1 Mózes 25
1 És Ábrahám ismét vett magának feleséget és a neve volt Ketúro.
Now Abraham had taken another wife, named Keturah,
2 És ez szülte neki Zimront, Joksont, Medont és Midjont, Jisbokot és Súáchot.
and she bore him Zimran, Jokshan, Medan, Midian, Ishbak, and Shuah.
3 Jokson pedig nemzette Sevót és Dedont; Dedon fiai pedig voltak: Ássúrim, Letúsim és Leummim.
Jokshan was the father of Sheba and Dedan. And the sons of Dedan were the Asshurites, the Letushites, and the Leummites.
4 Midjon fiai pedig: Éfó, Éfer, Chánóch, Ávido és Eldoo; mindezek Ketúro fiai.
The sons of Midian were Ephah, Epher, Hanoch, Abida, and Eldaah. All these were descendants of Keturah.
5 És odaadta Ábrahám mindenét, amije volt, Izsáknak.
Abraham left everything he owned to Isaac.
6 Az ágyasok fiainak pedig, akik Ábraháméi voltak, adott Ábrahám ajándékokat és elküldte őket Izsák, az ő fia mellől még az ő életében, kelet felé, a keleti országba.
But while he was still alive, Abraham gave gifts to the sons of his concubines and sent them away from his son Isaac to the land of the east.
7 És ezek Ábrahám életéveinek napjai, amelyeket élt: százhetvenöt év.
Abraham lived a total of 175 years.
8 Kimúlt és meghalt Ábrahám szép vénségben, öregen és élettelten és eltakaríttatott népéhez.
And at a ripe old age he breathed his last and died, old and contented, and was gathered to his people.
9 És eltemtték őt Izsák és Ismáel, az ő fiai a Máchpéla barlangjába, Efrón, Cóchár fiának, a chittinek mezejébe, amely Mámré előtt van;
His sons Isaac and Ishmael buried him in the cave of Machpelah near Mamre, in the field of Ephron son of Zohar the Hittite.
10 abba a mezőbe, melyet megvett Ábrahám Chész fiaitól; oda temettetett Ábrahám és Sára, az ő felesége.
This was the field that Abraham had bought from the Hittites. Abraham was buried there with his wife Sarah.
11 És volt Ábrahám halála után, Isten megáldotta Izsákot, az ő fiát; Izsák pedig lakott Lácháj-Rói kútja mellett.
After Abraham’s death, God blessed his son Isaac, who lived near Beer-lahai-roi.
12 Ezek pedig nemzetségei Ismáelnek, Ábrahám fiának, akit szült Hágár, az egyiptomi nő, Sára szolgálója, Ábrahámnak.
This is the account of Abraham’s son Ishmael, whom Hagar the Egyptian, Sarah’s maidservant, bore to Abraham.
13 És ezek a nevei Ismáel fiainak, neveikkel nemzetségeik szerint: Ismáel elsőszülötte: Nevojósz, Kédor, Ádbeél és Mivszom;
These are the names of the sons of Ishmael in the order of their birth: Nebaioth the firstborn of Ishmael, then Kedar, Adbeel, Mibsam,
14 Mismo, Dúmo és Másszo;
Mishma, Dumah, Massa,
15 Chádár, Témo, Jetúr, Nófis és Kédmo.
Hadad, Tema, Jetur, Naphish, and Kedemah.
16 Ezek Ismáel fiai és ezek a neveik, az ő tanyáikon és váraikban, tizenkét fejedelem, nemzetségeik szerint.
These were the sons of Ishmael, and these were their names by their villages and encampments—twelve princes of their tribes.
17 És ezek Ismáelnek életévei: százharminchét év; ő kimúlt és meghalt és eltakaríttatott népéhez.
Ishmael lived a total of 137 years. Then he breathed his last and died, and was gathered to his people.
18 És laktak Chávilotól Súrig, mely Egyiptom előtt van, egész Ássúrig; összes testvérei előtt telepedett meg.
Ishmael’s descendants settled from Havilah to Shur, which is near the border of Egypt as you go toward Asshur. And they lived in hostility toward all their brothers.
19 És ezek nemzetségei Izsáknak, Ábrahám fiának: Ábrahám nemzette Izsákot.
This is the account of Abraham’s son Isaac. Abraham became the father of Isaac,
20 És Izsák negyven éves volt, midőn elvette Rebekát, az arámi Beszúél leányát, Páddán-Áromból az arámi Lábánnak nővérét, magának feleségül.
and Isaac was forty years old when he married Rebekah, the daughter of Bethuel the Aramean from Paddan-aram and the sister of Laban the Aramean.
21 És fohászkodott Izsák az Örökkévalóhoz feleségéért, mert magtalan volt és az Örökkévaló meghallgatta fohászát és fogant Rebeka, az ő felesége.
Later, Isaac prayed to the LORD on behalf of his wife, because she was barren. And the LORD heard his prayer, and his wife Rebekah conceived.
22 De tolakodtak a gyermekek az ő bensejében. És ő mondta: Ha így van, minek vagyok én? És elment, hogy megkérdezze az Örökkévalót.
But the children inside her struggled with each other, and she said, “Why is this happening to me?” So Rebekah went to inquire of the LORD,
23 És mondta neki az Örökkévaló: Két nép van méhedben és két nemzet válik ki bensődből; az egyik nemzet erősebb lesz a másik nemzetnél és az időseb szolgál majd az ifjabbnak.
and He declared to her: “Two nations are in your womb, and two peoples from within you will be separated; one people will be stronger than the other, and the older will serve the younger.”
24 És beteltek napjai, hogy szüljön és íme, ikrek voltak méhében.
When her time came to give birth, there were indeed twins in her womb.
25 És kijött az első, vörhenyes, egészben olyan, mint egy szőrös köpeny, és elnevezték Ézsaunak.
The first one came out red, covered with hair like a fur coat; so they named him Esau.
26 Azután kijött az ő testvére és keze belefogódott Ézsau sarkába és elnevezték Jákobnak; Izsák pedig hatvan éves volt, midőn (Rebeka) szülte őket.
After this, his brother came out grasping Esau’s heel; so he was named Jacob. And Isaac was sixty years old when the twins were born.
27 És felnőttek a fiúk és lett Ézsau vadászathoz értő ember, a mező embere, Jákob pedig jámbor ember, sátorlakó.
When the boys grew up, Esau became a skillful hunter, a man of the field, while Jacob was a quiet man who stayed at home.
28 És szerette Izsák Ézsaut, mert a vad szája íze szerint volt, Rebeka pedig Jákobot szerette.
Because Isaac had a taste for wild game, he loved Esau; but Rebekah loved Jacob.
29 És főzött Jákob főzeléket; Ézsau pedig jött a mezőről és fáradt volt.
One day, while Jacob was cooking some stew, Esau came in from the field and was famished.
30 És mondta Ézsau Jákobnak: Adj ennem, kérlek, ebből a vörösből, mert fáradt vagyok; azért nevezték el Edómnak.
He said to Jacob, “Let me eat some of that red stew, for I am famished.” (That is why he was also called Edom.)
31 Jákob pedig mondta: Add el nekem ezen a napon a te elsőszülöttségedet.
“First sell me your birthright,” Jacob replied.
32 És mondta Ézsau: Íme, én megyek a halál elé, minek is nekem az elsőszülöttség?
“Look,” said Esau, “I am about to die, so what good is a birthright to me?”
33 De Jákob mondta: Esküdj meg nekem ezen a napon, és ő megesküdött neki; és eladta elsőszülöttségét Jákobnak.
“Swear to me first,” Jacob said. So Esau swore to Jacob and sold him the birthright.
34 Jákob pedig adott Ézsaunak kenyeret és lencsefőzeléket; ez evett, ivott, fölkelt és elment. Így vetette meg Ézsau az elsőszülöttséget.
Then Jacob gave some bread and lentil stew to Esau, who ate and drank and then got up and went away. Thus Esau despised his birthright.
