1 Mózes 41
1 És történt két év múltán, Fáraó álmodott, és íme, ő áll a folyam mellett.
And two yeeres after, Pharaoh also dreamed, and beholde, he stoode by a riuer,
2 És íme, a folyamból feljön hét tehén, szép ábrázatúak és kövér húsúak, és legelnek a nádasban.
And loe, there came out of the riuer seuen goodly kine and fatfleshed, and they fedde in a medowe:
3 És íme, más hét tehén jön fel utánuk a folyamból, rút ábrázatúak és vékony húsúak; és megálltak a tehenek mellett a folyam partján.
And loe, seuen other kine came vp after the out of the riuer, euill fauoured and leane fleshed, and stoode by the other kine vpon the brinke of the riuer.
4 És fölfalták a tehenek, a rút ábrázatúak és vékony húsúak, a hét tehenet, a szép ábrázatúakat és kövéreket; és Fáraó fölébredt.
And the euilfauoured and leane fleshed kine did eate vp the seuen welfauoured and fatte kine: so Pharaoh awoke.
5 Elaludt és álmodott másodszor; és íme, hét kalász terem egy száron, kövérek és szépek.
Againe he slept, and dreamed the second time: and beholde, seuen eares of corne grewe vpon one stalke, ranke and goodly.
6 És íme hét kalász, vékony és a keleti széltől elperzselt, nő utánuk.
And loe, seuen thinne eares, and blasted with the east winde, sprang vp after them:
7 És elnyelték a vékony kalászok a hét kövér és tele kalászt; Fáraó fölébredt és íme, álom volt.
And the thinne eares deuoured the seuen ranke and full eares. then Pharaoh awaked, and loe, it was a dreame.
8 És volt reggel, nyugtalankodott a lelke, elküldött és hivatta Egyiptom összes írástudóit és összes bölcseit; és elbeszélte nekik Fáraó az ő álmát, de nem volt, aki megfejtse azokat Fáraónak.
Nowe when the morning came, his spirit was troubled: therefore he sent and called all the soothsayers of Egypt, and all the wise men thereof, and Pharaoh tolde them his dreames: but none coulde interprete them to Pharaoh.
9 Ekkor szólt a főpohárnok Fáraóhoz, mondván: Vétkeimet említem én föl ma.
Then spake the chiefe butler vnto Pharaoh, saying, I call to minde my faultes this day.
10 Fáraó haragudott az ő szolgáira és őrizet alá helyezett engem a testőrök főnökének házában, engem és a fősütőmestert.
Pharaoh being angrie with his seruantes, put me in ward in the chiefe stewards house, both me and the chiefe baker.
11 Mi pedig álmodtunk álmot egy éjjel, én és ő; mindegyik a maga álmának megfejtése szerint álmodtunk.
Then we dreamed a dreame in one night, both I, and he: we dreamed eche man according to the interpretation of his dreame.
12 És ott volt velünk egy héber fiú, a testőrök főnökének szolgája, mi elbeszéltük neki és ő megfejtette nekünk álmainkat; mindegyiknek a maga álma szerint fejtette meg.
And there was with vs a yong man, an Ebrew, seruant vnto the chiefe steward, whome when we told, he declared our dreames to vs, to euery one he declared according to his dreame.
13 És volt, amint ő megfejtette nekünk, úgy lett, engem visszahelyeztek állásomba, őt pedig felakasztották.
And as he declared vnto vs, so it came to passe: for he restored me to mine office, and hanged him.
14 És elküldött Fáraó, hivatta Józsefet és gyorsan kivették a börtönből; megnyiratkozott, ruhát váltott és bement Fáraóhoz.
Then sent Pharaoh, and called Ioseph, and they brought him hastily out of prison, and he shaued him, and chaunged his rayment, and came to Pharaoh.
15 És mondta Fáraó Józsefnek: Álmot álmodtam és nincs, aki megfejtse, én pedig hallottam rólad, mondván: értesz álmot, hogy megfejtsd azt.
Then Pharaoh sayde to Ioseph, I haue dreamed a dreame, and no man can interprete it, and I haue hearde say of thee, that when thou hearest a dreame, thou canst interprete it.
16 És felelt József Fáraónak, mondván: Nem én, Isten jelenti ki Fáraó békéjét.
And Ioseph answered Pharaoh, saying, Without me God shall answere for the wealth of Pharaoh.
17 És szólt Fáraó Józsefhez: Álmomban, íme, én álltam a folyam partján.
And Pharaoh sayde vnto Ioseph, In my dreame, beholde, I stoode by the banke of the riuer:
18 És íme, a folyamból feljön hét tehén, kövér húsúak és szép alakúak, és legelnek a nádasban.
And lo, there came vp out of the riuer seuen fat fleshed, and welfauoured kine, and they fedde in the medowe.
19 És íme, más hét tehén jön fel utánuk, hitványak, igen rút alakúak és sovány húsúak; nem láttam olyanokat Egyiptom egész országában rútságra nézve.
Also loe, seuen other kine came vp after them, poore and very euilfauoured, and leanefleshed: I neuer sawe the like in all the lande of Egypt, for euilfauoured.
20 És fölfalták a sovány és rút tehenek az első hét tehenet, a kövéreket;
And the leane and euilfauoured kine did eate vp the first seuen fat kine.
21 és bejutottak belsejükbe, de nem ismerszett meg, hogy bejutottak belsejükbe, és ábrázatuk oly rút volt, mint kezdetben; erre fölébredtem.
And when they had eaten them vp, it could not be knowen that they had eaten them, but they were still as euilfauoured, as they were at the beginning: so did I awake.
22 Azután láttam álmomban, íme, hét kalász terem egy száron, teliek és szépek.
Moreouer I sawe in my dreame, and beholde, seuen eares sprang out of one stalke, full and faire.
23 És íme, hét kalász, aszott, vékony, a keleti széltől elperzselve nő utánuk;
And lo, seuen eares, withered, thinne, and blasted with the East winde, sprang vp after them.
24 és elnyelték a vékony kalászok a hét szép kalászt. És elmondtam az írástudóknak, de nincs, aki megmagyarázza nekem.
And the thinne eares deuoured the seuen good eares. Nowe I haue tolde the soothsayers, and none can declare it vnto me.
25 És mondta József Fáraónak: Fáraó álma egy; amit Isten tesz, tudtára adta Fáraónak.
Then Ioseph answered Pharaoh, Both Pharaohs dreames are one. God hath shewed Pharaoh, what he is about to doe.
26 A hét szép tehén, az hét év, a hét szép kalász az hét év; az álom egy.
The seuen good kine are seuen yeres, and the seuen good eares are seuen yeeres: this is one dreame.
27 És a hét sovány és rút tehén, mely utánuk följött, az hét év, meg a hét üres kalász, a keleti széltől perzselve – lesz az éhség hét éve.
Likewise the seuen thinne and euilfauoured kine, that came out after them, are seuen yeeres: and the seuen emptie eares blasted with the East winde, are seuen yeeres of famine.
28 Ez az, amit mondtam Fáraónak; amit Isten tesz, azt megmutatta Fáraónak.
This is the thing which I haue saide vnto Pharaoh, that God hath shewed vnto Pharaoh, what he is about to doe.
29 Íme, hét év jön, nagy bőség lesz Egyiptom egész országában.
Beholde, there come seuen yeeres of great plentie in all the land of Egypt.
30 De támad majd az éhség hét éve utánuk, úgy, hogy elfelejtik az egész bőséget Egyiptom országában; és fölemészti az éhség az országot.
Againe, there shall arise after them seuen yeeres of famine, so that all the plentie shall be forgotten in the land of Egypt, and the famine shall consume the land:
31 És nem ismerszik majd meg a bőség az országban azon éhség miatt, azután, mert igen nyomasztó lesz az.
Neither shall the plentie bee knowen in the land, by reason of this famine that shall come after: for it shalbe exceeding great.
32 Hogy pedig az álom megismétlődött Fáraónál, kétszer, mivel meg van állapítva a dolog az Istentől és siet az Isten, hogy megtegye.
And therefore the dreame was doubled vnto Pharaoh the second time, because the thing is established by God, and God hasteth to performe it.
33 Most tehát szemeljen ki Fáraó értelmes és bölcs férfit és tegye őt Egyiptom országa fölé.
Nowe therefore let Pharaoh prouide for a man of vnderstanding and wisedome, and set him ouer the land of Egypt.
34 Tegye meg Fáraó, hogy rendeljen felügyelőket az ország fölé, és szedjen ötödöt Egyiptom országában a bőség hét évében.
Let Pharaoh make and appoynt officers ouer the lande, and take vp the fift part of the land of Egypt in the seuen plenteous yeeres.
35 És gyűjtsék össze minden eleségét a jó éveknek, ezeknek a jövendőknek; halmozzanak föl gabonát Fáraó keze alatt, eleségül a városokban és őrizzék meg.
Also let them gather all the foode of these good yeeres that come, and lay vp corne vnder the hand of Pharaoh for foode, in the cities, and let them keepe it.
36 És legyen az eleség őrizetül az ország számára az éhség hét évére, amelyek lesznek Egyiptom országában, hogy el ne vesszen az ország az éhség miatt.
So the foode shall be for the prouision of the lande, against the seuen yeeres of famine, which shalbe in the lande of Egypt, that the land perish not by famine.
37 És jónak tetszett a dolog Fáraó szemeiben és összes szolgái szemeiben;
And the saying pleased Pharaoh and all his seruants.
38 és mondta Fáraó szolgáinak: Találhatunk-e ilyet mint ez, férfiút, akiben Isten szelleme van?
Then saide Pharaoh vnto his seruants, Can we finde such a man as this, in whom is the Spirit of God?
39 És mondta Fáraó Józsefnek: Miután Isten tudatta veled mindezt, nincs olyan értelmes és bölcs, mint te.
The Pharaoh said to Ioseph, For as much as God hath shewed thee all this, there is no man of vnderstanding, or of wisedome like vnto thee.
40 Te legyél házam fölött és parancsodhoz alkalmazkodjék egész népem; csak a trónnal leszek nagyobb nálad.
Thou shalt be ouer mine house, and at thy word shall all my people be armed, onely in the kings throne will I be aboue thee.
41 És mondta Fáraó Józsefnek: Lásd, én tettelek téged Egyiptom egész országa fölé.
Moreouer Pharaoh said to Ioseph, Behold, I haue set thee ouer all the land of Egypt.
42 És lehúzta Fáraó a gyűrűjét kezéről és rátette azt József kezére, felöltöztette őt bisszusruhába és tette az arany láncot a nyakába.
And Pharaoh tooke off his ring from his hand, and put it vpon Iosephs hand, and arayed him in garments of fine linnen, and put a golden cheyne about his necke.
43 És meghordoztatta őt másodrendű kocsijában és kiáltották előtte: Ávréch! Így tette őt Egyiptom egész országa fölé.
So he set him vpon the best charet that hee had, saue one: and they cryed before him, Abrech, and placed him ouer all the land of Egypt.
44 És mondta Fáraó Józsefnek: Én vagyok Fáraó, de nálad nélkül ne emelje föl senki se kezét, se lábát Egyiptom egész országában.
Againe Pharaoh saide vnto Ioseph, I am Pharaoh, and without thee shall no man lift vp his hand or his foote in all the land of Egypt.
45 És elnevezte Fáraó Józsefet Cofnász-Pánéáchnak, és nekiadta Osznászt, Pótifera, Ón papjának leányát feleségül; és József kiment Egyiptom földjére.
And Pharaoh called Iosephs name Zaphnath-paaneah: and he gaue him to wife Asenath the daughter of Poti-pherah prince of On. then went Ioseph abrode in the land of Egypt.
46 József pedig harminc éves volt, midőn állt Fáraó, Egyiptom királya előtt; és kiment József Fáraó színe elől és bejárta Egyiptom egész országát.
And Ioseph was thirtie yeere old when he stood before Pharaoh king of Egypt: and Ioseph departing from the presence of Pharaoh, went throughout all the land of Egypt.
47 És termett a föld a bőség hét évében tele marokkal.
And in the seuen plenteous yeres the earth brought foorth store.
48 És ő összegyűjtötte mind az eleségét a hét évnek, mely Egyiptom országában volt és eltett eleséget a városokba; eleségét a város mezejének, mely körülötte volt, betette abba.
And hee gathered vp all the foode of the seuen plenteous yeeres, which were in the lande of Egypt, and layde vp foode in the cities: the foode of the fielde, that was round about euery citie, layde he vp in the same.
49 És fölhalmozott József gabonát, mint a tenger fövenye, igen sokat, amíg nem fölhagyott, hogy számba vegye, mert nem volt száma.
So Ioseph gathered wheate, like vnto the sand of the sea in multitude out of measure, vntill he left numbring: for it was without number.
50 Józsefnek pedig született két fia, mielőtt elérkezett az éhség éve, akiket szült neki Osznász, Pótifera, Ón papjának a leánya.
Now vnto Ioseph were borne two sonnes (before the yeeres of famine came) which Asenath the daughter of Poti-pherah prince of On bare vnto him.
51 És elnevezte József az elsőszülöttet Menássénak: mert elfelejtette velem Isten minden bajomat és atyám egész házát.
And Ioseph called the name of the first borne Manasseh: for God, said he, hath made me forget all my labour and al my fathers houshold.
52 A másodikat pedig elnevezte Efráimnak: mert megszaporított engem nyomorúságom földjén.
Also hee called the name of the second, Ephraim: For God, sayde he hath made me fruitfull in the land of mine affliction.
53 És véget ért a bőség hét éve, mely volt Egyiptomban.
So the seuen yeeres of the plentie that was in the land of Egypt were ended.
54 És kezdett az éhség hét éve bekövetkezni, amint mondta József; éhség volt minden országban, Egyiptom egész országában pedig volt kenyér.
Then began the seuen yeeres of famine to come, according as Ioseph had saide: and the famine was in all landes, but in all the land of Egypt was bread.
55 Majd éhezett Egyiptom egész országa és a nép kiáltott Fáraóhoz kenyérért; Fáraó pedig mondta egész Egyiptomnak: Menjetek Józsefhez, amit ő fog nektek mondani, azt tegyétek.
At the length all the lande of Egypt was affamished, and the people cryed to Pharaoh for bread. And Pharaoh said vnto all the Egyptians, Goe to Ioseph: what he sayth to you, doe ye.
56 Az éhség pedig volt az ország egész színén; akkor megnyitotta József mindazokat (a tárakat), amelyekben volt és eladott gabonát Egyiptomnak; az éhség pedig erősbödött Egyiptom országában.
When the famine was vpon all the land, Ioseph opened all places, wherein the store was, and solde vnto the Egyptians: for the famine waxed sore in the land of Egypt.
57 És az egész föld eljött Egyiptomba gabonát venni Józsefhez, mert erős volt az éhség az egész földön.
And all countries came to Egypt to bye corne of Ioseph, because the famine was sore in all landes.
