< Ézsaiás 27 >
1 Ama napon megbünteti az Örökkévaló az ő kemény és nagy és erős kardjával a leviatánt, a futó kígyót és a leviátánt, a tekerődző kígyót és megöli a szörnyeteget, mely a tengerben van.
In that day will Jehovah punish with his sword, His hard, and great, and strong sword, The leviathan, that fleet serpent, Even the leviathan, that winding serpent; Yea, he will slay the monster, that is in the sea.
2 Azon napon énekeljetek bortermő szőlőről.
In that day, sing ye thus concerning the vineyard:
3 Én az Örökkévaló óvom őt, minden pillanatban öntözöm; hogy ne bántsák, éjjel és nappal óvom őt.
“I, Jehovah, am its guardian; I will water it every moment; That no one may assault it, I will watch it day and night.
4 Haragom nincs nekem; ki ad elém tövist és tüskét – harcban hadd lépek beléje, felgyújtom egyetemben.
There is no fury in me; But let me find the thorns and thistles in battle. I will go against them, And burn them up together,
5 Avagy megragadja oltalmamat, szerez békét velem; békét szerez velem.
Unless they take hold of my protection, And with me make peace, And make peace with me.”
6 A jövendőben meggyökerezik Jákob kivirul és virágzik Izrael, és megtelik a világ színe gyümölccsel.
In coming days shall Jacob take root, And Israel flourish and bud forth, And fill the world with fruit.
7 Vajon a megverőjének verésével verte-e őt meg, vagy az ő megöltjeinek ölésével öletett-e meg?
Did he smite Israel, as he smote those that smote him? Was he slain as those that slew him?
8 Mértékletesen elküldésével ítélted őt – elmozdította ádáz szelével a keleti szélnék napján.
In measure, by sending her away, didst thou punish her, Taking her away in the rough tempest, in the day of the east wind.
9 Ezért ezzel nyer engesztelést Jákob bűne és ez vétke eltávolításának egész gyümölcse midőn mind az oltár köveit olyanokká teszi, mint az összezúzott mészkövek, nem állnak fenn az asérák és naposzlopok.
By this, therefore, is the iniquity of Jacob expiated, And this is wholly the fruit of the removal of his sin, That He has made the stones of the altar like limestones broken in pieces, And that the images of Astarte and the sun-pillars no more stand.
10 Mert az erős város magános, néptelen és elhagyatott hajlék mint a puszta; ott legel a borjú és ott heverész és emészti gallyait.
For the fortified city is desolate, A habitation forsaken, deserted like a wilderness; There doth the calf feed, and there doth he lie down, And consume her branches.
11 Midőn elszáradnak ágai, letöretnek, asszonyok jönnek és eltüzelik; mert nem értelmes nép az, azért nem irgalmaz neki teremtője és alkotója nem kegyelmez neki.
When her boughs are withered, they are broken off; Women come, and burn them; For it was a people of no understanding; Therefore he that made him had not mercy on him, And he that formed him showed him no favor.
12 És lesz ama napon, cséplést tart az Örökkévaló a folyam folyásától fogva Egyiptom patakjáig; ti pedig egyenként össze fogtok szedetni, Izrael fiai.
But it shall come to pass in that day, That Jehovah shall gather fruit From the stream of the Euphrates to the river of Egypt, And ye shall be gathered, one by one, ye children of Israel!
13 És lesz ama napon, megfúvatik a nagy harsona és jönnek, akik bujdostak Assúr országában és akik elszéledtek Egyiptom országában, és leborulnak az Örökkévaló előtt a Szent hegyen Jeruzsálemben.
In that day shall a great trumpet be sounded, And they shall come who are lost in the land of Assyria, And are outcasts in the land of Egypt, And shall worship Jehovah upon the holy mountain in Jerusalem.