saith the LORD, to the wicked.
