Ézsaiás 12

1 És szólsz ama napon: Hálát adok neked, Örökkévaló, mert haragudtál rám; elfordult haragod és megvigasztalsz engem.

— Wǝ xu küni sǝn: — — I Pǝrwǝrdigar, mǝn Seni mǝdⱨiyilǝymǝn; Sǝn manga ƣǝzǝplǝngining bilǝn, Ƣǝziping mǝndin yɵtkilip kǝtti, Wǝ sǝn manga tǝsǝlli bǝrding.

2 Íme Isten, az én segítségem, bízom és nem rettegek; mert hatalmam és énekem Jáh, az Örökkévaló, ő lett nekem segítségül.

Mana, Tǝngri mening nijatimdur; Mǝn Uningƣa tayinimǝn, ⱪorⱪmaymǝn, Yaⱨ Pǝrwǝrdigar mening küqüm wǝ nahxamdur; U yǝnǝ mening nijatim boldi, — dǝysǝn.

3 És vizet fogtok meríteni vígsággal a segítség forrásából.

— Xadliⱪ bilǝn silǝr nijatliⱪ ⱪuduⱪliridin su tartisilǝr.

4 És szóltok ama napon: Adjatok hálát az Örökkévalónak, hirdessétek nevét, tudassátok a népek között cselekedeteit, emlegessétek, hogy magasztos a neve.

Xu künidǝ silǝr: — «Pǝrwǝrdigarƣa rǝⱨmǝt eytinglar, Uning namini qaⱪirip nida ⱪilinglar; Uning ǝmǝllirini hǝlⱪlǝr arisida ayan ⱪilinglar, Uning namining zor abruy tapⱪanliⱪini jakarlanglar.

5 Zengjetek az Örökkévalónak, mert fenségeset cselekedett; tudtára van ez az egész földnek.

Pǝrwǝrdigarƣa küylǝr eytinglar, Qünki U uluƣ ixlarni ⱪilƣan; Mana bu pütkül jaⱨanƣa ayan ⱪilinsun!

6 Örvendj és ujjongj, Czión lakója, mert nagy tebenned Izrael szentje.

Ziondikilǝr, tǝntǝnǝ ⱪilip jar selinglar; Qünki aranglarda turƣan Israildiki Muⱪǝddǝs Bolƣuqi büyüktur!» — dǝysilǝr.