Ézsaiás 20

1 Amely évben Tartán Asdód alá ment, amikor küldte őt Szargón, Assúr királya és harcolt Asdód ellen és bevette azt –

In dem Jahre, in welchem Tartan, als ihn Sargon, der König von Assyrien, gesandt hatte, nach Asdod kam und diese Stadt belagerte und eroberte –

2 abban az időben szólt az Örökkévaló Jesájáhú, Ámócz fia által, mondván: Menj és oldd le a zsákot derekadról és sarudat húzd le lábadról. És így cselekedett, járván meztelenül és mezítláb.

in jener Zeit hatte der HERR durch Jesaja, den Sohn des Amoz, folgende Weisung ausgesprochen: »Wohlan, lege das härene Gewand von deinen Hüften ab und binde dir die Sandalen von deinen Füßen ab!« Da tat er demgemäß, so daß er ohne Obergewand und barfuß einherging.

3 És szólt az Örökkévaló: Amint járt Jesájáhú szolgám meztelenül és mezítláb, három évre jelül és csodául Egyiptom felől és Kús felől,

Darauf sagte der HERR: »Gleichwie mein Knecht Jesaja ohne Obergewand und barfuß drei Jahre lang einhergegangen ist als ein Wahrzeichen und eine Vorbedeutung für Ägypten und Äthiopien,

4 úgy fogja vezetni Assúr királya Egyiptom foglyait és Kús számkivetettjeit, ifjakat és véneket, meztelenül és mezítláb, megmeztelenített alféllel, Egyiptom szégyenére.

so wird der König von Assyrien die gefangenen Ägypter und die zur Wegführung bestimmten Äthiopier, Jünglinge und Greise, ohne Obergewand und barfuß und mit nacktem Gesäß – eine Schmach für Ägypten – dahinwandern lassen.«

5 És megrettennek és megszégyenülnek Kús miatt, mely felé tekintettek és Egyiptom miatt, amellyel dicsekedtek.

Da wird man denn (in Juda) bestürzt und enttäuscht sein wegen Äthiopiens, auf das man zuversichtlich gehofft, und wegen Ägyptens, mit dem man geprahlt hatte;

6 És mondja a partvidék lakója azon napon: Íme így járt, aki felé tekintettünk, ahova futottunk segítségért, hogy Assúr királyától megszabaduljunk, hát miképpen meneküljünk meg mi?

und die Bewohner dieses Küstenlandes werden zu jener Zeit sagen: »Ach, wenn es denen so ergangen ist, auf die wir zuversichtlich gehofft und zu denen wir unsere Zuflucht genommen hatten, um uns vor dem Könige von Assyrien zu retten: wie sollten wir da entrinnen?«