Habakuk 1
1 A beszéd, melyet látott Chabakkúk próféta.
The burden which Habakkuk the prophet saw.
2 Meddig, oh Örökkévaló, fohászkodom, és nem hallod; kiálltok hozzád: erőszak! és nem segítesz?
O LORD, how long shall I cry, and thou wilt not hear! even cry out to thee of violence, and thou wilt not save!
3 Miért láttatsz velem jogtalanságot és szemléltetsz nyomorúságot és van pusztítás és erőszak előttem, és viszály lett és perlekedés támad?
Why dost thou show me iniquity, and cause me to behold grievance? for plundering and violence are before me: and there are that raise strife and contention.
4 Azért elhanyatlik a tan és soha nem származik ítélet, mert gonosz környékezi az igazat; azért görbítve származik az ítélet.
Therefore the law is feeble, and judgment doth never go forth: for the wicked doth surround the righteous; therefore judgment goeth forth perverted
5 Nézzetek szét a nemzetek közt és tekintsetek és ámuljatok, bámuljatok, mert cselekvést cselekszik napjaitokban; nem hinnétek, ha elbeszélnék.
Behold ye among the heathen, and regard, and wonder marvellously: for I will work a work in your days, which ye will not believe, though it be told you.
6 Mert íme támasztom a kaldeusokat, amaz epés és sebes nemzetet, mely elmegy a földnek tágasságaira, hogy elfoglaljon lakóhelyeket, nem az övéit.
For, lo, I raise up the Chaldeans, that bitter and hasty nation, which shall march through the breadth of the land, to possess the dwellingplaces that are not theirs.
7 Rettenetes és félelmetes ő; tőle származik ítélete és fensége.
They are terrible and dreadful: their judgment and their dignity shall proceed from themselves.
8 Gyorsabbak párduczoknál lovai, hevesebbek az esti farkasoknál, és vágtatnak lovasai, lovasai pedig messziről jönnek, repülnek mint a sas, mely a falásra siet.
Their horses also are swifter than the leopards, and are more fierce than the evening wolves: and their horsemen shall spread themselves, and their horsemen shall come from far; they shall fly as the eagle that hasteth to eat.
9 Mindnyája erőszakra jön; arczukkal kelet felé törekednek, összeszedett foglyot mint a fövényt.
They shall come all for violence: their faces shall sup up as the east wind, and they shall gather the captives as the sand.
10 És ő királyokat csúfol ki és fejedelmek nevetség neki; ő minden erősségen nevet, felhalmozott port és bevette.
And they shall scoff at the kings, and the princes shall be a scorn to them: they shall laugh at every strong hold; for they shall heap dust, and take it.
11 Akkor túlhaladt a szellem és túlcsapongott és bűnbe esett, ő kinek ereje istenévé vált.
Then shall his mind change, and he shall pass over, and offend, imputing this his power to his god.
12 Nemde, te vagy régtől fogva Örökkévaló, Istenem, én Szentem: nem halunk meg! Örökkévaló, ítélet végett rendelted, és oh szikla, fenyítés végett alapítottad.
Art thou not from everlasting, O LORD my God, my Holy One? we shall not die. O LORD, thou hast ordained them for judgment; and, O mighty God, thou hast established them for correction.
13 Tisztább szemű vagy semhogy rosszat láthatnál és nyomorúságot szemlélni nem tudsz; miért szemlélsz hűtleneket, hallgatsz, midőn elnyeli a gonosz a nálánál igazabbat.
Thou art of purer eyes than to behold evil, and canst not look on iniquity: why lookest thou on them that deal treacherously, and keepest silence when the wicked devoureth the man that is more righteous than he?
14 És olyanná teszed az embereket, mint a tenger halai, mint csúszómászó, melyen nincs uralkodó.
And makest men as the fishes of the sea, as the creeping things, that have no ruler over them?
15 Mindnyáját horoggal vonja föl, vonszolja a hálójával és összeszedi recéjébe; azért örül és vígad.
They take up all of them with the hook, they catch them in their net, and gather them in their drag: therefore they rejoice and are glad.
16 Azért áldoz hálójának és füstölögtet reczéjének; mert általuk zsíros az osztályrésze és kövér az eledele.
Therefore they sacrifice to their net, and burn incense to their drag; because by them their portion is fat, and their food plenteous.
17 Vajon azért ürítgesse-e ki hálóját és folyton öldököljön nemzeteket kíméletlenül?
Shall they therefore empty their net, and not spare continually to slay the nations?
