Habakuk 2
1 Őrhelyemen hadd álljak és megálljak a sánczon: és kitekintek, hogy lássam mit beszél velem és mi választ nyerek szemrehányásomra.
Upon my watch will I stand, and place myself upon the tower, and will watch to see what he will speak with me, and what I shall answer to my reproof.
2 És felelt nekem az Örökkévaló és mondta: Írd föl a látomást, és pedig világosan táblákra, azért hogy végig fusson rajta, a ki olvassa.
And the Lord answered me, and said, Write down the vision, and make it plain upon the tables, that everyone may read it fluently.
3 Mert még csak időre szól a látomás és a vég felé siet és nem hazudik; ha késedelmezik, várj reá, mert jőni, jőni fog, nem késik el.
For there is yet a vision for the appointed time, and it speaketh of the end, and it will not deceive: though it tarry, wait for it; because it will surely come, it will not be delayed.
4 Íme felfuvalkodott, nem volt egyenes ő benne a lelke; de az igaz hűsége által él.
Behold, disturbed, not at rest is the soul of [the wicked] in him; but the righteous ever liveth in his [trustful] faith.
5 Hát még midőn a bor hűtelen, a fennhéjázó férfi nem tud nyugodni, a ki kitágította mint az alvilág a lelkét, s ő maga olyan, mint a halál és nem lakik jól; egybeszedte magának mind a nemzeteket, s egybe gyűjtötte magának mind a népeket. (Sheol h7585)
And though the wine-[drunken] traitor, the proud man, whose house will not stand, who enlargeth his desire as the grave, and is like death, which cannot be satisfied, —though he gather unto him all the nations, and assemble unto him all the people: (Sheol h7585)
6 Nemde ezek mindannyian ő róla példázatot hangoztatnak, ékes beszédet, rejtvényeket ő reá; mondják ugyanis Oh az, ki abból gyarapít, mi nem az övé – meddig még? – és megterheli magát sarczczal.
Will not all these take up a parable against him, and a proverb and a satire concerning him? and they will say, Woe to him that increaseth what is not his! for how long? and to him that loadeth himself with a burden of guilt!
7 Nemde hirtelen támadnak kínzóid és ébrednek zaklatóid, hogy prédául légy nekik!
Behold, suddenly will rise up those that afflict thee, and awake those that plague thee, and thou shalt become a booty unto them.
8 Mert te kifosztottál sok nemzetet, kifosztanak majd téged mind a megmaradt népek, emberek elontott vére miatt; meg az erőszak miatt, országon, városon és mind a benne lakókon.
Because thou hast despoiled many nations will all the remnant of the people despoil thee; because of the blood of men, and the violence against the land, the town, and all that dwell therein.
9 Oh a ki nyerészkedik gonosz nyerészkedéssel a háza számára, hogy a magasban rakja meg fészkét, hogy megmeneküljön a veszedelem markából.
Woe to him that obtaineth an evil gain for his house, that he may set his nest on high, that he may be delivered from the grasp of the wicked!
10 Szégyent tanácsoltál házadnak, kivágván sok népet, vétkeztél tenmagad ellen.
Thou hast counselled shame to thy house, by cutting off many people, and sinning [against] thy soul.
11 Mert kő a falból fog kiáltani és lécz a fa gerendázatból felel majd neki.
For the stone will cry out of the wall, and the beam out of the wood [-work] will answer it.
12 Oh a ki várost épít vérontással és várat megszilárdít jogtalansággal.
Woe to him that buildeth a city with blood-guiltiness, and layeth the foundation of a town by wrong-doing.
13 Nemde, íme, az Örökkévalótól, a seregek Urától van! Fáradnak tehát népek tűzért és nemzetek a semmiért bágyadnak el.
Behold, is it not from the Lord of hosts that people shall labor for the very fire, and nations shall weary themselves for naught but vanity!
14 Mert megtelik majd a föld az Örökkévaló dicsőségének megismerésével, mint vizekkel, melyek a tengert borítják.
For the earth shall be filled with knowledge of the glory of the Lord, as the waters cover the sea.
15 Oh aki megitatja felebarátját, ki hozzáöntöd mérgedet, meg is részegítve őt, azért hogy oda tekints meztelenségükre.
Woe unto him that maketh his neighbors drink, [to thee] that pourest out thy poisonous [wine], and makest them also drunken, in order to look on their nakedness!
16 Jóllaktál gyalázattal inkább mint dicsőséggel; igyál te is, és meztelenedjél meg, kerüljön át te hozzád az Örökkévaló jobbjának serlege: csúfos gyalázat a te dicsőségedre!
Thou art filled with shame instead of glory; drink thou also, and let thy nakedness be uncovered: there shall be turned around thee the cup of the Lord's right hand, and filthy spittle shall be on thy glory.
17 Mert elborít téged a Libánonon tett erőszak és a vadakon elkövetett pusztítás, mely rettenti őket, emberek elontott vére miatt, meg az erőszak miatt országon, városon és mind a benne lakókon.
For the violence against Lebanon shall cover thee, and the destruction of beasts, which he terrified away; because of the blood of men, and the violence against the land, the town, and all that dwell therein.
18 Mit használt a faragott kép, hogy faragta az alakítója, az öntött kép s a hazugságot tanító, hogy bízott az alakító az ő alkotásában, készítvén néma bálványokat?
What profiteth the graven image that its maker hath graven it? the molten image, and a teacher of falsehood? that the maker of his image trusteth therein, while making dumb idols?
19 Oh s ki a fának mondja: ébredj – serkenj föl! a merev kőnek! Az tanítson? Íme foglalva van aranyba, ezüstbe és semmi szellem nincsen benne.
Woe unto him that saith to the wood, Awake! Rouse up to the dumb stone. Shall this teach? Behold, it is overlaid with gold and silver, and no breath whatever is in its bosom.
20 De az Örökkévaló az ő szent templomában – csitt előtte az egész föld!
But the Lord is in his holy temple: be silent before him all the earth.
