Ézsaiás 14
1 Mert irgalmazni fog az Örökkévaló Jákobnak és újra választja Izraelt, s elhelyezi őket földjükön; csatlakozik hozzájuk a jövevény és hozzászegődnek Jákob házához.
Da, smilovat će se Jahve Jakovu i opet izabrati Izraela, dati mu da počine u svojoj zemlji. Pridružit će im se došljak i priključiti se domu Jakovljevu.
2 Veszik népek őket és elviszik helyükre, és birtokába veszi azokat Izrael háza az Örökkévaló földjén szolgákul és szolgálókul; foglyul ejtik foglyulejtőiket és uralkodnak zsarnokaikon.
Sami će narodi po njih doći i odvesti ih u njihov kraj, a njih će Dom Izraelov baštiniti u Jahvinoj zemlji kao sluge i sluškinje. I zarobit će one koji njih bijahu zarobili i gospodovat će nad svojim tlačiteljima.
3 És lesz azon napon, hogy nyugalmat ad neked az Örökkévaló gyötrelmedtől és háborgásodtól és a kemény szolgálattól, mellyel szolgálnod kellett.
U dan kad ti Jahve dade da počineš od svojih stradanja, nemira i teškog robovanja kojima te pritisnuše,
4 akkor elmondod ezt a példázatot Bábel királyáról és szólsz: Mint szűnt meg a zsarnok, megszűnt a kényuralom!
zapjevat ćeš ovu rugalicu kralju babilonskom: Kako nestade silnika? Kako nestade tlačenja?
5 Eltörte az Örökkévaló a gonoszok botját, az uralkodók vesszejét.
Jahve slomi štap zlikovački i žezlo vladarsko
6 Aki népeket vert dühvel, szüntelen való veréssel, aki nemzeteket leigázott haraggal, üldöztetik szakadatlanul.
što je bijesno b§ilo narode udarcima bez kraja i konca, što je gnjevno vladalo narodima progoneć' ih nemilice.
7 Megnyugodott, megpihent az egész föld, ujjongásra fakadtak.
Počiva, miruje sva zemlja kličući od radosti.
8 A ciprusok is örültek rajtad, a Libanon cédrusai: amióta fekszel, nem, jő fel ellenünk, aki levágna.
Nad tobom se raduju čempresi i cedri libanonski: “Otkako si pao, ne dolaze nas više sjeći!”
9 Az alvilág alulról háborgott miattad, a te jöttöd elejébe; fölkeltette miattad az árnyakat, a föld hatalmasait, fölállította trónjaikról mind a nemzetek királyait. (Sheol h7585)
Zbog tebe se uzbudi Podzemlje da te dočeka kada dođeš. U tvoju čast ono budi sjene, sve zemaljske mogućnike, ono diže s prijestolja sve kraljeve naroda. (Sheol h7585)
10 Mindnyájan megszólalnak és mondják neked: Te is elgyengültél mint mi, hozzánk lettél hasonlóvá!
Svi ti oni progovaraju: “I ti si skršen k'o i mi, nama si sličan postao.
11 Az alvilágba szállíttatott le fenséged, lantjaid zúgása; alád terítettek férget, takaród pedig kukac. (Sheol h7585)
Oholost se tvoja sruši u Podzemlje i buka tvojih harfa; pod tobom je ležaj od truleži, a crvi tvoj su pokrivač. (Sheol h7585)
12 Mint hullottál le az égről, fényes csillag, hajnal fia, levágattál a földre, ki népek fölött sorsot vetettél!
Kako pade sa nebesa, Svjetlonošo, sine Zorin? Kako li si oboren na zemlju, ti, vladaru naroda?
13 Te pedig azt mondtad szívedben: az égbe megyek föl, Isten csillagain fölül emelem trónomat, és ott ülök a találkozás hegyén, az észak hátulján;
U svom si srcu govorio: 'Uspet ću se na nebesa, povrh zvijezda Božjih prijesto ću sebi dići. Na zbornoj ću stolovati gori na krajnom sjeveru.
14 fölmegyek a felhő magaslataira, egyenlővé leszek a legfelsőbbel!
Uzaći ću u visine oblačne, bit ću jednak Višnjemu.'
A sruši se u Podzemlje, u dubine provalije!” (Sheol h7585)
16 Akik látnak, rád tekintenek, oda, figyelnek rád: Ez-e a férfi, ki megreszketteti a földet, megrendíti a királyságokat?
Koji te vide, motre te i o tebi razmišljaju: “Je li to čovjek koji je zemljom tresao i drmao kraljevstvima,
17 Pusztává tette a világot és lerombolta városait, foglyait nem bocsátotta haza.
koji je u pustinju svijet obraćao i sa zemljom sravnjivao gradove, koji sužnjeva svojih nikad nije kući otpuštao?”
18 Mind a nemzetek királyai, valamennyien feküsznek dicsőségben, kiki a házában.
Kraljevi naroda svi u časti počivaju, svaki u svojoj grobnici.
19 Te pedig kivettettél sírodból mint megutált gally, takarva megöltekkel, a kardtól leszúrtakkal, akik leszállnak a gödör köveihez, mint eltiprott dög.
A ti si iz groba izbačen kao smeće odvratno, pokriven poklanima, mačem probodenima, koji su na ploče grobne pobacani k'o strvina zgažena!
20 Nem egyesülsz velük temetésben, mert országodat megrontottad, népedet megölted; nem neveztetik soha a gonosztevők magzatja.
Nećeš se združiti s njima u grobu, jer si zemlju svoju uništio i narod svoj poklao. I nikad se više neće spominjati pleme zlikovačko.
21 Készítsetek fiai számára, vágóhelyet, atyáik bűne miatt, hogy föl ne keljenek és elfoglalják a földet, hogy megteljék a világ színe városokkal.
Spremite pokolj djeci za bezakonje otaca njihovih, da se više ne dignu da osvajaju zemlju i da ne pokriju lice svijeta!
22 Fölkelek ellenük, úgymond az Örökkévaló, a seregek ura, és kiirtom Bábelnek nevét és maradékát, sarjadékát és ivadékát, úgymond az Örökkévaló.
Ustat ću na njih - riječ je Jahve nad Vojskama - i zatrt ću Babilonu ime i ostatak, rod i porod - riječ je Jahvina.
23 És teszem őt sündisznó birtokává és vizek posványaivá; és elsöpröm a megsemmisítés söprőjével, úgymond az Örökkévaló a seregek ura.
Dat ću ga u posjed ježevima i močvarama. Pomest ću ga metlom zatornom - riječ je Jahve nad Vojskama.
24 Megesküdött az Örökkévaló, a seregek ura, mondván: Bizony amint gondoltam, úgy lett, amint határoztam az áll meg:
Zakleo se Jahve nad Vojskama: “Što zamislih, zbit će se, što naumih, izvršit će se!
25 hogy megtöröm Assúrt országomban és hegyeimen letiprom, hogy távozzék ő róluk az igája és terhe válláról távozzék.
Skršit ću Asur u svojoj zemlji, zgazit ću ga na svojim gorama. Jaram njegov s njih će spasti, spast će im s pleća breme njegovo.”
26 Ez a határozat, mely határozva van az egész földre és ez a kéz, mely ki van nyújtva mind a nemzetekre.
Takva je odluka stvorena protiv čitave zemlje; takva je ruka pružena protiv svih naroda!
27 Mert az Örökkévaló, a seregek ura határozott, ki bontaná meg? Az ő keze, mely ki van nyújtva, ki utasítaná vissza?
A kad Jahve nad Vojskama odluči, tko da se usprotivi? Kada ruku ispruži, tko da je odvrati?
28 Ácház király halálának évében volt ez a beszéd.
One godine kad je umro kralj Ahaz, bi objavljeno ovo proroštvo:
29 Ne örülj, te egész Peléset, hogy eltöretett megverődnek vesszeje; mert kígyó gyökeréből baziliszkus jő ki, és gyümölcse repülő sárkány.
Ne raduj se, sva Filistejo, što se slomi štap koji te udarao, jer će iz korijena zmijinjeg izaći ljutica što će izleći zmaja krilatoga.
30 Legelnek majd a szegények elsőszülöttjei, és a szűkölködők biztosságban heverésznek; és kiölöm éhséggel gyökeredet és maradékodat megöli.
Ubogi će pasti na mojim pašnjacima i u pouzdanju počivati siromasi; glađu ću pomoriti rod tvoj i pobiti što od tebe ostane.
31 Jajgass kapu, kiálts város, csüggedj el, egész Peléset; mert északról füst jő, nincs különmaradó az ő gyülekezeteiben.
Kukajte, vrata! Zapomaži, grade! Strepi, sva Filistejo! Jer sa sjevera dim dolazi i čete njegove ne napušta nitko!
32 És mit feleljenek a nemzetek követeinek? Hogy az Örökkévaló megalapította, Cziónt és benne menedéket találnak népének szegényei!
Što će se tad odgovoriti glasnicima naroda? “Jahve zasnova Sion, i u njem su zaštićeni siromasi njegova naroda.”
