1 Mózes 39
1 József pedig levitetett Egyiptomba és megvette Potifár, Fáraó udvari tisztje, a testőrök főnöke, egy egyiptomi férfi, az ismaelitáktól, akik levitték őt oda.
Pea naʻe ʻave ʻa Siosefa ki ʻIsipite; pea ko Potifa ko e matāpule ʻa Felo, ko e pule ʻoe kau leʻo, ko e tangata ʻIsipite, naʻa ne fakatau ia ʻi he nima ʻoe kau ʻIsimeʻeli, ʻakinautolu naʻa nau ʻomi ia ki ai.
2 És az Örökkévaló volt Józseffel és szerencsés ember lett; és volt urának, az egyiptomiak házában.
Pea naʻe ia Siosefa ʻa Sihova, pea ko e tangata monūʻia ia, pea naʻa ne ʻi he fale ʻo ʻene ʻeiki, ko e tangata ʻIsipite.
3 Midőn látta az ura, hogy az Örökkévaló van és hogy mindent amit tesz, az Örökkévaló sikeressé tesz kezében,
Pea mamata ʻene ʻeiki ki he ʻiate ia ʻa Sihova, pea mo e fakamonūʻia ʻe Sihova ʻi hono nima ʻae meʻa kotoa pē naʻa ne fai.
4 akkor József kegyet talált a szemeiben és szolgálta őt; az pedig háza felé rendelte és mindent, amije volt, kezébe adott.
Pea naʻe lelei ʻa Siosefa ʻi hono ʻao, ʻo ne ngāue kiate ia, pea ne fakanofo ia ke leʻohi hono fale, pea naʻa ne tuku ki hono nima ʻa ʻene meʻa kotoa pē.
5 És volt, amióta őt rendelte a háza fölé és minden fölé, amije volt, megáldotta az Örökkévaló az egyiptominak a házát József miatt; és az Örökkávaló áldása volt mindenen, amije volt a házban és a mezőn.
Pea talu ʻae fakanofo ia ke leʻohi hono fale, pea mo ʻene meʻa fulipē, naʻe tāpuaki ʻe Sihova ʻae fale ʻoe tangata ʻIsipite, koeʻuhi ko Siosefa: pea ko e tāpuaki ʻa Sihova naʻe ʻi heʻene meʻa kotoa pē, ʻi he fale, pea ʻi he ngoue.
6 És hagyott mindent, amije volt, József kezében és nem tudott mellette semmiről, csakis a kenyérről, melyet evett; József pedig szép termetű és szép ábrázatú volt.
Pea naʻa ne tuku ʻene meʻa kotoa pē ki he nima ʻo Siosefa; pea naʻe ʻikai te ne tokangaʻi ʻe ia haʻane meʻa, ka ko e mā pe naʻa ne kai. Pea ko e tangata sino lelei ʻa Siosefa mo toulekeleka.
7 És történt e dolgok után, rávetette urának felesége a szemeit Józsefre és mondta: Hálj velem.
Pea hili ʻae ngaahi meʻa ni, naʻe fakasiosio ʻae uaifi ʻoe ʻeiki ʻa Siosefa kiate ia; pea ne pehē, Haʻu ke ta mohe.
8 De ő vonakodott és mondta ura feleségének: Íme, az én uram nem tud mellettem semmiről, mi van a házban és mindent, amije van, kezembe adott.
Ka naʻe ʻikai loto ia ki ai, ʻo ne pehē ki he uaifi ʻo hono ʻeiki, “Vakai, ʻoku ʻikai ʻiloʻi ʻe heʻeku ʻeiki ʻae ngaahi meʻa ʻoku ʻoʻona ʻi he fale, pea kuo ne tuku ia kotoa pē ki hoku nima:
9 Nincs nagyobb nálamnál a házban és nem vont meg tőlem semmit, csak téged, mivelhogy te a felesége vagy; hogy tenném hát meg ezt a nagy gonoszságot és vétkezném Isten ellen?
ʻoku ʻikai ha tokotaha ʻoku lahi hake ʻiate au ʻi he fale ni; pea naʻe ʻikai te ne taʻofi au mei ha meʻa ʻe taha, ka ko Koe pe, koeʻuhi ko hono uaifi koe: pea ʻe fēfē ʻeku fai ʻae hala lahi ni, ke u halaia ai ki he ʻOtua?”
10 És volt, midőn beszélt Józseffel nap nap után, ő nem hallgatott rá, hogy vele háljon, hogy vele legyen.
Pea ʻi heʻene lea pe ʻi he ʻaho kotoa pē kia Siosefa, naʻe ʻikai te ne tokanga kiate ia, ke na mohe, pe ke ofi kiate ia.
11 És történt egy napon, midőn bement a házba, hogy végezze munkáját és nem volt senki a ház emberei közül ott a házban,
Pea ʻi he ngaahi ʻaho ko ia, naʻe pehē, naʻe hū [ʻa Siosefa ]ki fale ke fai ʻene ngāue; pea naʻe ʻikai ha tangata ʻoe kakai ʻoe fale ʻi ai.
12 akkor megragadta őt (a nő) ruhájánál fogva, mondván: Hálj velem; de ő otthagyta ruháját a kezében, elmenekült és kiment az utcára.
Pea naʻa ne puke ki hono kofu, ʻo ne pehē, “Haʻu ke ta mohe;” ka naʻe siʻaki ʻe [Siosefa ]hono kofu ʻi hono nima, ka ka hola ia ʻo hao kituʻa.
13 És volt, midőn látta, hogy otthagyta ruháját a kezében és kimenekült az utcára,
Pea naʻe hoko ʻo pehē, ʻi heʻene mamata kuo tuku hono kofu ki hono nima, pea kuo hola ia kituʻa,
14 akkor hívta házának embereit és szólt hozzájuk, mondván: Lássátok, hozott nekünk egy héber embert, hogy csúfot űzzön belőlünk: bejött hozzám, hogy velem háljon, de én hangosan kiabáltam;
Naʻa ne ui ki he kau tangata ʻo hono fale, ʻo ne pehē kiate kinautolu, “Vakai, kuo ne ʻomi ʻae Hepelū ni ke pauʻusiʻi mai kiate kitautolu: naʻe haʻu ia kiate au ke ma mohe mo ia, pea u kalanga ʻi he leʻo lahi:”
15 és volt, midőn hallotta, hogy fölemelem hangomat és kiáltok, akkor itt hagyta ruháját nálam, elmenekült és kiment az utcára.
Pea kuo fanongo ia kuo u hiki hoku leʻo ʻo kalanga, ʻiloange, naʻa ne siʻaki hono kofu kiate au, ka ka hola, pea mole kituaʻā.
16 És eltette ruháját magánál, míg jött az ura az ő házába.
Pea naʻa ne tuku maʻu hono kofu, kaeʻoua ke haʻu ʻene ʻeiki.
17 És szólt hozzá a szavak szerint, mondván: Bejött hozzám a héber szolga, akit hoztál nekünk, hogy csúfot űzzön belőlem.
Pea naʻa ne lea kiate ia ʻi he lea ni, ʻo pehē, “Ko e tamaioʻeiki Hepelū naʻa ke ʻomi kiate kitautolu, naʻe haʻu kiate au ke pauʻu mai kiate au.
18 És volt, midőn fölemeltem hangomat és kiáltottam, akkor itt hagyta ruháját nálam és elmenekült az utcára.
Pea ʻi heʻeku hiki hake hoku leʻo ʻo kalanga, ʻiloange, naʻa ne siʻaki hono kofu kiate au, pea hola kituaʻā.”
19 És volt, midőn hallotta az ő ura feleségének szavait, melyekkel szólt hozzá, mondván: Ilyen dolgokat tett velem a te szolgád, akkor föllobbant a haragja.
Pea kuo fanongo ʻa ʻene ʻeiki ki he ngaahi lea ʻa hono uaifi, ʻaia naʻa ne lea ʻaki kiate ia, ʻo ne pehē, naʻe fai pehē ʻa hoʻo tamaioʻeiki kiate au; naʻe tupu ai ʻene ʻita lahi.
20 Vette tehát József ura őt és a fogházba vetette, arra a helyre, ahol a király foglyai fogva voltak; és ott volt a fogházban.
Pea naʻe ʻave ʻa Siosefa ʻe heʻene ʻeiki, ki he fale fakapōpula, ki he potu naʻe haʻi ai ʻae kau pōpula ʻae tuʻi: pea naʻe nofo ai ia ʻi he fale fakapōpula.
21 De az Örökkévaló volt Józseffel, feléje fordította a kegyelmet és kegyet adott neki a fogház főnöke szemeiben.
Ka naʻe ia Siosefa ʻa Sihova, ʻo ne ʻaloʻofa kiate ia, mo ne fakaʻofeina ia ʻi he ʻao ʻoe tauhi fale fakapōpula.
22 És átadta a fogház főnöke József kezébe mind a foglyokat, akik a fogházban voltak és mindent, amit ott végeztek, ő végzett.
Pea naʻe tuku ʻe he tauhi fale fakapōpula ki he nima ʻo Siosefa ʻae kau pōpula kotoa pē naʻe ʻi he fale fakapōpula; pea ko e meʻa kotoa pē naʻa nau fai, naʻe fai maʻana.
23 A fogház főnöke nem nézett semmi után, ami (József) kezében volt, minthogy az Örökkévaló vele volt, és amit ő végzett, az Örökkévaló sikeressé tette.
Naʻe ʻikai vakai ʻe he tauhi fale fakapōpula ki ha meʻa ʻe taha naʻe ʻi hono nima; koeʻuhi naʻe ʻiate ia ʻa Sihova, pea ko ia naʻa ne fai, naʻe fakamonūʻia ia ʻe Sihova.
