< Hóseás 1 >
1 A Örökkévaló igéje, mely lett Hóséához, Beéri fiához, Uzzíja, Jótám, Ácház, Jechizkija, Jehúda királyainak napjaiban, és Járobeám, Jóás fia, Izraél királyának napjaiban.
Az Úr igéje, a mely lőn Hóseáshoz, a Beeri fiához, Uzziás, Jótám, Ákház, Ezékiás, Júdabeli királyok idejében, és Jeroboámnak, a Joás fiának, Izráel királyának idejében.
2 Kezdetén annak, hogy beszélt az Örökkévaló Hóséával szólt az Örökkévaló Hóséához: Menj, végy magadnak parázna nőt, meg parázna gyermekeket; mert el fog paráználkodni az ország az Örökkévalótól.
A mikor beszélni kezde az Úr Hóseással, monda az Úr Hóseásnak: Menj, végy magadnak parázna feleséget és parázna gyermekeket; mert paráználkodván paráználkodik e föld, nem követvén az Urat.
3 Ment és elvette Gómert, Diblájim leányát; az várandós lett és szült neki fiat.
Elméne tehát és elvevé Gómert, Diblajim leányát; és az teherbe esék, és fiút szűle néki.
4 És szólt hozzá az Örökkévaló: Így nevezd el: Jizreél; mert még egy kevés és megbüntetem Jizreél elontott vérét Jéhú házán s megszüntetem Izraél házának királyságát.
És mondá az Úr néki: Nevezd őt Jezréelnek, mert még egy kis idő, és megbüntetem a Jehu házát a Jezréel vére miatt, és eltörlöm Izráel házának királyságát.
5 És lészen ama napon, eltöröm Izraél íjját Jizreél völgyében.
És azon a napon lészen az, hogy eltöröm az Izráel ívét a Jezréel völgyében.
6 Újra várandós lett és szült leányt. És mondta neki: Így nevezd el: Nincs -irgalom-neki; mert továbbra nem fogok már irgalmazni Izraél házának, hogy bocsátva megbocsátanék nekik.
Ismét teherbe esék, és leányt szűle. És mondá néki az Úr: Nevezd őt Ló-Rukhámáhnak; mert nem kegyelmezek többé az Izráel házának, hogy akármiképen könyörülnék rajtok.
7 De Jehúda házának fogok irgalmazni és megsegítem őket az Örökkévaló az ő Istenük által; s nem segítem meg őket íjj és kard meg háború által, lovak és lovasok által.
De a Júda házának megkegyelmezek, és megtartom őket az Úr, az ő Istenök által; de nem tartom meg őket ív, vagy kard, vagy háború által, sem lovak és lovasok által.
8 Elválasztotta Nincs-irgalom-nekit; erre várandós lett és szült fiat.
Mikor elválasztá Ló-Rukhámáht, ismét teherbe esék, és fiút szűle.
9 Mondta Így nevezd el: Nem-népem; mert ti nem vagytok népem, én pedig nem leszek a tietek.
És mondá az Úr: Nevezd őt Ló-Amminak; mert ti nem vagytok az én népem, s én sem leszek a tiétek.
10 És lészen Izraél fiainak száma mint a tenger fövenye, mely meg nem mérhető és meg nem számlálható; és lészen, a helyett, hogy azt mondanák nekik: nem vagytok népem, majd azt mondják nekik: élő Istennek fiai.
De mégis annyi lesz az Izráel fiainak száma, mint a tenger fövenye, a mely meg nem mérettethetik és meg nem számláltathatik; és lészen, hogy a hol az mondatott nékik: Nem vagytok az én népem, ez mondatik nékik: Élő Istennek fiai!
11 És gyülekeznek Jehúda fiai és Izraél fiai egyaránt, egy vezért tesznek: maguk fölé és elvonulnak az országból – mert nagy a. Jizreél napja.
És összegyűlnek Júda fiai és Izráel fiai együvé, és egy fejedelmet választanak, és feljőnek az országból, mert nagy lesz a Jezréel napja!