1 Mózes 44

1 És megparancsolta annak, aki háza fölött volt, mondván: Töltsd meg az emberek zsákjait eleséggel, amennyit csak bírnak elvinni, és tedd mindegyiknek pénzét zsákjának szájába.

Then he instructed the manager of his house, saying, "Fill the men's sacks with as much food as they can carry, and put each man's silver in the mouth of his sack.

2 Serlegemet pedig, az ezüst serleget tedd a legkisebbik zsákjának a szájába, meg gabonájának árát; és az cselekedett József szava szerint, amit szólt.

Put my cup, the silver cup, in the sack's mouth of the youngest, along with the silver for his grain." So he did according to the word that Joseph had told him.

3 A reggel virradt és az emberek elbocsáttattak, ők és szamaraik.

As soon as the morning dawned, the men were sent off along with their donkeys.

4 Alig mentek ki a városból, nem mentek messze és József mondta annak, aki háza fölött volt: Kerekedj föl, vedd űzőbe az embereket és ha elérted őket, mondd nekik: Miért fizettetek rosszat a jó helyett?

When they were far from the city, Joseph said to his manager, "Up, go after the men, and when you overtake them, ask them, 'Why have you repaid evil for good?

5 Nemde ez az, amiből iszik az én uram és ő jósol is abból; rosszul cselekedtétek, amit tettetek.

Why have you stolen my silver cup? Isn't it from this that my lord drinks and by which he indeed uses for divination? You have done evil in doing this.'"

6 Az elérte őket és mondta nekik ezeket a szavakat.

And he caught up with them and spoke these words to them.

7 És ők mondták neki: Miért beszél uram eme szavak szerint? Távol legyen szolgáidtól, hogy cselekedjenek ilyen dolgot.

But they said to him, "Why does my lord speak such words as these? Far be it from your servants that they should do such a thing.

8 Íme, a pénzt, melyet megtaláltunk zsákjaink szájában, visszahoztuk neked Kánaán országából; hogy lopnánk tehát uradnak házából ezüstöt vagy aranyat?

Look, the money that we found in the mouths of our sacks we brought back to you from the land of Canaan. How then could we steal silver or gold from your lord's house?

9 Akinél megtalálják szolgáid közül, haljon meg; és mi is leszünk uramnak rabszolgái.

With whomever of your servants it is found, he must die, and we also will be my lord's slaves."

10 És ő mondta: Most is szavaitok szerint legyen! Akinél megtalálják, az legyen rabszolgám, de ti mentek lesztek.

And he said, "Very well, then, it will be as you say. The one with whom it is found will be my slave, but you will be blameless."

11 És siettek, és lerakta mindegyik az ő zsákját a földre és kibontotta mindegyik az ő zsákját.

Then they hurried, and each man lowered his sack to the ground, and each man opened his sack.

12 És az átkutatta, a legnagyobbiknál kezdte és a legkisebbiknél végezte; és megtaláltatott a serleg Benjámin zsákjában.

And he searched, beginning with the oldest, and ending at the youngest. And the cup was found in Benjamin's sack.

13 Erre megszaggatták ruháikat, fölrakodott mindegyik az ő szamarára és visszatértek a városba.

Then they tore their clothes, and each man loaded his donkey and returned to the city.

14 És bementek Júda meg testvérei József házába, ő pedig még ott volt, és leborultak előtte a földre.

So Judah and his brothers came to Joseph's house, and he was still there, and they fell to the ground before him.

15 És mondta nekik József: Micsoda dolog az, amit ti tettetek? Vajon nem tudjátok-e, hogy jósolni tud olyan férfiú, mint én vagyok?

And Joseph said to them, "What is this deed that you have done? Didn't you know that a man like me can indeed practice divination?"

16 És mondta Júda: Mit mondjunk uramnak, mit szóljunk és mivel igazoljuk magunkat? Isten megtalálta szolgáid bűnét! Íme, mi rabszolgái vagyunk uramnak, mi is és az is, akinek kezében a serleg megtaláltatott.

Then Judah said, "What can we say to my lord? What can we speak? And how can we clear ourselves? God has uncovered the guilt of your servants. Look, we are my lord's slaves, both we, and the one in whose possession the cup was found."

17 De ő mondta: Távol legyen tőlem, hogy ezt megtegyem; az, akinek kezében a serleg megtaláltatott, az legyen rabszolgám, ti pedig menjetek békében atyátokhoz.

But he said, "Far be it from me that I should do so. The man in whose possession the cup was found, he will be my slave. But as for you, go up to your father in peace."

18 Akkor odalépett hozzá Júda és mondta: Kérlek, uram, hadd szóljon csak szolgád egy szót uram fülei hallatára és ne gerjedjen föl haragod szolgád ellen, mert te olyan vagy, mint Fáraó.

Then Judah approached him, and said, "My lord, please allow your servant to speak a word in the ears of my lord, and do not become angry with your servant, for you are like Pharaoh himself.

19 Uram kérdezte szolgáit, mondván: van-e atyátok vagy testvéretek?

My lord asked his servants, saying, 'Do you have a father or a brother?'

20 És mi mondtuk uramnak: Van nekünk egy öreg atyánk és öregségének gyermeke, a legkisebbik testvére pedig meghalt és ő maradt egyedül az anyjától, atyja pedig szereti őt.

And we said to my lord, 'We have a father, an old man, and a child born when he was old, a little one, and his brother is dead, and he is his mother's only child, and his father loves him.'

21 És te mondtad szolgáidnak: Hozzátok le őt hozzám, hadd vessem rá szemeimet.

Then you said to your servants, 'Bring him down to me, so that I can see him myself.'

22 De mi mondtuk uramnak: A fiú nem hagyhatja el az atyját; ha elhagyja az atyját, ez meghal.

And we said to my lord, 'The boy can't leave his father: for if he should leave his father, his father would die.'

23 Te azonban mondtad szolgáidnak: Ha nem jön le legkisebb testvéretek veletek, ne lássátok többé az én színemet.

But you said to your servants, 'Unless your youngest brother comes down with you, you will not see my face again.'

24 És volt, midőn fölmentünk szolgádhoz, az én atyámhoz, tudtára adtuk neki uram szavait.

And it happened when we came up to your servant my father, we told him the words of my lord.

25 És mondta atyánk: Menjetek vissza, vegyetek nekünk egy kevés eleséget!

But our father said, 'Go again, buy us a little food.'

26 De mi mondtuk: Nem mehetünk le; ha legkisebb testvérünk velünk van, akkor lemegyünk, mert nem láthatjuk a férfiú színét, ha legkisebb testvérünk nincs velünk.

We said, 'We can't go down. If our youngest brother is with us, then we will go down, for we cannot see the man's face unless our youngest brother is with us.'

27 És mondta szolgád, az én atyám nekünk: Ti tudjátok, hogy kettőt szült nekem feleségem;

Then your servant my father said to us, 'You know that my wife bore me two sons.

28 és elment az egyik tőlem és azt mondtam; Bizony szétszaggattatott, és nem láttam őt mindeddig.

And the one disappeared from me, and I said, "Surely he is torn in pieces." And I haven't seen him since.

29 Ha elviszitek ezt is színem elől és baleset éri őt, akkor leszállítjátok ősz fejemet szerencsétlenségben a sírba. (Sheol h7585)

If you take this one also from me, and harm happens to him, you will bring down my gray hairs with sorrow to Sheol. (Sheol h7585)

30 Most tehát, midőn eljövök szolgádhoz, az én atyámhoz és a fiú nincs velünk az ő lelke pedig össze van kötve lelkével,

So now, when I come to your servant my father and the boy is not with us, since his life is bound up in the boy's life,

31 és lesz, midőn látja, hogy a fiú nincs meg, meghal, és leszállították szolgáid ősz fejét a te szolgádnak, a mi atyánknak búbánatban a sírba. (Sheol h7585)

it will happen, when he sees that the boy is not with us, that he will die. Your servants will bring down the gray hairs of your servant our father with sorrow to Sheol. (Sheol h7585)

32 Mert szolgád kezeskedett a fiúért atyámnál; mondván: Ha meg nem hozom őt neked, vétkeztem atyám ellen minden időre.

For your servant became collateral for the boy to my father, saying, 'If I do not bring him to you, then I will bear the blame to my father forever.'

33 És most, maradjon csak a te szolgád a fiú helyett rabszolgául uramnak, a fiú pedig menjen föl testvéreivel;

So now, please let your servant remain instead of the boy, a slave to my lord, and let the boy go up with his brothers.

34 mert hogy menjek föl atyámhoz és a fiú nincs velem? Nem nézhetném a szerencsétlenséget, mely atyámat éri.

For how will I go up to my father if the boy isn't with me? I could not bear to see the misery that would come on my father."