Ézsaiás 12

1 És szólsz ama napon: Hálát adok neked, Örökkévaló, mert haragudtál rám; elfordult haragod és megvigasztalsz engem.

Ty hoe ty hatao’o amy andro zay: Mandrenge Azo iraho, ry Iehovà fa ndra t’ie niviñera’o, nivioñe añe ty fitrotrofiaha’o, mbore nañohòa’o.

2 Íme Isten, az én segítségem, bízom és nem rettegek; mert hatalmam és énekem Jáh, az Örökkévaló, ő lett nekem segítségül.

Toe fandrombahako t’i Andrianañahare; hiantoke iraho le tsy ho hembañe, fa Ià, Iehovà ro haozarako naho saboko ie ro fandrombahañe ahy henaneo.

3 És vizet fogtok meríteni vígsággal a segítség forrásából.

Aa le an-kaehake ty itariha’ areo o rano migoangoam-pandrombahañeo.

4 És szóltok ama napon: Adjatok hálát az Örökkévalónak, hirdessétek nevét, tudassátok a népek között cselekedeteit, emlegessétek, hogy magasztos a neve.

Le ty hoe ty hatao’ areo amy andro zay: andriaño t’Iehovà, kanjio i Tahina’ey; ampahoniño o kilakila ondatio o fitoloña’eo, vaho taroño ty haandikera’ i tahina’ey,

5 Zengjetek az Örökkévalónak, mert fenségeset cselekedett; tudtára van ez az egész földnek.

Misaboa am’ Iehovà, ty amo raha fanjaka anoe’eo; ehe te hene hahaoniñe izay o an-tane atoio.

6 Örvendj és ujjongj, Czión lakója, mert nagy tebenned Izrael szentje.

Mipazapazaha, poñafo ty sabo, ry nte-Tsioneo, amy te jabahinake añivo’ areo ao t’i Masi’ Israele.