Ézsaiás 14
1 Mert irgalmazni fog az Örökkévaló Jákobnak és újra választja Izraelt, s elhelyezi őket földjükön; csatlakozik hozzájuk a jövevény és hozzászegődnek Jákob házához.
Car l’Éternel aura pitié de Jacob, Il choisira encore Israël, Et il les rétablira dans leur pays; Les étrangers se joindront à eux, Et ils s’uniront à la maison de Jacob.
2 Veszik népek őket és elviszik helyükre, és birtokába veszi azokat Izrael háza az Örökkévaló földjén szolgákul és szolgálókul; foglyul ejtik foglyulejtőiket és uralkodnak zsarnokaikon.
Les peuples les prendront, et les ramèneront à leur demeure, Et la maison d’Israël les possédera dans le pays de l’Éternel, Comme serviteurs et comme servantes; Ils retiendront captifs ceux qui les avaient faits captifs, Et ils domineront sur leurs oppresseurs.
3 És lesz azon napon, hogy nyugalmat ad neked az Örökkévaló gyötrelmedtől és háborgásodtól és a kemény szolgálattól, mellyel szolgálnod kellett.
Et quand l’Éternel t’aura donné du repos, Après tes fatigues et tes agitations, Et après la dure servitude qui te fut imposée,
4 akkor elmondod ezt a példázatot Bábel királyáról és szólsz: Mint szűnt meg a zsarnok, megszűnt a kényuralom!
Alors tu prononceras ce chant sur le roi de Babylone, Et tu diras: Eh quoi! Le tyran n’est plus! L’oppression a cessé!
5 Eltörte az Örökkévaló a gonoszok botját, az uralkodók vesszejét.
L’Éternel a brisé le bâton des méchants, La verge des dominateurs.
6 Aki népeket vert dühvel, szüntelen való veréssel, aki nemzeteket leigázott haraggal, üldöztetik szakadatlanul.
Celui qui dans sa fureur frappait les peuples, Par des coups sans relâche, Celui qui dans sa colère subjuguait les nations, Est poursuivi sans ménagement.
7 Megnyugodott, megpihent az egész föld, ujjongásra fakadtak.
Toute la terre jouit du repos et de la paix; On éclate en chants d’allégresse,
8 A ciprusok is örültek rajtad, a Libanon cédrusai: amióta fekszel, nem, jő fel ellenünk, aki levágna.
Les cyprès même, les cèdres du Liban, se réjouissent de ta chute: Depuis que tu es tombé, personne ne monte pour nous abattre.
9 Az alvilág alulról háborgott miattad, a te jöttöd elejébe; fölkeltette miattad az árnyakat, a föld hatalmasait, fölállította trónjaikról mind a nemzetek királyait. (Sheol h7585)
Le séjour des morts s’émeut jusque dans ses profondeurs, Pour t’accueillir à ton arrivée; Il réveille devant toi les ombres, tous les grands de la terre, Il fait lever de leurs trônes tous les rois des nations. (Sheol h7585)
10 Mindnyájan megszólalnak és mondják neked: Te is elgyengültél mint mi, hozzánk lettél hasonlóvá!
Tous prennent la parole pour te dire: Toi aussi, tu es sans force comme nous, Tu es devenu semblable à nous!
11 Az alvilágba szállíttatott le fenséged, lantjaid zúgása; alád terítettek férget, takaród pedig kukac. (Sheol h7585)
Ta magnificence est descendue dans le séjour des morts, Avec le son de tes luths; Sous toi est une couche de vers, Et les vers sont ta couverture. (Sheol h7585)
12 Mint hullottál le az égről, fényes csillag, hajnal fia, levágattál a földre, ki népek fölött sorsot vetettél!
Te voilà tombé du ciel, Astre brillant, fils de l’aurore! Tu es abattu à terre, Toi, le vainqueur des nations!
13 Te pedig azt mondtad szívedben: az égbe megyek föl, Isten csillagain fölül emelem trónomat, és ott ülök a találkozás hegyén, az észak hátulján;
Tu disais en ton cœur: Je monterai au ciel, J’élèverai mon trône au-dessus des étoiles de Dieu; Je m’assiérai sur la montagne de l’assemblée, A l’extrémité du septentrion;
14 fölmegyek a felhő magaslataira, egyenlővé leszek a legfelsőbbel!
Je monterai sur le sommet des nues, Je serai semblable au Très-Haut.
Mais tu as été précipité dans le séjour des morts, Dans les profondeurs de la fosse. (Sheol h7585)
16 Akik látnak, rád tekintenek, oda, figyelnek rád: Ez-e a férfi, ki megreszketteti a földet, megrendíti a királyságokat?
Ceux qui te voient fixent sur toi leurs regards, Ils te considèrent attentivement: Est-ce là cet homme qui faisait trembler la terre, Qui ébranlait les royaumes,
17 Pusztává tette a világot és lerombolta városait, foglyait nem bocsátotta haza.
Qui réduisait le monde en désert, Qui ravageait les villes, Et ne relâchait point ses prisonniers?
18 Mind a nemzetek királyai, valamennyien feküsznek dicsőségben, kiki a házában.
Tous les rois des nations, oui, tous, Reposent avec honneur, chacun dans son tombeau.
19 Te pedig kivettettél sírodból mint megutált gally, takarva megöltekkel, a kardtól leszúrtakkal, akik leszállnak a gödör köveihez, mint eltiprott dög.
Mais toi, tu as été jeté loin de ton sépulcre, Comme un rameau qu’on dédaigne, Comme une dépouille de gens tués à coups d’épée, Et précipités sur les pierres d’une fosse, Comme un cadavre foulé aux pieds.
20 Nem egyesülsz velük temetésben, mert országodat megrontottad, népedet megölted; nem neveztetik soha a gonosztevők magzatja.
Tu n’es pas réuni à eux dans le sépulcre, Car tu as détruit ton pays, tu as fait périr ton peuple: On ne parlera plus jamais de la race des méchants.
21 Készítsetek fiai számára, vágóhelyet, atyáik bűne miatt, hogy föl ne keljenek és elfoglalják a földet, hogy megteljék a világ színe városokkal.
Préparez le massacre des fils, A cause de l’iniquité de leurs pères! Qu’ils ne se relèvent pas pour conquérir la terre, Et remplir le monde d’ennemis!
22 Fölkelek ellenük, úgymond az Örökkévaló, a seregek ura, és kiirtom Bábelnek nevét és maradékát, sarjadékát és ivadékát, úgymond az Örökkévaló.
Je me lèverai contre eux, Dit l’Éternel des armées; J’anéantirai le nom et la trace de Babylone, Ses descendants et sa postérité, dit l’Éternel.
23 És teszem őt sündisznó birtokává és vizek posványaivá; és elsöpröm a megsemmisítés söprőjével, úgymond az Örökkévaló a seregek ura.
J’en ferai le gîte du hérisson et un marécage, Et je la balaierai avec le balai de la destruction, Dit l’Éternel des armées.
24 Megesküdött az Örökkévaló, a seregek ura, mondván: Bizony amint gondoltam, úgy lett, amint határoztam az áll meg:
L’Éternel des armées l’a juré, en disant: Oui, ce que j’ai décidé arrivera, Ce que j’ai résolu s’accomplira.
25 hogy megtöröm Assúrt országomban és hegyeimen letiprom, hogy távozzék ő róluk az igája és terhe válláról távozzék.
Je briserai l’Assyrien dans mon pays, Je le foulerai aux pieds sur mes montagnes; Et son joug leur sera ôté, Et son fardeau sera ôté de leurs épaules.
26 Ez a határozat, mely határozva van az egész földre és ez a kéz, mely ki van nyújtva mind a nemzetekre.
Voilà la résolution prise contre toute la terre, Voilà la main étendue sur toutes les nations.
27 Mert az Örökkévaló, a seregek ura határozott, ki bontaná meg? Az ő keze, mely ki van nyújtva, ki utasítaná vissza?
L’Éternel des armées a pris cette résolution: qui s’y opposera? Sa main est étendue: qui la détournera?
28 Ácház király halálának évében volt ez a beszéd.
L’année de la mort du roi Achaz, cet oracle fut prononcé:
29 Ne örülj, te egész Peléset, hogy eltöretett megverődnek vesszeje; mert kígyó gyökeréből baziliszkus jő ki, és gyümölcse repülő sárkány.
Ne te réjouis pas, pays des Philistins, De ce que la verge qui te frappait est brisée! Car de la racine du serpent sortira un basilic, Et son fruit sera un dragon volant.
30 Legelnek majd a szegények elsőszülöttjei, és a szűkölködők biztosságban heverésznek; és kiölöm éhséggel gyökeredet és maradékodat megöli.
Alors les plus pauvres pourront paître, Et les malheureux reposer en sécurité; Mais je ferai mourir ta racine par la faim, Et ce qui restera de toi sera tué.
31 Jajgass kapu, kiálts város, csüggedj el, egész Peléset; mert északról füst jő, nincs különmaradó az ő gyülekezeteiben.
Porte, gémis! Ville, lamente-toi! Tremble, pays tout entier des Philistins! Car du nord vient une fumée, Et les rangs de l’ennemi sont serrés.
32 És mit feleljenek a nemzetek követeinek? Hogy az Örökkévaló megalapította, Cziónt és benne menedéket találnak népének szegényei!
Et que répondra-t-on aux envoyés du peuple? Que l’Éternel a fondé Sion, Et que les malheureux de son peuple y trouvent un refuge.
