1 Mózes 22
1 És történt ezen dolgok után, hogy az Isten megkísértette Ábrahámot és mondta neki: Ábrahám! És ő mondta: Itt vagyok.
Pea hili ʻae ngaahi meʻa ni, naʻe hoko ʻae ʻahiʻahi mei he ʻOtua kia ʻEpalahame ʻo ne pehē, ʻEpalahame: pea pehē ʻe ia, “Vakai ko au [eni].
2 És mondta (Isten): Vedd csak a te fiadat, a te egyetlenedet, akit szeretsz, Izsákot és menj el Mórijja földjére és áldozd fel ott égőáldozatul a hegyek egyikén, melyet majd mondok neked.
Pea ne pehē, “Ko eni ke ke ʻave ho foha, ho foha pe taha ko ʻAisake, ʻaia ʻoku ke ʻofa ki ai, pea ke ʻalu ki he fonua ko Molia: ʻo feilaulau ʻaki ia ʻi ai, ko e feilaulau tutu, ʻi he moʻunga ʻe taha ʻaia te u fakahā kiate koe.”
3 És fölkelt Ábrahám kora reggel, fölnyergelte szamarát, vette két legényét maga mellé és Izsákot, az ő fiát; hasogatott az égőáldozathoz való fát, fölkerekedett és elment azon helyre, melyet az Isten neki mondott.
Pea tuʻu hengihengi hake ʻa ʻEpalahame ʻo ne ai hono hekaʻanga ki he ʻasi, pea ʻave mo ia ʻae talavou ʻe toko ua, pea mo ʻAisake ko hono foha, pea naʻa ne tā ʻae fefie ki he feilaulau tutu, pea nau tutuʻu hake ʻo fononga ki he potu naʻe fakahā ʻe he ʻOtua kiate ia.
4 A harmadik napon fölvetette Ábrahám szemeit és látta a helyet távolról.
Pea hanga hake ʻa ʻEpalahame hono mata ʻi hono ʻaho tolu, pea mamata ia ki he potu mei he mamaʻo.
5 És mondta Ábrahám az ő legényeinek: Maradjatok ti itt a szamárral, én pedig és a fiú elmegyünk odáig, hogy leboruljunk; azután visszatérünk hozzátok.
Pea pehē ʻe ʻEpalahame ki heʻene ongo talavou, “Mo nofo ʻi heni mo e ʻasi: pea te ma ō mo e tama ki hena ʻo lotu, pea toe haʻu kiate kimoua.”
6 És vette Ábrahám az égőáldozathoz való fát, föltette Izsákra, az ő fiára és kezébe vette a tüzet, meg a kést; és mentek ketten együtt.
Pea toʻo mai ʻe ʻEpalahame ʻae fefie ki he feilaulau tutu, ke fua ia ʻe hono foha ko ʻAisake; pea ne toʻo ʻae afi ʻi hono nima mo e hele; pea naʻa na ō fakataha.
7 És mondta Izsák Ábrahámnak, az ő atyjának és mondta: Atyám! Az mondta: Itt vagyok, fiam. És ő mondta: Íme, a tűz és a fa, de hol van a bárány az égőáldozatra?
Pea naʻe leaange ʻa ʻAisake ki heʻene tamai ko ʻEpalahame, ʻo pehē, “Ko ʻeku tamai; pea ne pehē, “Hoku foha, ko au eni.” Pea pehē ʻe ia, “Vakai, ko eni ʻae afi, mo e fefie; ka ko e fē ʻae lami ki he feilaulau?”
8 És mondta Ábrahám: Isten fogja kiszemelni magának a bárányt az égőáldozatra, fiam; és mentek ketten együtt.
Pea pehēange ʻe ʻEpalahame, “Hoku foha, ʻe tokonaki ʻe he ʻOtua maʻana ha lami ki he feilaulau tutu; pea ne na ō fakataha.”
9 Midőn elérkeztek azon helyre, melyet Isten mondott neki, fölépítette ott Ábrahám az oltárt, elrendezte a fát, összekötözte Izsákot, az ő fiát és föltette az oltárra a fa fölé;
Pea naʻa na hoko ki he potu naʻe fakahā ʻe he ʻOtua kiate ia; pea fokotuʻu ai ʻe ʻEpalahame ʻae ʻesifeilaulau, ʻo ne hili ʻae fefie ki ai, pea ne haʻi hono foha ko ʻAisake, ʻo ne hilifaki ia ki he fefie ki he funga ʻesifeilaulau.
10 és kinyújtotta Ábrahám a kezét, vette a kést, hogy levágja az ő fiát.
Pea mafao atu ʻe ʻEpalahame hono nima, ʻo ne toʻo ʻae hele ke tāmateʻi hono foha.
11 Akkor szólította őt az Örökkévaló angyala az égből és mondta: Ábrahám! Ábrahám! És ő mondta: Itt vagyok.
Pea naʻe ui ʻe he ʻāngelo ʻa Sihova kiate ia mei he langi, ʻo pehē, “ʻEpalahame, ʻEpalahame;” pea pehē ʻe ia, “Ko au eni;”
12 És mondta: Ne nyújtsd ki kezedet a fiúra és ne tégy neki semmit, mert most tudom, hogy istenfélő vagy és nem vontad meg fiadat, a te egyetlenedet tőlem.
Pea pehē ʻe ia, “ʻOua naʻa ala ho nima ki he tama, pe fai ha meʻa kiate ia; he ʻoku ou ʻilo eni, ʻoku ke manavahē ki he ʻOtua, koeʻuhi naʻe ʻikai te ke taʻofi ho foha, ko ho foha pe taha meiate au.”
13 Ábrahám pedig fölvetette szemeit és látta, hogy íme, egy kos mögötte megakadt a bozótban szarvaival; és odament Ábrahám, elvette a kost és föláldozta égőáldozatul fia helyett.
Pea hanga hake ʻa ʻEpalahame hono mata ʻo ne sio, pea vakai naʻe ʻi hono tuʻa ha sipitangata, kuo ʻefihia ʻi hono nifo ʻi he vao; pea naʻe ʻalu ʻa ʻEpalahame ʻo ne toʻo ʻae sipitangata, ʻo ne feilaulau ʻaki ia, ko e feilaulau tutu, ko e fetongi ʻo hono foha.
14 És elnevezte Ábrahám ama helyet: Az Örökkévaló lát, ahogy mondják ma is: Az Örökkévaló hegyén fog megjelenni.
Pea naʻe ui ʻe ʻEpalahame ʻae hingoa ʻoe potu ko ia, ko Sihova-Saila; hangē ko ia ʻoku lea ʻaki ʻo aʻu ki he ʻaho ni, ʻo pehē, “ʻI he moʻunga ʻe ʻafio ʻa Sihova ki ai.”
15 Az Örökkévaló angyala pedig szólította Ábrahámot másodszor az égből,
Pea naʻe ui ʻe he ʻāngelo ʻa Sihova kia ʻEpalahame mei he langi ko hono tuʻo ua,
16 és mondta: Énmagamra esküszöm, – úgymond az Örökkévaló – mivelhogy megtetted ezt a dolgot és nem vontad meg tőlem a fiadat, a te egyetlenedet,
ʻo ne pehē, “ʻOku pehē ʻe Sihova, kuo u fuakava ʻiate au, koeʻuhi kuo ke fai ʻae meʻa ni, pea naʻe ʻikai te ke taʻofi meiate au ho foha, ʻa ho foha pe taha;
17 bizony meg foglak áldani és meg fogom sokasítani magzatodat, mint az ég csillagait és mint a fövényt, mely a tenger partján van és magzatod elfoglalja ellenségeinek kapuját.
Koeʻuhi ʻi he tāpuaki, te u tāpuakiʻi koe, pea ʻi he fakatokolahi, te u fakatokolahi ho hako ke tatau mo e ngaahi fetuʻu ʻoe langi, mo e ʻoneʻone ʻoku ʻi he matātahi; pea ʻe maʻu ʻe ho hako ʻae matapā ʻo honau ngaahi fili.
18 És megáldják magukat magzatoddal a föld összes népei, jutalmául annak, hogy hallgattál szavamra.
Pea ʻe monūʻia ʻi ho hako ʻae puleʻanga kotoa pē ʻo māmani; ko e meʻa ʻi hoʻo tuitala ki hoku leʻo.”
19 És visszatért Ábrahám az ő legényeihez, fölkerekedtek és együtt mentek Beér-Sevába; és Ábrahám lakott Beér-Sevában.
Pea naʻe toe haʻu ʻa ʻEpalahame ki heʻene ongo talavou, pea naʻa nau tutuʻu ki ʻolunga ʻo nau fononga fakataha ki Peasipa, pea naʻe nofo ʻa ʻEpalahame ʻi Peasipa.
20 És történt ezen dolgok után, tudtára adták Ábrahámnak, mondván: Íme; Milko is szült fiakat Nochórnak, a te fivérednek.
Pea hili ʻae ngaahi meʻa ni, naʻe fakahā kia ʻEpalahame, ʻo pehē, “Vakai, kuo fanauʻi foki ʻe Milika ʻae fānau kia Nehoa, ko ho tokoua.
21 Úcot, elsőszülöttét és Búzt, a fivérét és Kemúélt, Árám atyját;
Ko Husa hono ʻuluaki, mo Pusa ko hono tehina, pea mo Kemueli, ko e tamai ʻa ʻElami.
22 és Keszedet és Cházót és Pildost és Jidlofot és Beszúélt.
Mo Keseti, mo Hesoa, mo Pilitasi, mo Sitilafi, mo Petueli.
23 Beszúél pedig nemzette Rebekát. Ezt a nyolcat szülte Milko Nochórnak, Ábrahám testvérének.
Pea naʻe tupu ia Petueli ʻa Lepeka ko e toko valu ni naʻe fanauʻi ʻe Milika kia Nehoa, ko e tehina ʻo ʻEpalahame.
24 És ágyasa, kinek neve Reúmo, szintén szült; Teváchot és Gáchámot és Táchást és Mááchot.
Pea ko hono sinifu naʻe hingoa ko Liuma, naʻa ne fanauʻi foki ʻe ia ʻa Tepa, mo Kehami, mo Tehasi, mo Meeka.
