< 1 Mózes 7 >
1 És mondta az Örökkévaló Nóénak: Menj be te és egész házad a bárkába, mert téged láttalak igazságosnak színem előtt ezen nemzedékben.
Na ka mea a Ihowa ki a Noa, haere mai koutou ko tou whare katoa ki roto ki te aaka; kua kite hoki ahau i a koe he tika ki toku aroaro i tenei whakatupuranga.
2 Minden tiszta baromból vegyél magadnak hetet-hetet, hímet és nőstényt, és a baromból, mely nem tiszta, kettőt, hímet és nőstényt.
Tangohia e koe etahi o nga kirehe pokekore, kia takiwhitu, te toa me tana uha: o nga kararehe poke hoki, kia takirua, te toa me tana uha:
3 Az ég madarából is hetet-hetet, hímet és nőstényt, hogy életben tarts magot az egész föld színén.
Me nga manu ano hoki o te rangi, kia takiwhitu, te toa me te uha; kia ora ai he uri ki runga ki te mata o te whenua katoa.
4 Mert hét nap múlva esőt bocsátok én a földre, negyven nap és negyven éjjel és eltörlök minden lényt, melyet alkottam, a föld színéről.
Kia whitu ake hoki nga ra ka meatia e ahau kia ua te ua ki runga ki te whenua, kia wha tekau nga ra, kia wha tekau nga po; a ka whakangaromia atu e ahau i runga i te mata o te whenua nga mea ora katoa i hanga e ahau.
5 És tett Nóé mind aszerint, amint megparancsolta neki az Örökkévaló.
A rite tonu ta Noa i mea ai ki a Ihowa katoa i whakahau ai ki a ia.
6 Nóé pedig hatszáz éves volt, midőn az özönvíz volt a földön.
Na e ono rau nga tau o Noa i te putanga mai o te waipuke ki runga ki te whenua.
7 És bement Nóé, meg az ő fiai és az ő felesége, meg a fiainak feleségei vele együtt a bárkába az özönvíz elől.
Na ka tomo a Noa ratou tahi ko ana tama, ko tana wahine, ko nga wahine hoki a ana tama, ki roto ki te aaka, i te wehi i nga wai o te waipuke.
8 A tiszta baromból és a baromból, mely nem tiszta, a madárból és mindabból, ami mozog a földön,
Me etahi o nga kirehe pokekore, o nga kirehe poke hoki, o nga manu, o nga mea katoa ano hoki e ngokingoki ana i runga i te whenua;
9 kettő-kettő ment be Nóéhoz a bárkába, hím és nőstény, amint megparancsolta Isten Nóénak.
I haere tatakirua ratou ki roto ki te aaka ki a Noa, te toa me te uha, i pera tonu me ta te Atua i whakahau ai ki a Noa.
10 És történt hét nap múlva és az özönvíz volt a földön.
Na i muri iho i nga ra e whitu ka puta mai nga wai o te waipuke ki runga ki te whenua.
11 Hatszázadik évében Nóé életének, a második hónapban, a hónap tizenhetedik napján, ezen a napon felfakadtak minden forrásai a nagy mélységnek és az ég csatornái megnyíltak.
No te ono rau o nga tau o te oranga o Noa, no te rua o nga marama, no te tekau ma whitu o nga ra o te marama, no taua rangi ano i pakaru mai ai nga matapuna katoa o te rire nui, a ka whakatuwheratia nga matapihi o te rangi.
12 És volt az eső a földön negyven nap és negyven éjjel.
A e wha tekau nga ra, e wha tekau nga po, i ua ai te ua ki runga ki te whenua.
13 Ugyanezen a napon ment be Nóé, meg Sém, Chom és Jefesz, Nóé fiai és Nóé felesége, meg az ő fiainak három felesége velük együtt, a bárkába.
No taua rangi pu ano i tomo ai a Noa, ratou ko Hema, ko Hama, ko Iapeta, nga tama a Noa, ratou tahi ko te wahine a Noa, ko nga wahine tokotoru ano hoki a ana tama, ki roto ki te aaka;
14 Ők és minden vad a maga neme szerint és minden barom a maga neme szerint és minden csúszó-mászó, mely mozog a földön a maga neme szerint és minden madár a maga neme szerint, minden madár, minden szárnyas.
Ratou ko nga kirehe mohoao katoa o ia ahua, o ia ahua, ko nga kararehe katoa o ia ahua, o ia ahua, ko nga mea ngoki katoa e ngokingoki nei i runga i te whenua, o ia ahua, o ia ahua, me nga manu katoa, o ia ahua, o ia ahua, me nga mea whai parira u katoa, o ia ahua, o ia ahua.
15 Bement Nóéhoz a bárkába kettő-kettő minden testből, amelyben az élet lehelete van.
Na ka haere ki roto ki te aaka ki a Noa, tatakirua o nga kikokiko katoa, o nga mea whai wairua ora.
16 És amik bementek, hím és nőstény minden testből ment be, amint megparancsolta neki Isten; és bezárta az Örökkévaló mögötte (a bárkát).
Ko nga mea i haere, i haere he toa he uha o nga kikokiko katoa, he pera tonu me ta te Atua i whakahau ai ki a ai: a tutakina ana ia e Ihowa ki roto.
17 És volt az özönvíz negyven nap a földön; megsokasodtak a vizek és vitték a bárkát, hogy fölemelkedett a földről.
A e wha tekau nga ra o te waipuke ki runga ki te whenua; a ka nui haere nga wai, ka whakamanutia ake te aaka, a ka maiangi ake ki runga i te whenua.
18 És erősbödtek a vizek és nagyon megsokasodtak a földön; és ment a bárka a víz színén.
Na ka kaha nga wai, a ka tino nui haere ki runga ki te whenua; a ka tere te aaka i runga i te kare o nga wai.
19 És a vizek igen nagyon erősbödtek a földön és elborították mind a magas hegyeket, melyek az egész ég alatt voltak.
Na kua tino kaha rawa nga wai ki runga ki te whenua; a ka taupokina nga maunga teitei katoa i raro i te rangi, a puta noa.
20 Tizenöt könyöknyire (a hegyeken) felül erősbödtek a vizek és elborították a hegyeket.
Kotahi tekau ma rima nga whatianga i pari ake ai nga wai; a taupokina ana nga maunga.
21 És elveszett minden test, mely mozog a földön, madárból, baromból, vadból és féregből, mely csúszik-mászik a földön és minden ember.
Na ka mate nga kikokiko katoa i korikori i runga i te whenua; te manu, te kararehe, te kirehe, nga mea ngoki katoa hoki i ngokingoki i runga i te whenua, me nga tangata katoa:
22 Mindaz, aminek orrában az élet lehelete volt, mindabból, ami a szárazon volt, meghalt.
Ko nga mea katoa kei roto nei i o ratou pongaihu te manawa ora, o nga mea katoa i te tuawhenua, i mate.
23 És eltörölt (Isten) minden lényt, mely a föld színén volt, embertől baromig, csúszó-mászóig és az ég madaráig, úgy, hogy eltöröltettek a földről; csak Nóé maradt meg és ami vele volt a bárkában.
A ngaro iho nga mea ora katoa i runga i te mata o te whenua, te tangata, te kararehe, nga mea ngokingoki, me te manu o te rangi; i whakangaromia atu ratou i runga i te whenua: a toe ake ko te kotahi o Noa, me nga mea i a ia, i roto i te aaka.
24 És erősbödtek a vizek a földön százötven napig.
A kotahi rau e rima tekau nga ra i huri ai nga wai ki runga ki te whenua.