Habakuk 3
1 Íma Chabakkúk prófétától, sigjónót szerint.
先知哈巴谷的祷告，调用流离歌。
2 Örökkévaló, hallottam híredet, megfélemlettem; Örökkévaló, művedet éveken belül szólítsd életre, éveken belül ismertesd meg; haragban irgalomra gondolj.
耶和华啊，我听见你的名声就惧怕。 耶和华啊，求你在这些年间复兴你的作为， 在这些年间显明出来； 在发怒的时候以怜悯为念。
3 Isten Témánból jön és a Szent Párán hegyéről. Széla. Beborította az eget a fensége és dicséretével megtelt a föld.
神从提幔而来； 圣者从巴兰山临到。 (细拉) 他的荣光遮蔽诸天； 颂赞充满大地。
4 Fény lészen mint a napvilág, sugarak az ő oldalán; és ott hatalmának rejteke.
他的辉煌如同日光； 从他手里射出光线， 在其中藏着他的能力。
5 Előtte jár dögvész, és forró láz indul ki nyomdokaiban.
在他前面有瘟疫流行； 在他脚下有热症发出。
6 Állt és meginogtatta a földet, nézett és felszöktette a nemzeteket; szétzúzódtak az örök hegyek, elsüllyedtek az őskorú halmok– ősrégi járatai vannak.
他站立，量了大地， 观看，赶散万民。 永久的山崩裂； 长存的岭塌陷； 他的作为与古时一样。
7 Baj alatt láttam, Kúsán sátrait, reszketnek Midján országának kárpitjai.
我见古珊的帐棚遭难， 米甸的幔子战兢。
8 Vajon folyamok ellen lobbant föl, oh Örökkévaló, avagy a folyamok ellen a haragod, avagy a tenger ellen a te haragvásod, midőn nyargalsz lovaidon, győzedelmes szekereiden?
耶和华啊，你乘在马上， 坐在得胜的车上， 岂是不喜悦江河、 向江河发怒气、 向洋海发愤恨吗？
9 Meztelenre meztelenedik íjad, a megparancsolt hétszeres nyílvesszőkkel Széla – folyamokat hasít a föld.
你的弓全然显露， 向众支派所起的誓都是可信的。 (细拉) 你以江河分开大地。
10 Megláttak téged, remegnek a hegyek, vizek zápora megáradt, a mélység hallatta hangját; magasba emelte kezeit.
山岭见你，无不战惧； 大水泛滥过去， 深渊发声，汹涌翻腾。
11 Nap, hold megállt lakában, nyilaid világossága mellett járnak, villogó dárdád fénye mellett.
因你的箭射出发光， 你的枪闪出光耀， 日月都在本宫停住。
12 Fölindulással lépsz a földön, haragban taposod a nemzeteket.
你发忿恨通行大地， 发怒气责打列国，如同打粮。
13 Kivonultál segítségére népednek, segítségére fölkentednek. Lezúztad a csúcsot a gonosznak házáról, nyakig meztelenítve az alapot. Széla!
你出来要拯救你的百姓， 拯救你的受膏者， 打破恶人家长的头， 露出他的脚，直到颈项。 (细拉)
14 Átszúrtad nyílvesszőivel vezéreinek fejét: viharként jönnek szétszórni engem; ujjongásuk olyan, mint mikor megeszik a szegényt alattomban.
你用敌人的戈矛刺透他战士的头； 他们来如旋风，要将我们分散。 他们所喜爱的是暗中吞吃贫民。
15 Lépdeltél a tengeren lovaiddal; nagy vizek tömegében.
你乘马践踏红海， 就是践踏汹涌的大水。
16 Hallottam, és reszketett a belsőm, a hírre megcsendültek ajkaim, rothadás jön csontjaimba; a helyemen reszketek, hogy nyugton várjak a szorongatás napjára, melynek jönnie kell a népre, mely ellen összecsődülnek.
我听见耶和华的声音， 身体战兢，嘴唇发颤， 骨中朽烂； 我在所立之处战兢。 我只可安静等候灾难之日临到， 犯境之民上来。
17 Mikor fügefa nem virágzik, és nincs termés a szőlőtőkön, cserben hagyott az olajfa gyümölcse, s a mezőség nem termett eleséget; elszakadt az akoltól a juh, és nincs marha az istállókban.
虽然无花果树不发旺， 葡萄树不结果， 橄榄树也不效力， 田地不出粮食， 圈中绝了羊， 棚内也没有牛；
18 Én pedig az Örökkévalóban hadd ujjongok, hadd vigadok üdvöm Istenében.
然而，我要因耶和华欢欣， 因救我的 神喜乐。
19 Az Örökkévaló az Úr, én erőm, olyanná tette lábaimat, mint az őzek és magaslataimon lépdelnem enged. – A karmesternek hárfajátékomra.
主耶和华是我的力量； 他使我的脚快如母鹿的蹄， 又使我稳行在高处。 这歌交与伶长，用丝弦的乐器。
