< Ézsaiás 20 >
1 Amely évben Tartán Asdód alá ment, amikor küldte őt Szargón, Assúr királya és harcolt Asdód ellen és bevette azt –
In the year when the Tartan came to Ashdod, sent by Sargon, king of Assyria, and made war against it and took it;
2 abban az időben szólt az Örökkévaló Jesájáhú, Ámócz fia által, mondván: Menj és oldd le a zsákot derekadról és sarudat húzd le lábadról. És így cselekedett, járván meztelenül és mezítláb.
At that time the word of the Lord came to Isaiah, the son of Amoz, saying, Go, and take off your robe, and your shoes from your feet; and he did so, walking unclothed and without shoes on his feet.
3 És szólt az Örökkévaló: Amint járt Jesájáhú szolgám meztelenül és mezítláb, három évre jelül és csodául Egyiptom felől és Kús felől,
And the Lord said, As my servant Isaiah has gone unclothed and without shoes for three years as a sign and a wonder to Egypt and Ethiopia,
4 úgy fogja vezetni Assúr királya Egyiptom foglyait és Kús számkivetettjeit, ifjakat és véneket, meztelenül és mezítláb, megmeztelenített alféllel, Egyiptom szégyenére.
So will the king of Assyria take away the prisoners of Egypt and those forced out of Ethiopia, young and old, unclothed and without shoes, and with backs uncovered, to the shame of Egypt.
5 És megrettennek és megszégyenülnek Kús miatt, mely felé tekintettek és Egyiptom miatt, amellyel dicsekedtek.
And they will be full of fear, and will no longer have faith in Ethiopia which was their hope, or in Egypt which was their glory.
6 És mondja a partvidék lakója azon napon: Íme így járt, aki felé tekintettünk, ahova futottunk segítségért, hogy Assúr királyától megszabaduljunk, hát miképpen meneküljünk meg mi?
And those living by the sea will say in that day, See the fate of our hope to whom we went for help and salvation from the king of Assyria: what hope have we then of salvation?