Ézsaiás 32
1 Íme igazság szerint fog király uralkodni és kormányzók fognak jog szerint kormányozni.
Lo, for righteousness doth a king reign, As to princes, for judgment they rule.
2 És mindegyik lesz mint menedék szél elől, mint rejtek zápor ellen, mint vízpatakok a sivatagban, mint nehéz kőszálnak árnyéka bágyadt földön.
And each hath been as a hiding-place [from] wind, And as a secret hiding-place [from] inundation, As rivulets of waters in a dry place, As a shadow of a heavy rock in a weary land.
3 Nem vakulnak meg a látók szemei és a hallók fülei figyelni fognak.
And not dazzled are the eyes of beholders, And the ears of hearers do attend.
4 Az elhamarkodók szíve értelmes lesz megismerésre és a dadogók nyelve siet tisztán beszélni.
And the heart of those hastened Understandeth to know, And the tongue of stammerers hasteth to speak clearly.
5 Nem neveztetik többé az aljas nemesnek és a fösvény nem mondatik előkelőnek.
A fool is no more called 'noble,' And to a miser it is not said, 'rich;'
6 Mert az aljas aljasságot beszél és szíve jogtalanságot cselekszik, istentelenséget cselekedve és tévedést beszélve az Örökkévaló ellen, üresen hagyva az éhezőnek lelkét és a szomjazónak italát elvonva.
For a fool speaketh folly, And his heart doth iniquity, to do profanity, And to speak concerning Jehovah error, To empty the soul of the hungry, Yea, drink of the thirsty he causeth to lack.
7 És a fösvénynek fegyverei gonoszak; ő fondorlatokat eszelt ki, hogy megrontsa a szegényeket hazug beszédekkel és mikor a szűkölködő jogosságot beszél.
And the miser — his instruments [are] evil, He hath counselled wicked devices, To corrupt the poor with lying sayings, Even when the needy speaketh justly.
8 De a nemes dolgokat eszelt ki, és ő nemes dolgoknál megmarad.
And the noble counselled noble things, And he for noble things riseth up.
9 Gondtalan asszonyok, fel, halljátok szavamat, bizakodó leányok, figyeljetek beszédemre.
Women, easy ones, rise, hear my voice, Daughters, confident ones, give ear [to] my saying,
10 Esztendőn fölül napok múlva remegni fogtok ti bizakodók, mert elveszett a szüret, gyümölcsszedés nem lesz.
Days and a year ye are troubled, O confident ones, For consumed hath been harvest, The gathering cometh not.
11 Reszkessetek ti gondtalanok, remegjetek ti bizakodók, vetkőzzetek, meztelenedjetek, gyászt öltsetek az ágyékra!
Tremble ye women, ye easy ones, Be troubled, ye confident ones, Strip and make bare, with a girdle on the loins,
12 Mellet verdesnek a gyönyörűséges mező miatt, a termékeny szőlő miatt.
For breasts they are lamenting, For fields of desire, for the fruitful vine.
13 Népem földjén tövis és tüske nő ki, bizony mind a vígságos házain az ujjongó városnak.
Over the ground of my people thorn — brier goeth up, Surely over all houses of joy of the exulting city,
14 Mert a kastély pusztán maradt, a zajos város elhagyatott, bástya és őrtorony barlangokká váltak örökre, vadszamarak vígságául, nyájak legelőjéül.
Surely the palace hath been left, The multitude of the city forsaken, Fort and watch-tower hath been for dens unto the age, A joy of wild asses — a pasture of herds;
15 Mígnem kiömlik ránk a szellem a magasból és a puszta termőfölddé lesz és a termőföld erdőnek tekintetik.
Till emptied out on us is the Spirit from on high, And a wilderness hath become a fruitful field, And the fruitful field for a forest is reckoned.
16 És lakozik a pusztában jogosság és igazság a termőföldön lakik.
And dwelt in the wilderness hath judgment, And righteousness in the fruitful field remaineth.
17 És lesz az igazságnak műve béke és az igazság munkája békesség és biztonság mindörökre.
And a work of the righteousness hath been peace, And a service of the righteousness — Keeping quiet and confidence unto the age.
18 És lakni fog népem a béke hajlékában és biztos lakásokban és gondtalan nyugalomban.
And dwelt hath My people in a peaceful habitation, And in stedfast tabernacles, And in quiet resting-places.
19 És jégeső lesz, mikor ledől az erdő és alacsonyra alacsonyul a város.
And it hath hailed in the going down of the forest, And in the valley is the city low.
20 Boldogok ti; akik magot szórtok minden víz mellett, kik szabadon bocsátjátok az ökör és szamár lábát.
Happy [are] ye sowing by all waters, Sending forth the foot of the ox and the ass!
