Ézsaiás 24
1 Íme az Örökkévaló megüresíti és pusztává teszi a földet, felforgatja a színét és szétszórja lakóit
Vakai, ʻoku fakamaha ʻe Sihova ʻae fonua, mo fakalala ia, mo ne fulihi ia, pea fakamovetevete ʻa hono kakai.
2 És olyan lesz a nép mint a pap, a szolga mint az úr, a szolgáló mint az úrnője, a vevő mint az eladó, a kölcsönadó mint a kölcsönvevő, a hitelező mint akinek hitelez.
Pea ʻe pehē pe, hangē ko ia ʻoku ʻi he kakai, ʻe pehē pe ki he taulaʻeiki; hangē ko e tamaioʻeiki, ʻe pehē pe ki heʻene ʻeiki; hangē ko e kaunanga, ʻe pehē pe ki heʻene ʻeiki fefine; hangē ko e tangata fakatau mai, ʻe pehē pe ki he tangata fakatau atu; hangē ko ia ʻoku tali ʻae nono, ʻe pehē pe ki he tangata kole; hangē ko ia ʻoku ʻi he tangata maʻu totongi nō paʻanga, ʻe pehē ʻi he tangata ʻoku ʻatu ʻae totongi nō paʻanga kiate ia.
3 Megüresedve megüresedik a föld és kifosztódva kifosztódik, mert az Örökkévaló mondta ki ezt az igét.
ʻE fakamaha ʻaupito ʻae fonua, pea fakaʻauha ia: he kuo folofolaʻaki ʻe Sihova ʻae folofola ni.
4 Gyászol, hervad; a föld, elfonnyad, elhervad a világ, elfonnyadnak a föld népének magasai.
ʻOku mamahi ʻae fonua pea mae ia, ʻoku vaivai ʻa māmani pea ʻoku mae, ʻoku vaivai ʻae kakai fieʻeiki ʻoe fonua.
5 És a föld fertőzötté; lett a lakói alatt, mert megszegtek tanokat, megtörtek törvényt, megbontották az örök szövetséget.
Kuo ʻuliʻi foki ʻae fonua ʻi hono kakai; koeʻuhi kuo nau maumauʻi ʻae ngaahi fono, ʻo liliu ʻae tuʻutuʻuni, ʻo maumauʻi ʻae fuakava taʻengata.
6 Ezért átok emésztette a földet és bűnhődtek a rajta lakók; ezért megégtek a föld lakói és csekély számban maradt ember.
Ko ia kuo ʻauha ai ʻae fonua ʻi he malaʻia, pea ko kinautolu ʻoku nofo ai ʻoku nau mamahi: ko ia kuo tutu ai ʻae kakai ʻo māmani, pea ʻoku toe ʻae tangata tokosiʻi pe.
7 Gyászolt a must, fonnyadt a szőlő, sóhajtoznak a vígszívűek.
ʻOku mamahi ʻae uaine foʻou, ʻoku vaivai ʻae vaine, ʻoku toʻe ʻakinautolu kotoa pē naʻe loto fiefia.
8 Megszűnt a dobok vigassága, elmaradt az ujjongók zaja, megszűnt a hárfa vigassága.
Kuo ngata ʻae fakafiefia ʻoe ngaahi lali, kuo ʻosi ʻae longoaʻa ʻokinautolu naʻe fiefia, kuo ngata ʻae fakafiefia ʻoe haʻape.
9 Dal mellett nem isznak majd bort, keserű lesz ivóinak a részegítő ital.
ʻE ʻikai te nau kei inu uaine mo e hiva; ʻe kona ʻae kava mālohi kiate kinautolu ʻoku inu ia.
10 Megtöretett a semmiség városa, elzáratott minden ház, nincs bemenés.
Kuo maumauʻi hifo ʻae kolo ʻoe maveuveu: kuo tāpuni ʻae ngaahi fale kotoa pē, koeʻuhi ke ʻoua naʻa hū ki ai ha tangata.
11 Kiáltás van a borért az utcákon, lealkonyodott minden öröm, elköltözött a föld vigassága.
ʻOku ai ʻae tangi ki he uaine ʻi he ngaahi hala; kuo fakapoʻuli ʻae fiefia kotoa pē, kuo mole ʻae fiefia ʻi he fonua.
12 Maradt a városban pusztulás és rommá zúzatik szét a kapu.
Kuo tuku ʻi he kolo ʻae fakaʻauha, pea kuo taaʻi ke lailai hono ngaahi matapā.
13 Mert így lesz az a földön, a népek közepette, mint mikor leverik az olajfát, mint böngészéskor, ha vége van a szüretnek.
ʻOku hoko ʻo pehē ki he kakai ʻoe loto fonua, ʻe ai ʻo hangē ko e lulululu ʻoe ʻakau ko e ʻolive, pea hangē ko e toenga kālepi ʻoka hili hono tānaki mei he vaine.
14 Amazok fölemelik hangjukat, ujjonganak, az Örökkévaló fensége miatt vigadnak a tenger felől.
Te nau hiki hake honau leʻo, te nau hiva koeʻuhi ko e māʻolunga ʻa Sihova, te nau kalanga mei he tahi.
15 Ezért a fénytájakon tiszteljétek az Örökkévalót, a tenger szigetéin az Örökkévalónak, Izrael Istenének nevét.
Ko ia ke mou fakaongoongoleleiʻi ʻa Sihova ʻi he ngaahi afi, ʻio, ʻae huafa ʻo Sihova ko e ʻOtua ʻo ʻIsileli ʻi he ngaahi ʻotu motu ʻoe tahi.
16 A föld széléről dalokat hallottunk: Díszt az igaznak. Én meg mondtam: végem van, végem van, jaj nekem; hűtlenek hűtlenkedtek és hűtlenséggel hűtlenkedtek a hűtlenek.
Kuo mau fanongo ki he ngaahi hiva mei he ngataʻanga ʻo māmani, ʻio, ko e fakaongolelei ki he māʻoniʻoni. Ka naʻaku pehē, ʻA ʻeku tutue, ʻa ʻeku tutue; ʻe malaʻia au! Kuo fai kākā ʻae kau fai taʻetotonu; ʻio, kuo fai kākā lahi ʻaupito ʻae kakai fai taʻetotonu.
17 Rettegés, örvény és tőr ellened, lakója a földnek!
ʻOku ʻiate koe ʻae ilifia, mo e luo, pea mo e tauhele, ʻa koe ʻoku nofo ʻi māmani.
18 És lesz, aki futamodik a rettegés hangjától, beleesik az örvénybe, és aki feljön az örvényből, megfogatik a tőrben. Mert ablakrácsok a magasból megnyíltak és megrendültek a föld alapjai.
Pea ʻe hoko ʻo pehē, ko ia ʻoku hola mei he longoaʻa ʻoe ilifia ʻe tō ki he luo; pea ko ia ʻoku ʻalu hake mei he loto luo ʻe moʻua ia ʻi he tauhele: he kuo toʻo ʻae ngaahi matapā ʻi ʻolunga, pea ʻoku ngalulu ʻae ngaahi tuʻunga ʻo māmani.
19 Zúzva szétzúzódott a föld, morzsolva elmorzsolódott a föld, tántorodva megtántorodott a föld.
Kuo maumau hifo ʻaupito ʻa māmani, kuo ʻauha ʻaupito ʻae fonua, kuo ngalulu lahi ʻaupito ʻa māmani.
20 Inogva inog a föld, mint a részeges és megrázkódik mint a kaliba; rá nehezedik bűne, elesik és többé föl nem kel.
ʻE tasipesipa ʻa māmani ʻo hangē ko e tangata konā, ʻe hiki ia ʻo hangē ko ha fale siʻi, pea ʻe mamafa ki ai ʻa ʻene angahala; pea ʻe hinga ia, pea ʻe ʻikai toetuʻu.
21 És lesz azon napon, megbünteti az Örökkévaló a magasság seregét a magasságban és a föld királyait a földön.
Pea ʻe hoko ʻo pehē ʻi he ʻaho ko ia, ʻe tautea ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau ʻae kakai ʻeiki ʻoku ʻi ʻolunga, pea ʻi he māmani ʻae ngaahi tuʻi ʻo māmani.
22 És összegyűjtetnek, mint foglyokat gyűjtenek a börtönbe és elzáratnak zárt helyre; de sok nap után gondolnak rájuk.
Pea ʻe tānaki fakataha ʻakinautolu, ʻo hangē ʻoku tānaki ʻae kau pōpula ki he luo, pea ʻe tāpuni ʻi he fale fakapōpula, pea hili ʻae ngaahi ʻaho lahi ʻe ʻaahiʻi ʻakinautolu.
23 És elpirul a hold és megszégyenül a nap, mert király lett az Örökkévaló, a seregek ura Czión hegyén és Jeruzsálemben, és vénei előtt dicsőség van.
Pea ʻe toki puputuʻu ʻae māhina, pea ʻe mā mo e laʻā, koeʻuhi ʻe pule ʻa Sihova ʻoe ngaahi kautau ʻi hono māfimafi ʻi he moʻunga ko Saione, pea ʻi Selūsalema, pea ʻe ongoongolelei ia ʻi he ʻao ʻoe mātuʻa ʻo hono kakai.
