< Hóseás 14 >
1 Térj meg Izraél, az Örökkévalóhoz, a te Istenedhez – mert elbotlottál bűnöd által.
¡Oh Israel, regresa a Yavé tu ʼElohim, pues caíste a causa de tu iniquidad!
2 Vigyetek magatokkal szavakat és térjetek meg az Örökkévalóhoz; szóljatok hozzá: egészen bocsásd meg a bűnt és fogadd el a jót: – hadd fizessünk tulkok helyett ajkainkkal.
Tomen palabras y regresen a Yavé. Díganle: Quita toda iniquidad, acéptanos con benevolencia. Te ofreceremos el fruto de nuestros labios.
3 Assúr nem segít minket, lóra nem ülünk, és nem mondjuk többé: istenünk! kezeink művének – te, kiben irgalmat talál az árva!
Asiria no nos salvará. No montaremos en caballos, ni diremos nunca más a la obra de nuestras manos: ustedes son nuestro ʼElohim. Porque en ti el huérfano halla misericordia.
4 Meggyógyítom elpártolásukat, szeretem őket önkéntes szeretettel; mert elfordult tőle haragom.
Sanaré su apostasía. Los amaré por gracia, porque mi ira se apartó de ellos.
5 Mint a harmat úgy leszek Izraélnek, virulni fog mint a liliom; gyökeret verjen mint a Libánon.
Seré para Israel como el rocío. Florecerá como el lirio y extenderá sus raíces como el Líbano.
6 Terjedjenek gallyai és olyan legyen a mint az olajfáé a dísze, illata pedig olyan, mint a Libánoné.
Se extenderán sus ramas. Su esplendor será como el del olivo, y exhalará su fragancia como el Líbano.
7 Újra lesznek árnyékában ülők, termelnek gabonát és virulnak, mint a szőlőtő; híre olyan, mint a Libánon boráé.
Regresarán y se sentarán bajo su sombra. Serán revividos como el grano y crecerán como una vid. Su aroma será como la del vino del Líbano.
8 Efraim: mi közöm többé a bálványokhoz? – Én meghallgattam és szemmel tartom; olyan vagyok mint a zöldellő cziprus, tőlem nyeretik gyümölcsöd!
Efraín dirá: ¿Qué más tengo yo que hacer con ídolos? Yo responderé y velaré por ti. Soy como un exuberante ciprés. De mí viene tu fruto.
9 Ki oly bölcs, hogy megértse ezeket, értelmes, hogy megismerje? Mert egyenesek az Örökkévaló útjai, s az igazak járnak rajtuk, az elpártolók pedig megbotlanak rajtuk.
El que es sabio, que entienda estas cosas. El que sea prudente que las sepa. Porque los caminos de Yavé son rectos, el justo andará en ellos, pero los transgresores tropezarán en ellos.