Hóseás 8

1 Szájadhoz harsonát! Mint a sas az Örökkévaló házára! Mivel megszegték szövetségemet és tanom ellen föllázadtak.

Trublju na usta, poput stražara na Domu Jahvinu; jer oni moj Savez prestupiše, otpadoše od moga Zakona.

2 Nekem kiáltják: Istenem, ismerünk téged, mi Izraél.

Meni viču: “Poznajemo te, Bože Izraelov.”

3 Megutálta Izraél a jót, ellenség üldözze!

Ali je Izrael odbacio dobro, dušman će ga progoniti.

4 Királyokat választottak – de nem általam, vezéreket de nem tudtommal; ezüstjüket és aranyukat földolgozták; maguknak bálványokká – azért, hogy kiírtassék.

Kraljeve su postavljali bez mene, knezove birali bez znanja moga. Od srebra svog i zlata načiniše sebi kumire da budu uništeni.

5 Utálatos lett a borjad, Sómrón! Föllobbant haragom ellenük: meddig nem juthatnak tisztaságra?

Odbacih tvoje tele, Samarijo, na njih se gnjev moj rasplamtio. Dokle će ostati nečisti sinovi Izraelovi?

6 Mert Izraélből való mester készítette s nem isten az; bizony pozdorjává lesz a Sómrón borjúja.

Umjetnik ga je neki načinio, i ono Bog nije. Prometnut će se u komadiće tele samarijsko.

7 Mert szelet vetnek és vihart aratnak; álló gabona nem lesz abból; ha mi sarjad, nem terem lisztet, ha terem is, idegenek nyelik el.

Posijali su vjetar, i požet će oluju; žito im neće proklijati, neće brašna dati; ako ga i dade proždrijet će ga tuđinci.

8 Elnyeletett Izraél! Most olyanok lettek a nemzetek között, mint edény, melyet nem kedvelnek.

Progutan je Izrael, evo ga među narodima poput nevrijedne posude;

9 Mert ők felmentek Assúrba magában csatangoló vadszamár; Efraim bért kínált szerelemért.

jer otiđoše k Asircu, divljem magarcu što sam živi! Efrajim obdaruje milosnike.

10 Ha bért kínálnak is a nemzetek közt, most összegyűjtöm őket; már kezdtek fogyni a vezérek királyának terhétől.

Neka ih samo obdaruje, među narode ću ih sada razasuti: i doskora će uzdrhtati pod teretom kralja knezova.

11 Mivel Efraim szaporított vétkezésre oltárokat, lettek neki az oltárok vétkezésre.

Žrtvenike je umnožio Efrajim, za grijeh su mu oni poslužili.

12 Fölírnám neki tanaim sokaságát, mint idegen valami tekintetnek.

Da mu i tisuću zakona svojih napišem, oni ih smatraju tuđima.

13 Adományaimból való áldozatokat áldoznak és húst esznek, az Örökkévaló nem fogadta őket kedvesen; most megemlékezik bűnükről és gondol vétkeikre: ők Egyiptomba fognak visszatérni.

Nek' žrtvuju klanice što mi ih prinose, nek' samo jedu meso! Jahvi se ne mile. Odsad će se spominjati bezakonja njihova i njihove će kazniti grijehe: u Egipat će se oni vratiti.

14 Elfelejtette Izraél az alkotóját, és épített palotákat, Jehúda pedig szaporította az erősített városokat; bocsátok tehát tüzet a városaira, hogy föleméssze kastélyait.

Izrael je zaboravio tvorca svoga i sebi dvorove sagradio; Juda je namnožio gradove tvrde. Oganj ću pustiti na gradove njegove; vatra će mu dvorove progutati.