Ézsaiás 32
1 Íme igazság szerint fog király uralkodni és kormányzók fognak jog szerint kormányozni.
Se, med rettferdighet skal kongen regjere, og fyrstene skal styre efter rett,
2 És mindegyik lesz mint menedék szél elől, mint rejtek zápor ellen, mint vízpatakok a sivatagban, mint nehéz kőszálnak árnyéka bágyadt földön.
og enhver av dem skal være som et skjul for været og et ly mot regnskyll, som bekker i ørkenen, som skyggen av et veldig fjell i et tørstende land.
3 Nem vakulnak meg a látók szemei és a hallók fülei figyelni fognak.
Da skal de seendes øine ikke være blinde, og de hørendes ører skal være lydhøre,
4 Az elhamarkodók szíve értelmes lesz megismerésre és a dadogók nyelve siet tisztán beszélni.
de lettsindiges hjerte skal formå å skjønne, og de stammendes tunge skal ha lett for å tale klart.
5 Nem neveztetik többé az aljas nemesnek és a fösvény nem mondatik előkelőnek.
Dåren skal ikke mere kalles edel, og den svikefulle skal ikke kalles høimodig.
6 Mert az aljas aljasságot beszél és szíve jogtalanságot cselekszik, istentelenséget cselekedve és tévedést beszélve az Örökkévaló ellen, üresen hagyva az éhezőnek lelkét és a szomjazónak italát elvonva.
For dåren taler dårskap, og hans hjerte finner på ondt for å utføre vanhellig dåd og for å tale forvendte ting om Herren, for å la den hungrige sulte og la den tørste mangle drikke.
7 És a fösvénynek fegyverei gonoszak; ő fondorlatokat eszelt ki, hogy megrontsa a szegényeket hazug beszédekkel és mikor a szűkölködő jogosságot beszél.
Og den svikefulles våben er onde; han legger listige råd for å føre de saktmodige i ulykke ved falske ord, selv når den fattige taler det som rett er.
8 De a nemes dolgokat eszelt ki, és ő nemes dolgoknál megmarad.
Men den edle har edle tanker, og han blir fast ved det som er edelt.
9 Gondtalan asszonyok, fel, halljátok szavamat, bizakodó leányok, figyeljetek beszédemre.
I sorgløse kvinner, stå op, hør min røst! I trygge døtre, vend eders ører til min tale!
10 Esztendőn fölül napok múlva remegni fogtok ti bizakodók, mert elveszett a szüret, gyümölcsszedés nem lesz.
Om år og dag skal I beve, I trygge! For det er slutt med all vinhøst, frukthøsten kommer ikke.
11 Reszkessetek ti gondtalanok, remegjetek ti bizakodók, vetkőzzetek, meztelenedjetek, gyászt öltsetek az ágyékra!
Forferdes, I sorgløse! Bev, I trygge! Klæ eder nakne og bind sekk om eders lender!
12 Mellet verdesnek a gyönyörűséges mező miatt, a termékeny szőlő miatt.
De slår sig for brystet og klager over de fagre marker, over det fruktbare vintre.
13 Népem földjén tövis és tüske nő ki, bizony mind a vígságos házain az ujjongó városnak.
På mitt folks jord skyter torner og tistler op, ja over alle gledens hus i den jublende by.
14 Mert a kastély pusztán maradt, a zajos város elhagyatott, bástya és őrtorony barlangokká váltak örökre, vadszamarak vígságául, nyájak legelőjéül.
For palasset er forlatt, svermen i byen er borte; haug og vakttårn er blitt til huler for evige tider, til fryd for villesler, til beite for buskap -
15 Mígnem kiömlik ránk a szellem a magasból és a puszta termőfölddé lesz és a termőföld erdőnek tekintetik.
inntil Ånden blir utøst over oss fra det høie, og ørkenen blir til fruktbar mark, og fruktbar mark aktes som skog.
16 És lakozik a pusztában jogosság és igazság a termőföldön lakik.
Og rett skal bo i ørkenen, og rettferdighet skal ha sitt hjem på den fruktbare mark.
17 És lesz az igazságnak műve béke és az igazság munkája békesség és biztonság mindörökre.
Og rettferdighetens verk skal være fred, og rettferdighetens frukt skal være ro og trygghet til evig tid.
18 És lakni fog népem a béke hajlékában és biztos lakásokban és gondtalan nyugalomban.
Og mitt folk skal bo i fredens bolig og i trygghetens telter og på sorgfrie hvilesteder.
19 És jégeső lesz, mikor ledől az erdő és alacsonyra alacsonyul a város.
Men det skal hagle når skogen styrter ned, og dypt skal byen trykkes ned.
20 Boldogok ti; akik magot szórtok minden víz mellett, kik szabadon bocsátjátok az ökör és szamár lábát.
Lykkelige er I som sår ved alle vann, som slipper oksen og asenet på frifot!
