Hóseás 8

1 Szájadhoz harsonát! Mint a sas az Örökkévaló házára! Mivel megszegték szövetségemet és tanom ellen föllázadtak.

In gutture tuo sit tuba quasi aquila super domum Domini: pro eo quod transgressi sunt fœdus meum, et legem meam prævaricati sunt.

2 Nekem kiáltják: Istenem, ismerünk téged, mi Izraél.

Me invocabunt: Deus meus cognovimus te Israel.

3 Megutálta Izraél a jót, ellenség üldözze!

Proiecit Israel bonum, inimicus persequetur eum.

4 Királyokat választottak – de nem általam, vezéreket de nem tudtommal; ezüstjüket és aranyukat földolgozták; maguknak bálványokká – azért, hogy kiírtassék.

Ipsi regnaverunt, et non ex me: principes exstiterunt, et non cognovi: argentum suum, et aurum suum fecerunt sibi idola, ut interirent:

5 Utálatos lett a borjad, Sómrón! Föllobbant haragom ellenük: meddig nem juthatnak tisztaságra?

proiectus est vitulus tuus Samaria, iratus est furor meus in eos. Usquequo non poterunt emundari?

6 Mert Izraélből való mester készítette s nem isten az; bizony pozdorjává lesz a Sómrón borjúja.

Quia ex Israel et ipse est: artifex fecit illum, et non est Deus: quoniam in aranearum telas erit vitulus Samariæ.

7 Mert szelet vetnek és vihart aratnak; álló gabona nem lesz abból; ha mi sarjad, nem terem lisztet, ha terem is, idegenek nyelik el.

Quia ventum seminabunt, et turbinem metent: culmus stans non est in eo, germen non faciet farinam: quod et si fecerit, alieni comedent eam.

8 Elnyeletett Izraél! Most olyanok lettek a nemzetek között, mint edény, melyet nem kedvelnek.

Devoratus est Israel: nunc factus est in nationibus quasi vas immundum.

9 Mert ők felmentek Assúrba magában csatangoló vadszamár; Efraim bért kínált szerelemért.

Quia ipsi ascenderunt ad Assur, onager solitarius sibi: Ephraim munera dederunt amatoribus.

10 Ha bért kínálnak is a nemzetek közt, most összegyűjtöm őket; már kezdtek fogyni a vezérek királyának terhétől.

Sed et cum mercede conduxerint nationes, nunc congregabo eos: et quiescent paulisper ab onere regis, et principum.

11 Mivel Efraim szaporított vétkezésre oltárokat, lettek neki az oltárok vétkezésre.

Quia multiplicavit Ephraim altaria ad peccandum: factæ sunt ei aræ in delictum.

12 Fölírnám neki tanaim sokaságát, mint idegen valami tekintetnek.

Scribam ei multiplices leges meas, quæ velut alienæ computatæ sunt.

13 Adományaimból való áldozatokat áldoznak és húst esznek, az Örökkévaló nem fogadta őket kedvesen; most megemlékezik bűnükről és gondol vétkeikre: ők Egyiptomba fognak visszatérni.

Hostias offerent, immolabunt carnes, et comedent, et Dominus non suscipiet eas: nunc recordabitur iniquitatis eorum, et visitabit peccata eorum: ipsi in Ægyptum convertentur.

14 Elfelejtette Izraél az alkotóját, és épített palotákat, Jehúda pedig szaporította az erősített városokat; bocsátok tehát tüzet a városaira, hogy föleméssze kastélyait.

Et oblitus est Israel Factoris sui, et ædificavit delubra: et Iudas multiplicavit urbes munitas: et mittam ignem in civitates eius, et devorabit ædes illius.