Ézsaiás 12

1 És szólsz ama napon: Hálát adok neked, Örökkévaló, mert haragudtál rám; elfordult haragod és megvigasztalsz engem.

Thou shalt say, therefore, in that day, I will praise thee, O Yahweh! Though thou hast been angry with me, Thine anger turneth back. And thou dost comfort me.

2 Íme Isten, az én segítségem, bízom és nem rettegek; mert hatalmam és énekem Jáh, az Örökkévaló, ő lett nekem segítségül.

Lo, GOD is my salvation! I will trust and not dread, —For, my might and melody, is Yah, Yahweh, And he hath become mine, by salvation.

3 És vizet fogtok meríteni vígsággal a segítség forrásából.

Therefore shall ye draw water, with rejoicing, —out of the fountains of salvation.

4 És szóltok ama napon: Adjatok hálát az Örökkévalónak, hirdessétek nevét, tudassátok a népek között cselekedeteit, emlegessétek, hogy magasztos a neve.

And ye shall say in that day, Praise Yahweh. Call upon his Name, Make known among the peoples, his doings, —Bring to remembrance that, exalted, is his Name!

5 Zengjetek az Örökkévalónak, mert fenségeset cselekedett; tudtára van ez az egész földnek.

Praise in song Yahweh, For a splendid thing, hath he done, —Well known, is this in all the earth.

6 Örvendj és ujjongj, Czión lakója, mert nagy tebenned Izrael szentje.

Make shrill thy voice and sing out thou inhabitress of Zion, —That great in the midst of thee, is the Holy One of Israel.