Ézsaiás 32
1 Íme igazság szerint fog király uralkodni és kormányzók fognak jog szerint kormányozni.
Behold, a king reigns for righteousness, As for princes, they rule for judgment.
2 És mindegyik lesz mint menedék szél elől, mint rejtek zápor ellen, mint vízpatakok a sivatagban, mint nehéz kőszálnak árnyéka bágyadt földön.
And each has been as a hiding place [from] wind, And as a secret hiding place [from] inundation, As streams of waters in a dry place, As a shadow of a heavy rock in a weary land.
3 Nem vakulnak meg a látók szemei és a hallók fülei figyelni fognak.
And the eyes of beholders are not dazzled, And the ears of hearers attend.
4 Az elhamarkodók szíve értelmes lesz megismerésre és a dadogók nyelve siet tisztán beszélni.
And the heart of those hurried understands to know, And the tongue of stammerers hurries to speak clearly.
5 Nem neveztetik többé az aljas nemesnek és a fösvény nem mondatik előkelőnek.
A fool is no more called “noble,” And to a miser it is not said, “rich”;
6 Mert az aljas aljasságot beszél és szíve jogtalanságot cselekszik, istentelenséget cselekedve és tévedést beszélve az Örökkévaló ellen, üresen hagyva az éhezőnek lelkét és a szomjazónak italát elvonva.
For a fool speaks folly, And his heart does iniquity, to do profanity, And to speak error concerning YHWH, To empty the soul of the hungry, Indeed, he causes the thirsty to lack [their] drink.
7 És a fösvénynek fegyverei gonoszak; ő fondorlatokat eszelt ki, hogy megrontsa a szegényeket hazug beszédekkel és mikor a szűkölködő jogosságot beszél.
And the miser—his instruments [are] evil, He has counseled wicked schemes, To corrupt the poor with lying sayings, Even when the needy speaks justly.
8 De a nemes dolgokat eszelt ki, és ő nemes dolgoknál megmarad.
And the noble counseled noble things, And he rises up for noble things.
9 Gondtalan asszonyok, fel, halljátok szavamat, bizakodó leányok, figyeljetek beszédemre.
Women, easy ones, rise, hear my voice, Daughters, confident ones, give ear [to] my saying,
10 Esztendőn fölül napok múlva remegni fogtok ti bizakodók, mert elveszett a szüret, gyümölcsszedés nem lesz.
In days and a year You are troubled, O confident ones, For harvest has been consumed, The gathering does not come.
11 Reszkessetek ti gondtalanok, remegjetek ti bizakodók, vetkőzzetek, meztelenedjetek, gyászt öltsetek az ágyékra!
Tremble, you women, you easy ones, Be troubled, you confident ones, Strip and make bare, with a girdle on the loins,
12 Mellet verdesnek a gyönyörűséges mező miatt, a termékeny szőlő miatt.
They are lamenting for breasts, For fields of desire, for the fruitful vine.
13 Népem földjén tövis és tüske nő ki, bizony mind a vígságos házain az ujjongó városnak.
Over the ground of my people thorn [and] brier go up, Surely over all houses of joy of the exulting city,
14 Mert a kastély pusztán maradt, a zajos város elhagyatott, bástya és őrtorony barlangokká váltak örökre, vadszamarak vígságául, nyájak legelőjéül.
The palace has been left, The multitude of the city forsaken, Fort and watchtower have been for dens for all time, A joy of wild donkeys—a pasture of herds;
15 Mígnem kiömlik ránk a szellem a magasból és a puszta termőfölddé lesz és a termőföld erdőnek tekintetik.
Until the Spirit is emptied out on us from on high, And a wilderness has become a fruitful field, And the fruitful field is reckoned for a forest.
16 És lakozik a pusztában jogosság és igazság a termőföldön lakik.
And judgment has dwelt in the wilderness, And righteousness remains in the fruitful field.
17 És lesz az igazságnak műve béke és az igazság munkája békesség és biztonság mindörökre.
And a work of the righteousness has been peace, And a service of the righteousness—Keeping quiet and confidence for all time.
18 És lakni fog népem a béke hajlékában és biztos lakásokban és gondtalan nyugalomban.
And My people have dwelt in a peaceful habitation, And in steadfast dwelling places, And in quiet resting places.
19 És jégeső lesz, mikor ledől az erdő és alacsonyra alacsonyul a város.
And it has hailed in the going down of the forest, And the city is low in the valley.
20 Boldogok ti; akik magot szórtok minden víz mellett, kik szabadon bocsátjátok az ökör és szamár lábát.
Blessed [are] you sowing by all waters, Sending forth the foot of the ox and the donkey!
