Ézsaiás 38
1 Ama napokban halálosan megbetegedett Chizkijáhú; bement hozzá Jesájáhú, Ámósz fia, a próféta és szólt hozzá: Így szól az Örökkévaló: rendelkezzél házad felől, mert meg fogsz halni és nem gyógyulsz fel.
Ved den tid blev Esekias dødssyk; da kom profeten Esaias, Amos' sønn, inn til ham og sa til ham: Så sier Herren: Beskikk ditt hus! For du skal dø og ikke leve lenger.
2 Ekkor a fal felé fordította Chizkijáhú arcát és imádkozott az Örökkévalóhoz.
Da vendte Esekias sitt ansikt mot veggen og bad til Herren
3 Mondta: Oh Örökkévaló, emlékezzél csak meg; arról, hogy jártam előtted igazsággal és őszinte szívvel és ami jó a szemeidben, azt cselekedtem! És sírt Chizkijáhú nagy sírással.
og sa: Akk, Herre! kom dog i hu at jeg har vandret for ditt åsyn i trofasthet og med helt hjerte og gjort hvad godt er i dine øine! Og Esekias gråt høit.
4 És lett az Örökkévaló igéje Jesájáhúhoz; mondván:
Da kom Herrens ord til Esaias, og det lød så:
5 Menj és szólj Chizkijáhúhoz: így szól az Örökkévaló, Dávid ősödnek Istene: hallottam az imádságodat, láttam könyüdet; íme hozzáadok napjaidhoz tizenöt évet.
Gå og si til Esekias: Så sier Herren, din far Davids Gud: Jeg har hørt din bønn, jeg har sett dine tårer; se, jeg legger femten år til din alder.
6 És Assúr királyának markából megmentelek téged, meg a várost és megvédem a várost.
Og jeg vil redde dig og denne by av assyrerkongens hånd, og jeg vil verne denne by.
7 És ez neked a jel az Örökkévaló részéről, hogy megteszi az Örökkévaló ezt az igét, melyet kimondott:
Og dette skal du ha til tegn fra Herren på at Herren vil holde det han nu har lovt:
8 Íme visszamenesztem a fokok árnyékát, mely lement volt Ácház napóráján a nap által tíz fokkal. És visszament a nap tíz fokkal, a fokokkal, amelyekkel lement volt a napóra.
Se, jeg lar solskivens skygge, som er gått ned med solen på Akas' solskive, gå ti streker tilbake. Og solen gikk tilbake ti av de streker den var gått ned.
9 Chizkijáhú, Jehúda királyának irata, mikor beteg volt és felgyógyult betegségéből.
En sang, skrevet av Judas konge Esekias da han hadde vært syk, men hadde kommet sig av sin sykdom:
10 Én mondtam, napjaim nyugodtságában kell mennem az alvilág kapuiba, megfosztattam hátralevő éveimtől. (Sheol h7585)
Jeg sa: I mine rolige dager må jeg gå bort gjennem dødsrikets porter; jeg må bøte med resten av mine år. (Sheol h7585)
11 Azt mondtam, nem fogom látni Jáht, Jáht az élők országában, meg nem látok többé embert a világ lakóinál.
Jeg sa: Jeg skal ikke se Herren, Herren i de levendes land jeg skal ikke skue mennesker mere blandt dem som bor i det stille.
12 Lakásom lebontatott és elköltözött tőlem, mint a pásztorsátor; összegomolyítottam mint a takács életemet, a fonalról leszakít engem: nappaltól estig végzel velem!
Min bolig blir rykket op og ført bort fra mig som en hyrdes telt; jeg har rullet mitt liv sammen lik en vever, fra trådendene skjærer han mig av; fra dag til natt gjør du det av med mig.
13 Tűrtettem magam reggelig, mint az oroszlán úgy töri össze minden csontjaimat; nappaltól estig végzel velem.
Jeg fikk min sjel til å være stille inntil morgenen; som en løve knuser han alle mine ben; fra dag til natt gjør du det av med mig.
14 Mint fecske és daru, úgy sipogok, búgok mint a galamb, sóvárogtak szemeim a magasba Uram, szorongatva vagyok, légy kezesem!
Som en svale, som en trane, således klynket jeg, jeg kurret som en due; matte så mine øine mot det høie: Herre! Jeg er redd, gå i borgen for mig!
15 Mit beszéljek? Hisz szólt nekem és ő megtette, lépdelni fogok mind az éveimben lelkem keserűségében.
Hvad skal jeg si? Han har både sagt mig det, og han har gjort det; stille vil jeg vandre alle mine år efter min sjels bitre smerte.
16 Uram, ezáltal élünk, és egészen benne van lelkem élete; így erősíts és gyógyíts föl engem.
Herre! Ved dem lever mennesket, og ved dem blir alt min ånds liv opholdt; så gjør mig frisk og la mig leve!
17 Íme üdvömre van a keserűség, a keserűség; te pedig szeretve mentetted meg lelkemet az enyészet verméből, mert hátad mögé vetetted mind a vétkeimet.
Se, til fred blev mig det bitre, ja det bitre, og kjærlig drog du min sjel op av tilintetgjørelsens grav; for du kastet alle mine synder bak din rygg.
18 Mert nem az alvilág magasztal téged, a halál nem dicsér téged, nem reménykednek a gödörbe szállók hűségedben. (Sheol h7585)
For ikke priser dødsriket dig, ikke lover døden dig; ikke venter de som farer ned i graven, på din trofasthet. (Sheol h7585)
19 Az élő, az élő, az magasztal téged, miként én ma; atya a gyermekekkel tudatja hűségedet.
De levende, de levende, de priser dig, som jeg idag; en far lærer sine barn om din trofasthet.
20 Örökkévaló, segíts meg engem és dalainkat daloljuk majd életünk mindennapjaiban, az Örökkévaló házánál.
Herren er rede til å frelse mig, og på mine strengeleker vil vi spille alle vårt livs dager i Herrens hus.
21 És mondta Jesájáhú, hogy vegyenek egy darab fügelepénvt és kenjék a fekélyre, hogy meggyógyuljon.
Esaias sa at de skulde hente en fikenkake og legge den som plaster på bylden, så han kunde bli frisk igjen.
22 És mondta Chizkijáhú: mi a jele, hogy fel fogok menni az Örökkévaló házába?
Esekias sa: Hvad skal jeg ha til tegn på at jeg skal gå op til Herrens hus?
