Ézsaiás 44
1 Most pedig halljad, szolgám Jákob, és Izrael, akit választottam.
Hijongle tuhin kalhachapa Jacob, kalhendohpa Israel kasei ngaijin.
2 Így szól az Örökkévaló, aki teremtett és anyaméhtől fogva téged alkotott, ki téged megsegít: ne félj szolgám Jákob és Jesúrún, akit választottam.
Pakai nasempa le napanpi chun aseije: Kicha hih in, Vo Jacob, kasohpa. Kalungset vo Israel, kalhendoh penpa.
3 Mert vizet öntök szomjas földre és folyóvizeket a szárazra, szellememet öntöm magzatodra és áldásomat sarjadékaidra.
Ajeh chu keiman nadangchah dangnou sahna dingin twi kahinsun lhah ding chule naloulai ju aleiset goho chu boltheina dinga twi kahin nensah ding ahi. Chule keiman ka lhagao nason-nachilhah ho’u chunga ka Lhagao kabuhlhah ding ahi.
4 És növekedjenek fűnek közepette, mint a fűzfák víz patakjai mellett.
Amaho hi twi kichapnou ham hing tobang ding, vadung pama huisum thing phung tobang diu ahi.
5 Ez mondja: az Örökkévalóé vagyok az Jákob nevén nevezi magát; amaz kezével írja: az Örökkévalóé és Izrael nevével jelzi magát.
Abangho chun kiletsah tah’a, “Keima Pakaiya kahi,”atidingu ahi. Adangho chun, “Keima Jacob chilhah kahi,”atidiu ahi. Mi abang khatloi chun Pakai min chu akhut chunguva ajih dingu chule Israel min chu ama hoa akisan dingu ahitai.
6 Így szól az Örökkévaló, Izrael királya, és megváltója, az Örökkévaló a seregek ura: Én vagyok az első és én az utolsó és rajtam kívül nincs Isten.
Hiche hi Pakaiyin aseichu- Israelte Lengpa le Huhhingpu chu, Vanna Pakai galmi ahiuve, ati dingu:
7 És ki hirdet úgy mint én mondja meg hát és terjessze elém – amióta elhelyeztem az őskor népét? A jövendőket és amik be fognak következni, hadd mondják meg!
Keitobang koi umham? Ama chun malama kal hin song hen chule athuneina photchenna hinpe hen. Keiman phat masa laiya kana phudetna chule akhonung ding kana phudohsa peh tobang'in ama jong chun boldoh hen.
8 Ne rettegjetek és ne féljetek! Nemde régtől fogva hallattam veled és megmondtam, hisz ti vagytok a tanúim; van-e Isten rajtam kívül, nincs szikla, nem ismerek.
Tijat bol hih un, kicha hihbeh un. Keima masang peh’a nangho dinga Pathen dang koi umem? Kalung gon kaphondohsa hita lou ham? Nangho hi Keima het tohsah’a panga nahiuvin- Pathen adang um mong em? Songpi dang aumpoi- khat jeng jong aumpoi.
9 A bálványkép alkotói mindnyájan semmisek és gyönyörűségeik nem használnak, hisz tanúik maguk se nem látnak se nem tudnak, azért hogy megszégyenüljenek.
Milim semtu sema pangho itobang tah’a ngol hiu vem? Asahlut tah hou hi aphatchomna bei ahi. Milim semthu houhon hiche hi ahepouvin, hijeh’a hi abonchauva kisum souva ahi.
10 Ki alkotott istent és öntött bálványképet, hogy ne használjon?
Koiham angol’a ahilouleh pathen akisem thu thei ding ham? Milim kisemthu khatnin themcha’a jong akithopi theilou hija ahi.
11 Lám mind a hívei megszégyenülnek, és a művészek maguk jobban más embereknél; összegyűlnek valamennyien, állnak, rettegnek, megszégyenülnek egyetemben.
Milim semthu hou ho, adeh’a asema pang ho hi jachat umtah ahiuvin- mihem mai mai bep ahiuvin-pathen kasem thei diu ahi tin akithang at’uvin ahi. Amaho pang khom theinau vinte, hinla amaho hi tijatna le jachatna mun’a hung ding diu ahiuve.
12 A vasműves baltát készít, munkálkodik a szénnel és pörölyökkel alakítja; megmunkálja, erős karjával, éhezett is s nem volt ereje, nem ivott vizet és elbágyadt.
Chuphatnin, thih khengpa chu ameisa akonin manchah hemtah sem dingin adingdoh in, athaneina pumpi panin thih chu akhengin chule adei bangin asemin ahi. Anatoh jallin ama agil kellin chule alhachomin, chule hichun adangchah sah in chule alhadah jengtai.
13 A faműves zsinórt feszített ki, megrajzolja krétával, megdolgozza gyalukkal és a körzővel rajzolja, kidolgozta férfi képmására, ember ékességére, hogy házat lakjék.
Chuphatnin, thingthem bolpa chun thing bong ho chu ate tohna alan, chule agol kaina’a chun gol akaijin, atetoh in chule agongso chu aumdoh sahtai. Aman chah hemtah chu apanin chule atoltoh in, hiti chun mihem limin ahin semdoh in, mihem’hoina limpun asem’in, chuin a pathen houna in na neo sunga chun akoitai.
14 Vágott magának cédrusokat, vett cserfát és tölgyet, válogatott magának az erdő fái közül, fenyőt ültetett és az eső növeszti.
Ama’n Cedar thingho chu aphuh ‘in, kheng thing le khongnang thing phung chu alhengdoh in, chah thing chu gam mang lah’a aphutnin chule go hung ju lha chun achap nou jin ahi.
15 Lesz majd embernek tüzelésre, vett belőlük és megmelegedett, be is fűt, hogy kenyeret süssön; istent is készített és leborult, feldolgozta bálványképpé és meghajtotta magát előtte.
Chujouvin aman thing go phabep chu meiya atih’in, hiche chu aman aki’oijin chule aching lhah jong akisem’in ahi. Chutah in amoh chengse chu pathen’na houthei dingin akisemin, hiche alim semthu masanga chun akuntai.
16 Felét tűzben égette el, fele mellett húst eszik, sültet süt és jóllakik, mag is melegszik és azt mondja: melegedtem, tüzet éreztem.
Ama’n thing phabep chu atih kouvin, sa chu akigon, chule oi jong aki’oijin, hiche meisa hi anom’e, tin aseitai.
17 A maradékát pedig istenné dolgozta föl, bálványképévé; meghajtja magát előtte és leborul, imádkozik hozzá és mondja: ments meg, mert istenem vagy!
Chujouvin aman thing amoh chengse chu ala’n, semthu pathen’lim akisuitai. Chuche masanga chun adilsun, ahouvin chule ahenga chun ataove: “Nei huhdoh in, nangma ka-pathen nahi” tin aseije.
18 Nem tudnak és nem értenek, mert be vannak tapadva, úgy hogy nem látnak, szemeik s úgy hogy nem értenek, szíveik.
Hibang lom’a ngol chonna le hetna neilou hi! Amitnu asin jeh un, amuthei tapouve. Alungu akihonlou jeh in, agelthei tapouve.
19 És nem veszi szívére, nincs tudás és nincs értelem, hogy mondaná: felét tűzben égettem el, sütöttem is parazsán kenyeret, húst sütök és eszem, a többit pedig utálattá dolgozzam föl, fatuskó előtt hajtsam meg magamat?
Alim semthu sema panga jong chun, “hiche hi thinggo kisem thua ahibouve!” Mei luma tidingin akeh khat kahaltai, chule kachang lhah kanna ding le sagomina dingin kamangtai. Iti danna amoh chengse chu pathen kisohthei ding hija? Keiman thing amoh um chu Pathen houva kahou ding hija ham? tia lunga dattohna jong aneipoi!
20 Hamu után jár, elámított szív vezette félre; tehát nem menti meg lelkét és nem mondja: hiszen hazugság van jobbomban!
Mi vaicha chu ahilou hel atahsan sah un, mi ngol vutvaija kivah ahi. Apanpi theilou hel ding khat chu atahsan ahitai. Hinla, “Hiche lim kisem thu kakhutna katuh hi jou thubuh hilou ham?”tia amachang kidohna aneithei dehpon ahi.
21 Emlékezzél meg ezekről Jákob és Izrael, mert szolgám vagy; szolgámul alkottalak téged magamnak, Izrael, nem fogsz tőlem elfelejtetni.
Vo Jacob, lung gillin ngaiton, ajeh chu nangma kalhacha nahi, vo Israel. Keima Pakai, nasempa kahin, chule Keiman kasuhmil louhel ding nahi.
22 Eltörlöm mint a felhőt bűntetteidet s mint a felleget vétkeidet; térj vissza hozzám, mert megváltottalak.
Keiman mei bang kitol to banga nachonsetna ho katol mangtai. Keiman nasuhkhel ho chu jingkah daitui tobang'in kanoimang gam ahitai. Oh kahenga hungkile kitnin, ajeh chu nangma chamlhatsah dinga keiman aman kapehchai ahitai.
23 Ujjongjatok egek, mert az Örökkévaló cselekedte, riadjatok mélységei a földnek, fakadjatok ujjongásra hegyek, erdő és minden fa benne; mert megváltotta az Örökkévaló Jákobot és Izrael által megdicsőül.
Vo Vanho, vahchoina la sauvin, ajeh chu Pakaiyin thil kidangtah aboltai. Kipah thanomin samuvin, leiset noi lama hon jong! Vo lhangsangho le gammang ho chule thingphung tinin, La hinsa doh uvin! Ajeh chu Pakaiyin Jacob ahuhdoh in chule Israel lah’a choi’atnin aumtai.
24 Így szól az Örökkévaló, megváltód és anyaméhtől fogva alkotód: én vagyok az Örökkévaló, ki mindent teremtett, ki egyedül kifeszítem az egeket, kiterítettem a földet egymagam;
Hiche hi Pakai na Huhhingpa le na Sempa chun, “Keima hi Pakai thil jouse sempa chu kahi. Keiman van hohi kapha jal ahi. Leiset kasempetna kakoma koi umem? Tia asei ahi.
25 ki meghiúsítja a hazugok jeleit és a bűvészeket elbolondítja, meghátráltatja a bölcseket és tudásukat elbutítja;
Keiman themgao lhem ho chu mijou ahiuve tia kasosal’a chule thil hung lhung dia gaova thusei ho mingol ho kati ahi. Keiman miching ho chu thumopna phalou kapeh’a, hitia chu amaho chu angolnau kaphot chet ahitai.
26 ki fönntartja szolgájának szavát és követeinek tanácsát teljesíti ki azt mondja Jeruzsálemről: lakottá lesz, és Jehúda városairól: fel fognak épülni, romjait pedig föltámasztom;
Hinla ka themgao ho thuphon chu kasuh bulhit peh in ahi! Amaho chu Kaman chah’a Jerusalem jah’a, “Miho ho chu hiche muna hi chengkit ding ahiuvin chule Judah khopi hoa, “Nangho kisadoh kit ding nahiuvin, nanei amangho kahin kiledohsah kit ding nahiuve,” tia kaseipeh ahi.
27 ki azt mondja a mélységnek: száradj ki és folyóidat elszikkasztom;
Keiman vadung ho jah’a, “Kang tauvin,” kati teng, kang jeng diu ahitai.
28 ki azt mondja Kóresről: pásztorom, és minden akaratomat teljesíti, hogy mondja Jeruzsálemről: fel fog épülni és a templomról: meg fog alapíttatni.
Cyrus jah’a chu, “Ama ka Kelngoichingpa ahi, tia kasei teng, kasei tobanga aman aboltei ding hija ahi. Aman thu apeh’a, “Jerusalem sapha kitnun, atiding: ‘Hou’In sempha kit’uvin,’tia aseiding ahije.
