1 Mózes 27
1 És volt, midőn megöregedett Izsák, elhomályosodtak szemei, hogy nem látott és szólította Ézsaut, az ő nagyobbik fiát és mondta neki: Fiam; és ez mondta neki: Itt vagyok.
And it came to pass, that when Isaac was old, and his eyes were dim, so that he could not see, he called Esau his elder son, and said to him, My son. And he said to him, Here I am.
2 És mondta (Izsák): Íme, kérlek, megöregedtem, nem tudom halálom napját.
And he said, Behold now, I am old, I know not the day of my death.
3 Most tehát vedd csak eszközeidet: tegzedet és íjadat, menj ki a mezőre és vadássz nekem vadat;
Now therefore take, I pray thee, thy weapons, thy quiver and thy bow, and go out to the field, and take venison for me.
4 és készíts nekem ízletes ételt, amint én szeretem és hozd el nekem, hogy egyem, azért, hogy megáldjon lelkem, mielőtt meghalok.
And make savory food for me, such as I love, and bring it to me, that I may eat, that my soul may bless thee before I die.
5 Rebeka pedig hallotta, amint beszélt Izsák Ézsauval, az ő fiával. És Ézsau elment a mezőre, hogy vadásszon vadat és elhozza.
And Rebekah heard when Isaac spoke to Esau his son. And Esau went to the field to hunt for venison, and to bring it.
6 Rebeka pedig szólt Jákobhoz, az ő fiához, mondván: Íme, hallottam. amint atyád szólt Ézsauhoz, a te testvéredhez, mondván:
And Rebekah spoke to Jacob her son, saying, Behold, I heard thy father speak to Esau thy brother, saying,
7 Hozz nekem vadat és készíts nekem ízletes ételt, hogy egyem és megáldjalak az Örökkévaló színe előtt, halálom előtt.
Bring venison for me, and make savory food for me, that I may eat, and bless thee before Jehovah before my death.
8 Azért most fiam, hallgass szavamra, arra, amit én parancsolok neked.
Now therefore, my son, obey my voice according to that which I command thee.
9 Menj csak a juhokhoz és vegyél nekem onnan két jó kecskegödölyét, hogy készítsek belőlük ízletes ételt atyádnak, amint ő szereti.
Go now to the flock, and fetch me two good kids of the goats from there. And I will make them savory food for thy father, such as he loves.
10 Te elviszed azt atyádnak, hogy egyék, azért, hogy megáldjon téged halála előtt.
And thou shall bring it to thy father, that he may eat, so that he may bless thee before his death.
11 És mondta Jákob Rebekának, az ő anyjának: Íme, Ézsau az én testvérem szőrős ember, én pedig sima ember vagyok;
And Jacob said to Rebekah his mother, Behold, Esau my brother is a hairy man, and I am a smooth man.
12 talán megtapogat engem atyám és akkor leszek az ő szemeiben mint valami ámító; és hozok magamnak átkot, de nem áldást.
My father will perhaps feel me, and I shall seem to him as a deceiver. And I shall bring a curse upon me, and not a blessing.
13 És mondta neki az anyja: Rám a te átkod, fiam! Csak hallgass szavamra, menj, hozd el nekem.
And his mother said to him, Upon me be thy curse, my son. Only obey my voice, and go fetch them for me.
14 Ő ment, vette és elhozta anyjának; anyja pedig készített ízletes ételt, amint atyja szerette.
And he went, and fetched, and brought them to his mother. And his mother made savory food, such as his father loved.
15 És elővette Rebeka Ézsaunak, az ő nagyobbik fiának ruháit, a drágákat, melyek nála voltak a házban, és felöltöztette Jákobot, az ő kisebbik fiát.
And Rebekah took the goodly garments of Esau her elder son, which were with her in the house, and put them upon Jacob her younger son.
16 A kecskegödölyék bőrét pedig felöltötte a kezeire és nyaka simaságára;
And she put the skins of the kids of the goats upon his hands, and upon the smooth of his neck.
17 és odaadta az ízletes ételt meg a kenyeret, melyet készített, Jákobnak; az ő fiának kezébe.
And she gave the savory food and the bread, which she had prepared, into the hand of her son Jacob.
18 Ez bement atyjához és mondta: Atyám! És azt mondta: Itt vagyok; ki vagy te, fiam?
And he came to his father, and said, My father. And he said, Here I am. Who are thou, my son?
19 És mondta Jákob az ő atyjának: Én vagyok Ézsau, a te elsőszülötted; cselekedtem, amint szóltál hozzám. Kelj föl, kérlek, ülj le és egyél vadamból, azért, hogy megáldjon engem a te lelked.
And Jacob said to his father, I am Esau thy firstborn. I have done according as thou bade me. Arise, I pray thee, sit and eat of my venison, that thy soul may bless me.
20 És mondta Izsák az ő fiának: Hogy is találtad ilyen hamar, fiam? És ő mondta: Mert elém rendelte az Örökkévaló, a te Istened.
And Isaac said to his son, How is it that thou have found it so quickly, my son? And he said, Because Jehovah thy God sent me good speed.
21 És mondta Izsák Jákobnak: Lépj csak ide, hogy megtapogassalak fiam; vajon te vagy-e az én Ézsau fiam avagy nem?
And Isaac said to Jacob, Come near, I pray thee, that I may feel thee, my son, whether thou be my very son Esau or not.
22 És odalépett Jákob Izsákhoz, az ő atyjához; ez megtapogatta őt és mondta: A hang Jákob hangja, de a kezek Ézsau kezei.
And Jacob went near to Isaac his father. And he felt him, and said, The voice is Jacob's voice, but the hands are the hands of Esau.
23 És nem ismerte föl; mert olyanok voltak a kezei, mint Ézsaunak, az ő testvérének kezei: szőrösek; és megáldotta őt.
And he did not discern him, because his hands were hairy as his brother Esau's hands. So he blessed him.
24 És mondta: Te vagy az, Ézsau fiam? És az mondta: Én.
And he said, Are thou my very son Esau? And he said, I am.
25 És mondta: Add ide nekem, hadd egyem fiam vadjából, hogy megáldjon a lelkem; és odaadta neki és ő evett, hozott neki bort és ő ivott.
And he said, Bring it near to me, and I will eat of my son's venison, that my soul may bless thee. And he brought it near to him, and he ate. And he brought wine to him, and he drank.
26 És mondta neki Izsák, az ő atyja: Lépj csak ide és csókolj meg engem, fiam.
And his father Isaac said to him, Come near now, and kiss me, my son.
27 Ő odalépett és megcsókolta; (Izsák) megérezte ruhái illatát, megáldotta őt és mondta: Lám, fiam illata olyan, mint a mező illata, melyet megáldott az Örökkévaló.
And he came near, and kissed him. And he smelled the smell of his raiment, and blessed him, and said, See, the smell of my son is as the smell of a field that Jehovah has blessed.
28 Adjon neked az Isten az ég harmatából és föld kövérségéből; sok gabonát és mustot.
And God give thee of the dew of heaven, and of the fatness of the earth, and plenty of grain and new wine.
29 Szolgáljanak téged népek és boruljanak le előtted nemzetek, légy ura testvéreidnek és boruljanak le előtted anyád fiai; aki téged átkoz, átkozott az és s ki téged áld, áldott az!
Let peoples serve thee, and nations bow down to thee. Be lord over thy brothers, and let thy mother's sons bow down to thee. Cursed be he who curses thee, and blessed be he who blesses thee.
30 És volt, midőn Izsák végzett azzal, hogy megáldja Jákobot, akkor történt, hogy alig ment ki Jákob Izsáknak, az ő atyjának színe elől, Ézsau, az ő testvére jött vadászatáról.
And it came to pass, as soon as Isaac had made an end of blessing Jacob, and Jacob was yet scarcely gone out from the presence of Isaac his father, that Esau his brother came in from his hunting.
31 És ő is készített ízletes ételt és elvitte atyjának; és mondta az atyjának: Keljen föl atyám és egyék fiának vadjából, azért, hogy megáldjon engem a te lelked.
And he also made savory food, and brought it to his father. And he said to his father, Let my father arise, and eat of his son's venison, that thy soul may bless me.
32 És mondta neki Izsák, az ő atyja: Ki vagy te? És ő mondta: Én vagyok fiad, a te elsőszülötted Ézsau.
And Isaac his father said to him, Who are thou? And he said, I am thy son, thy firstborn, Esau.
33 És megrémült Izsák nagy rémülettel, szerfelett, és mondta: Ki az tehát, aki vadat vadászott, elhozta nekem és én ettem mindenből, mielőtt te jöttél és megáldottam őt; áldott is legyen.
And Isaac trembled very exceedingly, and said, Who then is he who has taken venison, and brought it me, and I have eaten of all before thou came, and have blessed him? Yea, he shall be blessed.
34 Amint Ézsau hallotta az ő atyjának szavait, fölkiáltott nagy és keserves kiáltással, szerfelett és mondta atyjának: Áldj meg engem is atyám!
When Esau heard the words of his father, he cried with an exceedingly great and bitter cry, and said to his father, Bless me, even me also, O my father.
35 Az pedig mondta: Eljött testvéred álnoksággal és elvette a te áldásodat.
And he said, Thy brother came with guile, and has taken away thy blessing.
36 És ő mondta: Azért nevezték hát Jákobnak, rászedett engem immár kétszer: elsőszülöttségemet elvette és íme, most elvette áldásomat! És mondta: Vajon nem hagytál-e nekem áldást?
And he said, Is not he rightly name Jacob? For he has supplanted me these two times. He took away my birthright, and, behold, now he has taken away my blessing. And he said, Have thou not reserved a blessing for me?
37 Izsák felelt és mondta Ézsaunak: Íme, uraddá tettem őt és összes testvéreit átadtam neki szolgákul, gabonával és musttal támogattam őt; veled tehát mid tegyek, fiam!
And Isaac answered and said to Esau, Behold, I have made him thy lord, and all his brothers I have given to him for servants, and I have sustained him with grain and new wine. And what then shall I do for thee, my son?
38 És mondta Ézsau az ő atyjának: Vajon csak egy áldásod van-e neked, atyám? Áldj meg engem is atyám. És fölemelte Ézsau hangját és sírt.
And Esau said to his father, Have thou but one blessing, my father? Bless me, even me also, O my father. And Esau lifted up his voice, and wept.
39 És felelt Izsák, az atyja és mondta neki: Íme, a föld kövérségéből lehetne lakóhelyed és az ég harmatából felülről,
And Isaac his father answered and said to him, Behold, of the fatness of the earth shall be thy dwelling, and of the dew of heaven from above.
40 de kardod után élj és testvéredet szolgáld; és lesz, ha majd törekszel, lerázod jármát nyakadról.
And by thy sword thou shall live, and thou shall serve thy brother. And it shall come to pass, when thou shall break loose, that thou shall shake his yoke from off thy neck.
41 És gyűlölte Ézsau Jákobot az áldás miatt, amellyel megáldotta őt az atyja; és azt mondta Ézsau szívében: Közelednek majd az atyámért való gyásznapok, akkor megölöm testvéremet, Jákobot.
And Esau hated Jacob because of the blessing with which his father blessed him. And Esau said in his heart, The days of mourning for my father are at hand. Then I will kill my brother Jacob.
42 És tudtára adták Rebekának Ézsaunak, az ő nagyobbik fiának szavait; azért elküldött és elhivatta Jákobot, az ő kisebbik fiát és mondta neki: íme, Ézsau, a te testvéred azzal vigasztalja magát rád nézve, hogy megöl téged.
And the words of Esau her elder son were told to Rebekah. And she sent and called Jacob her younger son, and said to him, Behold, thy brother Esau comforts himself concerning thee, to kill thee.
43 Azért most fiam, hallgass szavamra! Kerekedj föl és menekülj Lábánhoz, az én fivéremhez, Choronba;
Now therefore, my son, obey my voice, and arise, flee thou to Laban my brother to Haran.
44 és maradj nála egy ideig, amíg lecsillapul – testvéred haragja,
And tarry with him a few days, until thy brother's fury turns away,
45 amíg lecsillapul testvéred haragja ellened és elfelejti, amit neki tettél; akkor elküldök és elhozlak téged onnan. Miért fosztassam meg mindkettőtöktől egy napon?
until thy brother's anger turns away from thee, and he forgets that which thou have done to him. Then I will send, and fetch thee from there. Why should I be bereaved of you both in one day?
46 És mondta Rebeka Izsáknak: Megutáltam életemet Chész leányai miatt; ha Jákob feleséget vesz Chész leányai közül, olyant, mint ezek, az ország leányai közül, minek nekem az élet?
And Rebekah said to Isaac, I am weary of my life because of the daughters of Heth. If Jacob takes a wife of the daughters of Heth, such as these, of the daughters of the land, what good shall my life do me?
