< 1 Mózes 39 >
1 József pedig levitetett Egyiptomba és megvette Potifár, Fáraó udvari tisztje, a testőrök főnöke, egy egyiptomi férfi, az ismaelitáktól, akik levitték őt oda.
And Joseph was brought into Egypt, and Putiphar an eunuch of Pharao, chief captain of the army, an Egyptian, bought him of the Ismaelites, by whom he was brought.
2 És az Örökkévaló volt Józseffel és szerencsés ember lett; és volt urának, az egyiptomiak házában.
And the Lord was with him, and he was a prosperous man in all things: and he dwelt in his master’s house,
3 Midőn látta az ura, hogy az Örökkévaló van és hogy mindent amit tesz, az Örökkévaló sikeressé tesz kezében,
Who knew very well that the Lord was with him, and made all that he did to prosper in his hand.
4 akkor József kegyet talált a szemeiben és szolgálta őt; az pedig háza felé rendelte és mindent, amije volt, kezébe adott.
And Joseph found favour in the sight of his master, and ministered to him: and being set over all by him, he governed the house committed to him, and all things that were delivered to him:
5 És volt, amióta őt rendelte a háza fölé és minden fölé, amije volt, megáldotta az Örökkévaló az egyiptominak a házát József miatt; és az Örökkávaló áldása volt mindenen, amije volt a házban és a mezőn.
And the Lord blessed the house of the Egyptian for Joseph’s sake, and multiplied all his substance, both at home, and in the fields.
6 És hagyott mindent, amije volt, József kezében és nem tudott mellette semmiről, csakis a kenyérről, melyet evett; József pedig szép termetű és szép ábrázatú volt.
Neither knew he any other thing, but the bread which he ate. And Joseph was of a beautiful countenance, and comely to behold.
7 És történt e dolgok után, rávetette urának felesége a szemeit Józsefre és mondta: Hálj velem.
And after many days his mistress cast her eyes on Joseph, and said: Lie with me.
8 De ő vonakodott és mondta ura feleségének: Íme, az én uram nem tud mellettem semmiről, mi van a házban és mindent, amije van, kezembe adott.
But he, in no wise consenting to that wicked act, said to her: Behold, my master hath delivered all things to me, and knoweth not what he hath in his own house:
9 Nincs nagyobb nálamnál a házban és nem vont meg tőlem semmit, csak téged, mivelhogy te a felesége vagy; hogy tenném hát meg ezt a nagy gonoszságot és vétkezném Isten ellen?
Neither is there any thing which is not in my power, or that he hath not delivered to me, but thee, who art his wife: how then can I do this wicked thing, and sin against my God?
10 És volt, midőn beszélt Józseffel nap nap után, ő nem hallgatott rá, hogy vele háljon, hogy vele legyen.
With such words as these day by day, both the woman was importunate with the young man, and he refused the adultery.
11 És történt egy napon, midőn bement a házba, hogy végezze munkáját és nem volt senki a ház emberei közül ott a házban,
Now it happened on a certain day, that Joseph went into the house, and was doing some business without any, man with him:
12 akkor megragadta őt (a nő) ruhájánál fogva, mondván: Hálj velem; de ő otthagyta ruháját a kezében, elmenekült és kiment az utcára.
And she catching the skirt of his garment, said: Lie with me. But he leaving the garment in her hand, fled, and went out.
13 És volt, midőn látta, hogy otthagyta ruháját a kezében és kimenekült az utcára,
And when the woman saw the garment in her hands, and herself disregarded,
14 akkor hívta házának embereit és szólt hozzájuk, mondván: Lássátok, hozott nekünk egy héber embert, hogy csúfot űzzön belőlünk: bejött hozzám, hogy velem háljon, de én hangosan kiabáltam;
She called to her the men of her house, and said to them: See, he hath brought in a Hebrew, to abuse us: he came in to me, to lie with me: and when I cried out,
15 és volt, midőn hallotta, hogy fölemelem hangomat és kiáltok, akkor itt hagyta ruháját nálam, elmenekült és kiment az utcára.
And he heard my voice, he left the garment that I held, and got him out.
16 És eltette ruháját magánál, míg jött az ura az ő házába.
For a proof therefore of her fidelity, she kept the garment, and shewed it to her husband when he returned home:
17 És szólt hozzá a szavak szerint, mondván: Bejött hozzám a héber szolga, akit hoztál nekünk, hogy csúfot űzzön belőlem.
And said: The Hebrew servant, whom thou hast brought, came to me to abuse me.
18 És volt, midőn fölemeltem hangomat és kiáltottam, akkor itt hagyta ruháját nálam és elmenekült az utcára.
And when he heard me cry, he left the garment which I held, and fled out.
19 És volt, midőn hallotta az ő ura feleségének szavait, melyekkel szólt hozzá, mondván: Ilyen dolgokat tett velem a te szolgád, akkor föllobbant a haragja.
His master hearing these things, and giving too much credit to his wife’s words, was very angry.
20 Vette tehát József ura őt és a fogházba vetette, arra a helyre, ahol a király foglyai fogva voltak; és ott volt a fogházban.
And cast Joseph into the prison, where the king’s prisoners were kept, and he was there shut up.
21 De az Örökkévaló volt Józseffel, feléje fordította a kegyelmet és kegyet adott neki a fogház főnöke szemeiben.
But the Lord was with Joseph and having mercy upon him gave him favour in the sight of the chief keeper of the prison:
22 És átadta a fogház főnöke József kezébe mind a foglyokat, akik a fogházban voltak és mindent, amit ott végeztek, ő végzett.
Who delivered into his hand all the prisoners that were kept in custody: and whatsoever was done was under him.
23 A fogház főnöke nem nézett semmi után, ami (József) kezében volt, minthogy az Örökkévaló vele volt, és amit ő végzett, az Örökkévaló sikeressé tette.
Neither did he himself know any thing, having committed all things to him: for the Lord was with him, and made all that he did to prosper.